(fotók: Mooney)

Egy patinás repülőgép, típussorozat szomorú vége: több, mint kilencven év és több, mint 12 ezer egymotoros gép után megszűnik a texasi Kerrville városában a Mooney-testvérek alapította üzemben a repülőgépek gyártása.

A kategóriájában leggyorsabbként ismert, elegáns, behúzható futóval, hermetizált kabinnal, egy darabból préselt szupererős főtartóval és jellegzetes függőleges vezérsíkkal, előre döntött kilépőéllel épült, pazar kisgépek gyártójáról évek óta hallani, hogy bajban van, pénzügyi problémák és eladási gondok közepette. Volt már korábban is többször, hogy csődbe került.

Tavaly csak 14 gép kellett a vásárlóknak, 2017-ben csak hét, miközben a jelenleg legnépszerűbb konkurens, a Cirrus évente 380 gépet tudott értékesíteni az egymotoros dugattyús kategóriában, írja az AviationWeb.

A gyár az elmúlt időszakban többször cserélt gazdát, utoljára egy kínai befektető csoport, a Meijing Group tulajdonába került, de a kétezres évek elején elért 239 gépes kibocsájtást már sosem tudta elérni, sőt, azt a 30-40 gépes eladást sem, amivel már nyereségessé tehették volna a gyártást: idén, az év első felében is csak négy Mooney került a vásárlókhoz.

Néhány év kihagyás után – amint portálunk és beszámolt róla – friss tőkeinjekcióval indult újra a gyártás Kerrville-ben, a korábbi Acclaim és Ovatio típusokkal, modernizált műszerfallal.

Sőt, a Mooney a hagyományos fémszerkezetű koncepciótól a modernizálás irányába fordult egy ugyancsak szép formájú, kétszemélyes, kompozit-építésű, dízelmotoros kiképzőgép, az M10T tervével, amit már kifejezetten a kínai befektetők elképzelései szerint és a kínai piacra gyártottak volna. Tavalyelőtt azonban ejtették a projektet, mert a nem túl nagy érdeklődés a gépek iránt világossá tette, hogy az eladások nem fedeznék a fejlesztés költségeit.

Node, hogyhogy nem lehet rengeteg gépet értékesíteni a világ immár legnagyobb repülőgép-piacán, a kontinensnyi óriásországban, Kínában? Nos, a történet a portál szerint összefügg a kínai aviatika fejlesztésének óriási problémájával, vagyis hogy hiába a rengeteg, repülni vágyó gazdag ember és a közforgalmi pilóták kiképzésének tömegigénye, Pekingben – ne felejtsük el, tehetjük hozzá, alapvetően továbbra is egy szigorúan vezetett kommunista országról van szó – a hatóságok változatlanul nem kedveznek a General Aviation kategóriájának, súlyos költségekkel és korlátozásokkal terhelik a magángépek üzemeltetését.

Tavaly két M20-as próbapéldányt kellett Kínából visszahozni az Egyesült Államokba, a típusalkalmassági eljárások körüli problémák miatt. De az USA sem könnyíti meg a repülőgépgyártók életét a kereskedelmi háborúval, valószínűleg évekbe telik a GA felfutása, olyan alapvető gondok is nehezítik az üzemeltetők életét, hogy a hadsereg továbbra is elzárva tartja a légterek túlnyomó részét a polgári forgalom elől.

Ami még a közforgalmi repülés számára is gondokat okozhat. Nem volt egyszerű például az új pekingi nemzetközi légikikötő, a Daxing-Tahszing építésének beindítása sem, mert, amint megírtuk, a légierő nem értett egyet azzal, hogy egy új, óriási forgalmú polgári repülőtér miatt csökkenjen a rendelkezésére álló légtér.

Kerrville-ben a múlt heti záráskor a cégnek már csak ötven alkalmazottja volt, valamennyiük munkavégzését felfüggesztették. Amiről egyes hírek szerint esetleg szó lehet, az bedolgozás más, nagyobb (és sikeresebb) aviatikai vállalkozások számára. Aki pedig mégis a hagyományos Mooney-hoz akarnak hozzájutni, azoknak ott vannak a használt, de ma is gyorsan és elegánsan repülő példányok.

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!