Berki Zoltán térképész, számos turistatérkép elkészítője és átdolgozója, a Nagybörzsöny–Szob Erdei Kisvasútért Közalapítvány kuratóriumi tagja, a kisvasút helyreállításának kezdeményezője újabb levelet írt a kerékpározás és az aktív kikapcsolódás fejlesztésével és népszerűsítésével összefüggő feladatok ellátásáért felelős kormánybiztosnak. A korábbiakra eddig nem hederített a címzett, de Berki tudja – hiszen máskülönben a nagybörzsönyi felújítás sem készült volna el soha –, hogy ernyedetlenül kell a jó ügyekre felhívni az elöljárók figyelmét. A levelet az alábbiakban közöljük.

Révész Máriusz kormánybiztos úr részére

Tájékoztatásul:
Harrach Péter képviselő úr
Rétvári Bence államtitkár úr

Szentendre, 2017. augusztus 7.

Tisztelt Kormánybiztos úr!

Nagy érdeklődéssel tanulmányoztam a kisvasutak fejlesztési terveit érintő, a médiában megjelent anyagot. Természetesen sajnálom, hogy a már korábban megküldött mátrai, bükki javaslataim nem kerültek górcső alá, viszont a Szob–Nagybörzsöny vonalfelújításhoz* kapcsolódó, a kapacitás bővítését célzó fejlesztések elmaradása kifejezetten csalódás, hiszen az elkészült fejlesztés a vártnál nagyobb utasforgalomhoz alkalmazkodó kiegészítése égetően szükséges. Engedje meg, hogy megismételjem a február 4-én küldött javaslatokat, amelyeket az Indóház vasúti magazin térképmellékletekkel közölt az áprilisi kiadásában.

Szobról dönget kifelé az L–60-as vontatta szerelvény március 20-án. A dízelmozdony a kelet-német VEB Lokomotivbau babelsbergi Marx Károly gyárában készült, gyári típusjele: Ns3f; pályaszáma: D 04-601 (fotó: T. H. F.)

A kemencei vonalhelyreállítás folytatását nagy örömmel üdvözölve nem csekély meglepetéssel olvastam a királyréti vonal meghosszabbításáról szóló hírt, amelyre több kisvasútbarát, Börzsöny-járó turistaismerős is felhívta a figyelmem. Meg voltunk róla győződve, hogy a kemencei kisvasút helyreállításához hasonlóan a királyréti vonalnál is a hegység, a Magas-Börzsöny irányába történik a fejlesztés, annál is inkább, mert Királyrétről az 1970-es évek elejéig még mintegy négy km hosszan, egészen a Nagy-Hideg-hegy lábáig lehetett kisvasúttal utazni. Sajnos ezt a szép szakaszt az 1970-es évek közepén felszedték, a völgybe műút épült. Természetesen lelki szemeinkkel már láttuk, hogy a kisvasút régi/új végpontjáról fog indulni – a közelmúltbeli felvonófejlesztések (Sátoraljaújhely, Eplény, Lillafüred) folytatásaként – a nagy-hideg-hegyi libegő, amely tavasztól őszig a kirándulókat, télen a síelőket szállíthatná fel „hazánk Jóreménység-fokára, a bűvöletes Nagy-Hideg-hegyre”, ahogy azt Berda József egykor versbe öntötte. A Kismaros–Verőce MÁV vá. közötti „fejlesztés” előtt értetlenül állok, hiszen a pálya (1981-ben újjáépített állapotában) ma is ott lapul a fűben, csak a teherforgalom megszűnésével harminc éve használaton kívül áll (a MÁV-vonalra Verőcén lehetett rakodni). Ha itt fontos a személyforgalom, nincs akadálya, minimális „ráncfelvarrással” a verőcei teherrakodó átalakításával meglátásom szerint lehet Verőcén a végállomás, viszont akkor mi lesz az értelme/sorsa az uniós fejlesztéssel néhány éve elkészült, igazán kulturált, igényes kismarosi végállomás-épületnek (?), hiszen az egy közbeeső megállóvá válva (értelmetlenül) kongani fog az ürességtől...

A márianosztrai végállomás a Szobról érkezett vonattal. A felvétel kora tavasszal készült, amikor még zajlottak a transzbörzsönyi átkötés utóvédharcai

A királyréti vonal fejlesztése kapcsán említést kell tennem a verőcei hajóállomás és a Kisoroszi (Eurovelo kerékpáros útvonal)–Kismaros átkelőhajó visszaállításának szükségességéről is, bár (sajnos) Dömös és Dömösi átkelés MÁV vasútmegálló között sem sikerült ezt évek óta helyreállítani, ahogy a zebegényi és a szobi hajóállomás (kerékpárút) újjáélesztése, utóbbihoz a kisvasút újra-levezetése is bántóan fájó elmaradás.

Szobon a pálya beszabályozása 2007 óta várat magára, így a szobi kisvasút pályája mind a mai napig nyers, gyakorlatilag nem nyerte el forgalomképes állapotát. A kisvasúti fejlesztések között nem találkozni a beszabályozás kérdésével

Bízom benne, hogy levelemmel hozzájárultam a további részletes elemzésékhez, a finanszírozások leghatékonyabb elköltéséhez, a közlekedési rendszerek összekapcsolásához.

Tisztelettel:

Berki Zoltán
turistatérkép-szerkesztő,
a Nagybörzsöny–Szob Erdei Kisvasútért Közalapítvány kuratóriumi tagja

Börzsöny térképrészlet és kalauz, 1966

* Magunk is többször írtunk már róla, és az érintett vasútüzemek is hangoztatják: az utasszámok emelhetőségéhez Szobon és Nagybörzsönyben gördülőállomány-kapacitás bővítésre, a Szob–Márianosztra szakaszon a kitérők, állomási vágányok gyarapítására van szükség, a 2016-ban átadott Márianosztra–Nagyirtás szakasszal ugyanis a teljes vonal (és szakaszai) iránt nagyságrendekkel megnőtt utasérdeklődést a két, már korábban felújított szakasz kapacitásával nem lehet kiszolgálni. Azok mozdony- és kocsi-állománya, a kitérők száma nem erre az utasmennyiségre készült. Ha sürgősen nem rendeződik a helyzet, a zsúfoltság, utaslemaradások miatt félő, hogy elmaradnak a kirándulók!

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!