Baán Lászlóval készült interjúnk második részében kiderül, mi minden, és hogyan alakulhat át a Közelekdési Múzeumban.

– Mi lesz a felújítás, átépítés alatt? Hova kerül a gyűjtemény és látogatható lesz-e?

– A gyűjtemény egésze nem lesz látogatható. Ahogy most a Szépművészeti is bezárt, a gyűjtemény főműveit felvisszük a Galériába, és aztán időszaki kiállításokon mutatjuk be az országban, Erdélyben, Európában. Azért a nagy múzeumok, ha bezárnak, általában bizony az állandó gyűjtemény egy részét nélkülözni kell. Arra kértem a Közlekedési Múzeum vezetését, hogy a bezárásig, vagyis április 15-éig terjesszék a projektvezetés elé azt a tervet, hol szeretnék bemutatni és mit. Nyilván nem a gyűjtemény egészét, de a legjavát továbbra is mutatni kell.

– Meddig tart az átmenet?

– 2018 tavaszáig, akkor lesz a megnyitó. Ez alatt vidéki kiállítóhelyen, Budapesten, közlekedéshez köthető helyszíneken láthatóak lesznek ezek a tárgyak. Például a Repüléstörténeti Múzeum fölmegy Budaörsre, a volt budaörsi repteret is igénybe vesszük.

– Megszűnik a reptér?

– Nem, vannak ott hangárok, amelyeket erre fel tudnak használni. De a repülőtér nem zár be.

– És nem Ferihegyre kerül?

– Ferihegy 1-es terminál is felmerült egyébként. Erről nem tudok még sokkal többet, csak ötletek vannak egyelőre. Van egy munkabizottság, amelyikben múzeumi és múzeumon kívüli szakemberek dolgoznak. Én ezeket is csak ötletként hallottam, semmiféle elkötelezettség nélkül. Április közepéig kértem, hogy véglegesítsük ezeket az lehetőségeket, nyilván költség és egyéb elemeket is figyelembe véve fogunk dönteni.

Utoljára látható ebben a formában a repüléstörténeti kiállítás (fotók: Márványi Péter)

– Van Ferihegyen egy kültéri park, amelynek a kezelését átvette egy nonprofit kht. Ők ugye abban gondolkodnak, hogy az 1-es terminálon épülne egy olyan kulturális bázis, amelynek része lenne a Petőfi csarnok gyűjteménye, másrészt az, ami most is ott van.

– Ezek alternatívák, amelyeket kértem, hogy vizsgáljanak meg, szeretném látni a javaslatokat, a hozzá tartozó költségvonzatokat, és nyilván ezek alapján fogjuk az optimumot kiválasztani. Életképes alternatívákat kértem, ebbe beleférnek a vándorkiállítások, és az állandó megtelepülések is erre a három évre. Az biztos, hogy például a repülésnek már most egy állandó helyet kell találni, mert az nem tud visszajönni, mint a közlekedés múzeum többi anyaga.

– Mert a Petőfi Csarnok nem is lesz, lebontják.

– Igen, annak a helyén az Új Nemzeti Galéria lesz, tehát ezeknek a repülési anyagoknak egy hosszú távú megoldást kell találni. Fölmerült az Északi Járműjavítónak az igénybe vétele, a Diesel csarnok, amelyik ott van a Salgótarjáni út mellett, a nagy javító.

A Petőfi Csarnokot lebontják

– Ez a vasúti tárgyaknak vagy a repülésnek?

– Az egy 20 ezer négyzetméteres csarnok, ott fölmerült egy olyan kiállítás lehetősége is, hogy az összest oda visszük. A villamosok is kint vannak most Szentendrén, az is furcsa, hogy a pesti járművek miért Szentendrén vannak? A BKK-nak is van igénye, hogy ezeket behozza Pestre, teljesen logikus volna. Távlatosan kell gondolkodni. Ha már egyszer mozgatjuk a tárgyakat, akkor ésszerű volna végleges megoldást találni.

– Ki fog dönteni arról, hogy mi, hova kerül?

