A Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója, Guller Zoltán a társaság közgyűlését követő sajtótájékoztatón Siófokon elmondta: a Bahartnál hosszú évek óta elmaradtak a fejlesztések, most azonban új korszak kezdődik. A tőkeemelés célja, hogy a cég fejlesztéseket hajtson végre, és ezzel új lendületet vegyen a balatoni hajózás. A társaság hajóflottája megújul, ennek részeként négy új kompot állítanak szolgálatba Szántód és Tihany között, és modernizálják a személyszállító hajókat is.

A fejlesztési célok között szerepel az akadálymentesítés, a kikötők, mosdók teljes megújítása, a menetrend ütemesebbé tétele, a dinamikus árképzés bevezetése. Ezeknek köszönhetően a balatoni hajózás jobb, modernebb, kényelmesebb lesz, és jobban szolgálja majd a helyben élőket és a turisztikai érdekeket is.

(illusztrációk: MTI)

2008-ban a Bahart állami tulajdonrésze ingyenes vagyonjuttatással és tőkeemelési elvárással került huszonegy tóparti önkormányzat tulajdonába. Az év elején az állam közel harmincöt százalékos tulajdonrészt szerzett cserébe azért, hogy elengedte az önkormányzatok 1,42 milliárd forintos tőkeemelési kötelezettségét. Kedden az állam a tulajdonosok egyhangú támogatásával 6,6 milliárd forinttal megemelte a cég négymilliárd forintos tőkéjét, és ezzel valamivel több mint hetvenöt százalékos tulajdoni hányadot szerzett. Az állami tulajdonosi jogok gyakorlója az MTÜ. Az állam hosszú távon gondolkodik a Bahartban, amelynek öt-tíz éven belül európai színvonalúvá kell válnia. Ehhez a tőkeemelésen túl további forrásokra lesz szükség.

Kollár József, a Bahart vezérigazgatója üdvözölte, hogy a hajózási társaság akkora tőkéhez juthat, amekkorára évtizedek óta nem volt példa. Elmondta, az elmúlt években elvégezték a cég strukturális átalakítását, de az elavult eszközpark és műszaki háttér megújítására saját erőből nem volt képes a társaság.

A turizmus gazdasági és társadalmi szempontból stratégiai fontosságú, több mint négyszázezer embernek munkát adó ágazat, amelyben az uniós átlagot meghaladó, tízszázalékos növekedés várható idén. A magyar turizmus, vendéglátás bővülése az elmúlt három évben meghaladta az uniós és a világátlagot is. A Balaton Budapest után a második legfontosabb turisztikai térség, a magyarok legkedveltebb úti célja. A KSH adatai alapján tavaly a magyar utazók a vendégéjszakák egyötödét a Balaton-régióban töltötték. A tó környékén ők tették ki a vendégek hetvennyolc százalékát.

A kormány kiemelt figyelmet fordít az üdülőrégió fejlesztéseire. A cél az, hogy 2030-ra a turisztikai ágazat adja a GDP tizenhat százalékát. A fejlesztések között szerepelnek a vasúti, közúti, vízminőség-védelmi beruházások, továbbá az is, hogy tavaly ötvenöt fizetős strand újult meg kétmilliárd forintból, idén pedig harminc szabadstrand hárommilliárd forintból. A Kisfaludy-program keretében százötven balatoni szálláshely kapott támogatást huszonegy és fél milliárd forint értékben.

* *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!