A kiskörei vízierőmű hazánk legnagyobb ilyen létesítménye: a négy turbina összteljesítménye 28 megawatt – ahogy a bemutatón elhangzott: egy közepes város fogyasztását tudja biztosítani. Persze az egész nem ezért épült, Magyarország nem vízienergia-nagyhatalom...

Néhány száz forint ellenében bárkinek bemutatják Kiskörén a vízierőmű építését, múltját, jelenét, szerepét. Tízre kell érkezni a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (Kötivizig) épületéhez, és ne gondolják, hogy egyedül lesznek: a Tisza-tavon üdülők közül szinte mindig összejön egy-egy ötvenfős csoport. Megjegyzés: egy órával később az erőmű maga is bemutatót tart, de a két program két-három órás hossza miatt átfedi egymást, nem lehet egy nap mindent látni.

A kiskörei vízmű egyik zsilipe. Jobbra a felduzzasztott Tisza-tó, balra a Tisza maga látható. A képre kattintva galéria nyílik Vörös Attila fotóiból!

Az erőmű által delegált vezetőnkről az első két mondata után kiderül, hogy a természet, a Tisza-tó és maga a műtárgy szerelmese: ha adatokról van szó, mérnöki pontossággal adja át, az évszámok korrektek, a természeti értékekről sem kamuzik, sőt saját készítésű videókat ajánl a Youtube-on!

A létesítmény építését 1967-ben kezdték el, az utolsó simításokat '74-ben végezték rajta, de maga az erőmű már egy évvel korábban megkezdte a termelést. A vízlépcső építése miatt egy falut sem kellett kiüríteni, elköltöztetni, a mostani Tisza-tó menti települések már korábban is a jelenlegi helyükön voltak. De mégis van egy elöntött falu a vízben, pár fejfa és házmaradvány még jelzi a helyét: 1876. március 24-én a hatalmas árvíz miatt átszakadt a taskonyi gát, elöntve a környező falvakat. Az Árpád-kori Tiszahalásznak sem volt menekvés, a víz teljesen romba döntötte. Később sem építették újjá, így a kiskörei víztározó felduzzasztásakor gond nélkül lephette el a víz.

A vízlépcső elsődleges feladata a Tisza felduzzasztása, szabályozása és ezzel együtt az alföldi nagy csatornák stabil vízellátása volt, de a prioritások között szerepelt a hajózhatóság biztosítása is. Az energiatermelés csak harmadik szempont volt akkoriban, mintegy mellékterméke az előző két törekvésnek. Csakhogy hazánk második legnagyobb egybefüggő vízfelületének létrehozásával egy elképesztően jó vizes élőhely is létrejött  (1999 óta az UNESCO világörökség része!), ráadásul, a príma kikapcsolódási lehetőségeknek hála, a turizmus is nagyot fejlődött. Ma már a vízlépcső legfontosabb szerepe a vízszint szabályozásán túl az ökológiai és turisztikai elvárások biztosítása, az erőmű áramtermelése továbbra is szinte elhanyagolható az országos fogyasztáshoz képest. Szintén nagyon fontos szerepe van a víztározónak egy esetleges mérgezés felhígításában, semlegesítésében, ahogy erre a 2000-res ciánkatasztrófa során is nagy szükség volt: a Tisza-tó 93 százaléka érintetlen maradt, a Kisköre alatti folyószakaszon pedig negyedére sikerült csökkenteni a ciánkoncentrációt!

És a hajózás? A hajózás jelenleg nem prioritás a Tiszán, nagyon sokadik szempont, alig van forgalom, és nem feltétlenül Kisköre a szűk keresztmetszet a folyón... A vízi járművek átjutását egyébként egy 85x12 méteres zsilip teszi lehetővé. A zsilipnek napi kétszer van kezelőszemélyzete, egy reggeli és egy délutáni időpontban lehet zsilipelni, ami egyébként a közszolgáltatás része, nem kell érte fizetni.

Kilátás a Tisza felé a vízmű tetejéről. Balra a zsilip kijárata látható, szemben a távolban a közös vasúti-közúti híd

Az üzemlátogatás során megtekinthetik a műtárgy amúgy nyitott, és néhány zárt részét. A zsilipkapukat az itt átvezető egysávos útról is lehet persze látni, de bő információkért, akit érdekel, annak tényleg érdemes szerdán jönnie. Olyan apróságok derülnek ki, amit egy Wikipedia-szócikk sem firtat, például hogy a zsilipkapuk mozgatórendszere még az eredeti NDK-s megoldás, ami negyvenöt éve problémamentesen látja el feladatát. Megmutatják, árvízkor hogyan és mit tesznek a víz megállítására, gyűjtésére, jó ezeket élőben látni.

Aztán a Kötivizig irodaépületének felső szintjén levő tárgyalóban a maketteket látva minden megvilágosodik. Tényleg zseniális, ahogy a turbinák, a zsilipek és maga a tó működését bemutató modellek működésbe lépnek! Merthogy maga a tó is egy hihetetlenül komplex rendszer, ne csak egy sima vizfelületet képzeljenek el!

Ezt az is mutatja, hogy Tisza-tó néven csak az elmúlt években fut, korábban a terület földrajzi elnevezése a Kiskörei víztározó volt. És valóban nem tóról van szó: a 127 négyzetkilométeres terület harmada szárazföld, de a keresztülfolyó Tisza és a tó öblítőrendszere miatt néhol erős áramlásokat lehet tapasztalni. Maga a Tisza-tó 27 kilométer hosszú, legnagyobb szélessége 7 kilométer, átlagos vízmélysége mindössze 1,3 méter (árvízi helyzettől, évszaktól függően).

A Tisza-tó interaktív makettje, a fő funkcióknak (például öblítőcsatornák, gátrendszer, monitorozási helyek, stb.) külön kapcsolható LED-világítása van

És ha még mindig nem győztük meg, hogy érdemes meglátogatni a Tisza-tavat, emlékeztetnénk, hogy Poroszló és Tiszafüred között húzódik a Füzesabony–Debrecen (108-as) vasútvonal hangulatos, ártéri szakasza három híddal (erről külön cikkünk is lesz nemsokára!); Kiskörén van országunk utolsó közös közúti-vasúti hídja, ahol a fénysorompó az autók közlekedési irányát is szabályozza; ráadásul a 103-as vonal is a tó keleti felén érkezik meg Karcagról Tiszafüredre.

* *

Fotós kollégánk nyitott a magánszektor felé: esküvő, rendezvény, portré, családi képek műfajában keressék bátran Attilát az alábbi elérhetőségein!

Honlap: vorosattila.com
Facebook: Vörös Attila fotó
Instagram: vorosatil_ae
Mail: voriae@gmail.com

* *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!