– Most is van már munkabizottság, most is sok mindenkit bevonunk, szakmai és civil szervezeteket kérdezünk. És miután tudjuk, hogy nagyon széles rajongói köre van a múzeum tárgykörének, erősen fogunk támaszkodni ezekre a szervezetekre. Azért is, mert van bennük lelkesedés, szakértelem, gyakran azt látjuk, hogy egyes szakértők teljesen civil alapon gyűjtenek össze olyan tudást, és anyagot bizonyos tárgykörökben, amelyekkel még a múzeum sem rendelkezik. Azért is nem akarok most előre beszélni, mert a szakmai alternatívák közül kell majd nekem döntenem, esetleg bizonyos döntéseket akár kormány elé is vinni, attól függ, hogy milyen szintű a döntés. De olyat én még sohasem gondoltam, hogy majd nekem kellene kitalálni, mi, hol legyen.

– Miben változik majd koncepciójában ezeknek a kiállításoknak a tematikája, meg az elrendezés?

– Biztos, hogy gyökeresen megváltozik. Nagyon sok múzeumbarát kritizálja a jelenlegi installációkat, berendezését, logikáját. Egy dolog, hogy magát a tárgyat meg kell őrizni, de az, hogy hogyan mutatjuk be, hogyan tesszük interaktívvá a tárgyakkal való kapcsolatot a gyerekektől a legidősebbekig, ebben azért van egy kis elmaradása a Közlekedési Múzeumnak. Abban biztos vagyok, hogy rengeteg minden meg fog újulni. Például szeretnénk megidézni animációkkal, hogyan működtek a közlekedési eszközök a maguk idejében. Hogy ne csak a tárgyakat lássuk, hanem az az időszak is meg tudjon elevenedni, amikor működött, használták.

– A Filmarchívumnak vannak filmjei, tehát van rá lehetőség.

– Ez egy külön szakma, hogy hogyan tesszük élővé és megélhetővé azt a kort is, amelyekből itt maradtak ezek a járművek. Ma már annyi információk tudunk „rájuk rakni”, amennyit csak akarunk, csak össze kell gyűjteni ezeket.

– A kupolás szerkezet valóban egy grandiózus terv, de mint múzeum nem biztos, hogy funkcionális.

– Gyakorlatilag helyreállítunk egy történelmi hiányt. Budapesten ezek a veszteségek a háború idején óriásiak voltak. Utoljára 6-7 évtizede lehetett látni ezeket, és egyre kevesebb ember él, aki a saját szemével látta. Holott ennek az épületnek az építészeti kvalitásai, a históriai tény, hogy ez volt a közlekedés első csarnoka, önmagában megéri. Nem azért csináljuk, hogy azt a kupolás teret visszanyerjük kiállítótérnek, nem is arra való. Az gyakorlatilag egy fogadótér, egy elegáns csarnok, nem is akarjuk arra használni. Megvannak a kiviteli tervek, így építészeti és műemléki szempontból is korrektül meg tudjuk csinálni.

Ilyen lesz ismét a kupolacsarnok

– A döntések prioritásai hogyan alakulnak? Itt említett már olyan apróságokat, hogy le kell ülniük számolni. Tehát például a költségek mennyire fogják meghatározni azt, hogy milyen sorrendben állítanak helyre bizonyos dolgokat?

– Vannak teljesen fix elemei a Liget Budapest Projektnek. A Közlekedési Múzeumhoz nyolcmilliárd forint van rendelve, ez korrekt és elégséges az épület teljes újjáépítéséhez. Ha a Liget Budapest Projektet szétszedjük elemeire, több mint 100 apró al- és részprojektje van.

– Ebből a pénzből kell majd megteremteni annak a repülőmúzeumot is, aminek még nem tudjuk a helyét? És így is elég lesz?

– Igen, bele kell férnünk a keretösszegbe. De, ha szükség van rá, akkor majd kérünk még. Ha a kormány azt mondja, hogy például vannak kiemelt elemek, vagy esetleg tágabbat szeretne, akkor lehet több. Semmi sincs kőbe vésve, hogy csak ennyi lehet. Nem kevés ez a 150–160 milliárd forint, felfelé el tud még mozdulni bármikor, amire volt is már példa: amikor az Állatkert ügyében a kormány döntött, hogy egy 25 milliárddal megemeli a keretet. Tehát nem a többi rovására megy, hanem ez plusz pénz lesz. Nekünk ettől függetlenül minden költségelemet racionálisan kell megvizsgálni. Nem arról van szó, hogy ezt a pénzt mindenáron költsük el, hanem mindent a lehető leggazdaságosabban, célszerűen költsük el. Hogy ezen belül mennyi jut a repülőmúzeumra, azt még nem tudjuk. Az biztos, hogy ez csak az újjáépítésre szánt összeg, a költözés és az ideiglenes elhelyezés, ez teljesen külön keret.

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!