A MÁV augusztus 23-i bejelentését, miszerint a jövőben valamennyi állomási és vonaton lévő utastájékoztató kijelzőn, illetve táblán a külföldi hivatalos elnevezés mellett magyarul is szerepelnek majd a szomszédos országok állomásai, amennyiben az annak otthont adó település magyar néven is ismert, az iho olvasói beállítottságuktól, vérmérsékletüktől, történelmi ismeretüktől, illetve azok hiányától függően, továbbá utazási tapasztalataik alapján vegyes érzelmekkel fogadták. Volt, aki üdvözölte, volt, aki elutasította az elképzeléseket, de a többség – ismerve a MÁV és a MÁV-Start eszközparkját és lehetőségeit az utastájékoztatás gyakorlatára – erős kétkedéssel fogadta a bejelentést és annak megvalósíthatóságát.

Nézzünk egy kicsit szakmailag az egyszerűnek tűnő jelenség mögé, vesézzük ki a bejelentést és ismerjük meg, hol, milyen formában jelennek meg a külföldi állomásnevek a vasúti utastájékoztatásban. Elöljáróba szögezzük le, hogy minden vasútállomásnak csak egységes hivatalos neve van, ami lehet egynyelvű vagy egymás mellett használva többnyelvű. A határon túli vasútállomásoknak nincs magyar neve, hanem a történelem során használt magyar neve van, ahogyan a hazai vasútállomásoknak is többféle nevük volt fennállásuk óta. A vasútállomás nevét ugyanis a honos vasút határozza meg, közli a menetrendjében és az UIC, a Nemzetközi Vasútegylet részére elkészített adatbázisban a különböző kódszámokkal és rövidítési formulákkal egyetemben.

Az adott vasút nyelvhasználatától függően egyes vasútállomásoknak akár kétnyelvű neve is lehet. Magyarországon a II. világháború idején a Kárpátalja területén lévő vasútállomásoknak kettős (magyar és rutén) neve volt. Elválaszthatatlanul együtt kellett ezt a két nevet használni A határon túli településeknek van magyar neve, ezek egy része egyértelmű, másik részük az adott ország különböző jogszabályai miatt eltér az általában hivatalosnak ismert 1913. évi Helységnévtárban használt névtől. Romániában, Szlovákiában több vasútállomáson megjelentek a magyar nyelvű állomásnevek, de ezek egyike sem hivatalos név, ezért az ilyen neveket a menetrendben és a vasúti nyelvhasználatban nem létezőnek kell jelenleg tekintenünk. Az egyes országok névhasználati gyakorlatát a regionalbahn foglalta össze.

Az állomásnevek a vasúti utaskiszolgálás és -tájékoztatás különböző szintjein jelennek, jelenhetnek meg. A lehetséges, egységesnek tűnő, és lehetőleg senki érzékenységét nem sértő névhasználat a következő:

A szeptember 4-én reggel 7.40-kor induló Hargita Intercity az első olyan vonat, amelynek iránytábláján magyarul is szerepel a határon túli település neve. A szerdai Hargita indítását kis ünnepség előzte meg, ahol az ügyért sokat tevő Vujity Tvrtko és a MÁV kommunikációs igazgatója, Loppert Dániel tartott rövid beszédet (fotó: Vörös Attila)

1. Menetjegy, menetjegykiadó rendszerek. A jegyen feltüntetett állomásnév név az adott vasút hivatalos, az UIC és a társvasutak részére megküldött jegykiadási adatbázisában szereplő név. Ez lehet tényleges állomásnév vagy nem létező, több állomást összefogó gyűjtőnév. Magyarországon nemzetközi forgalomban a BUDAPEST* név a főváros területén lévő több állomás együttes neve. A különleges karakterek, ékezetes betűk miatt a menetjegyen feltüntetett név írása esetenként eltérhet a tényleges névtől.

2. Nyomtatott menetrendkönyv, menetrendi kivonat. A hivatalos menetrendi időadatokat és a törzskönyvezett állomásneveket tartalmazza az adott vasút adatbázisának megfelelően az adott nyelv jelkészletével. Az állomási névjegyzékben más nyelvű nevek, névelemek is szerepelhetnek, amelyek a hivatalos névre menetrendi névre utalnak. Egyes vasutak a külföldi vasút menetrendi mezőinek címsorában a saját nyelvükön megadott nevet is feltüntetik, de a vonatok megállási helyénél csak a hivatalos nevet használják.

3. Elektronikus menetrendkönyv, elektronikus menetrendi mező kivonat, vonat menetrend. A hivatalos menetrendi időadatokat és a törzskönyvezett állomásneveket tartalmazza az adott vasút adatbázisának megfelelően az adott nyelv jelkészletével.

4. Menetrendi kereső, jegykiadási kereső. A hivatalos néven kívül utaló névként minden névváltozatot csonka vagy résznevet felajánl választásra a kereső rendszerében, de a végeredményként megjelentetett név, amelyhez az utazás menetrendi adatai kapcsolódnak az adott vasútállomás tényleges neve.

5. Állomási hangosbemondás, magyar nyelvű: amennyiben csak magyar nyelvű tájékoztatás van, akkor minden állomás nevét a hivatalos menetrendben szereplő formában kell beolvasni.Ha a magyar nyelvű tájékoztatást követi az idegen nyelvű tájékoztatás, akkor a magyar településnevek használhatóak, de az állomások megkülönböztető jelzői nem fordíthatóak le. Idegen nyelvű: az idegen nyelvű utastájékoztatásban minden állomás nevét a hivatalos névformában kell bemondani, akkor is, ha az adott nyelven a településnek van ismert neve. Magyarországon az egyes vonatokat angolul és németül, illetve az útvonal által érintett nyelveken célszerű bemondani. A határállomásokon a tájékoztatást a szomszéd ország nyelvén is el kell mondani.

6. Állomási érkező/induló vonatok jegyzéke (sárga/fehér). A vonatok útvonalának fontosabb állomásait hivatalos nevükön és szögletes zárójelben az esetleges magyar néven a menetrendi időadatokkal együtt szükséges feltüntetni.

7. Állomási érkező/induló összesítő vonattábla. A célállomást és az útvonalat a hivatalos menetrendben feltüntetett állomásnévvel célszerű megjeleníteni.

8. Perontábla, vágányvég tábla, peronösszesítő tábla. A célállomást és az útvonalat a hivatalos menetrendben feltüntetett állomásnévvel célszerű megjeleníteni.

9. Vonat homloktábla. A célállomás hivatalos nevét és a közlekedési viszonylat jelzését tartalmazza a menetrendben megadott formában.

10. Külső kocsitábla (nyomtatott vagy elektronikus). A célállomást és az útvonalat a hivatalos menetrendben feltüntetett állomásnévvel célszerű megjeleníteni.

11. Belső hangosbemondás, magyar nyelvű: a csak magyar nyelvű tájékoztatás van, akkor minden állomás nevét a hivatalos menetrendben szereplő formában kell beolvasni.Ha a magyar nyelvű tájékoztatást követi az idegen nyelvű tájékoztatás, akkor a magyar településnevek használhatóak, de az állomások megkülönböztető jelzői nem fordíthatóak le. Idegen nyelvű: az idegen nyelvű utastájékoztatásban minden állomás nevét a hivatalos névformában kell bemondani, akkor is, ha az adott nyelven a településnek van ismert neve. Az egyes vonatokat angolul és németül, illetve az útvonal által érintett nyelveken célszerű bemondani.

12. Belső írásos menetrendi információ. A célállomást és az útvonalat a hivatalos menetrendben feltüntetett állomásnévvel célszerű megjeleníteni a menetrendi adatok feltüntetésével.

13. Helyfoglaltsági kijelző vagy helyfoglalási cédula. A foglaltsági szakaszokat a menetrendben szereplő névvel szükséges megjeleníteni.

14. Vonatösszeállítás, kocsiösszeállítási jegyzék. A célállomás vagy a viszonylat a menetrendben szereplő névvel.

15. Menetrendi szórólapok. A menetrendi mezőkben az állomások nevét a hivatalos formában kell feltüntetni. A mező fejrovatában elfogadható a magyar név szögletes zárójelben történő feltüntetése.

16. Kereskedelmi hirdetmények, turisztikai tájékoztatók. A magyar településnév használható, az első előforduláskor zárójelben feltüntetendő a település hivatalos neve. Ha menetrendi táblázat van, akkor abban a hivatalos nevet kell használni.

17. Térképek az állomáson elhelyezve: a hivatalos név feltüntetése mellett más betűtípussal, szögletes zárójelben használható a magyar név. A vonatban kihelyezve: a hivatalos állomásnév (településnév) használható.

18. Reklámok. Tetszés szerint.

A több vasút kocsijaiból kiállított vonat egységes utastájékoztatása érdekében a menetrendi értekezleteken elfogadott menetrend alapján célszerű megadni az utastájékoztatásban szereplő kiindulási és célállomás nevét és az útvonalat egységesen leíró állomások teljes nevét.

Az egységes utastájékoztatás rendkívül nehéz feladat. Magyarországon az állomásnevek egységes formában történő megjelenítése is meghaladja a vasút illetékeseinek erejét. A állomásonként vagy állomáson belül is különböző felépítésű, tudású, programozású hangos és vizuális utastájékoztatási rendszerek rövidtávú, parancsra történő egységesítése reménytelen. A cél csak az lehet, hogy céltudatos fejlesztéssel érjük el a hibátlan utastájékoztatást. Alapvetés tehát egy-egy változtatás megfontolt bevezetése, mert csak átgondolt megoldások nem okoznak zavart a rendszerben, és segítik a megfontolt, céltudatos fejlesztést.

(A szerző nyugalmazott MÁV-igazgató, a vasúttársaság kereskedelmi főosztályán dolgozott személydíjszabási osztályvezetőként, majd személyfuvarozási főosztályvezető, személyszállítási szakigazgató-helyettes, díjszabási irodavezető volt.)

* *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!