Lehet két megállóval több?

Zugló addig beépítetlen sávja Rákosrendező és az Ungvár utca között a hatvanas évek végén kezdett beépülni. Ezen a területen, a Rákos-patak mentén előtte bolgárkertészetek húzódtak, a Kacsóh Pongrác úti lakótelep első ütemében a Nagy Lajos király útjától a patakig, majd a Csáktornya parkig épült fel. Kezdetben a 25-ös autóbusz közlekedett erre, a fokozatos beköltözések azonban saját buszjárat indítását kívánták meg. A belső végállomás azonban kérdéses volt, hova is vigye a busz a lakótelepen felszálló utasokat?

A hosszabbítás a sokszor, sokfelé elátkozott közlekedéspolitikai koncepciónak (is) köszönhető, ennek része volt a budapesti gyorsvasúti fejlesztések felgyorsítása is. A járműtelepet a földalatti új végállomásához, a ma intermodálisnak nevezendő új, Mexikói úti csomóponthoz tervezték. Innen indult a Belváros és Buda felé az 1-es, Rákospalotára a 25-ös, a Kacsóh Pongrác úti lakótelepre a 25Y-os autóbusz, és a földalatti meghosszabbításával egy időben új, 69-es számú villamos is indult az újpalotai lakótelepre.

A vonalmeghosszabbítás szűk keresztmetszete a városligeti folytatás volt. Két terv is készült: az egyik a tó alatt, a másik azt északról megkerülve képzelte el a nyomvonalat, természetesen kéreg alatti vezetéssel. Végül az első változat valósult meg, a tó egységét megőrizve a vonalat a Hősök teréhez képest lejjebb kellett vezetni. A vasúttal is sokáig tartottak az egyeztetések, a rákosrendezői delta bejáratának vágányhálózata alatt sem volt mindegy, hogyan vezetik át az alagutat.

A meghosszabbítással megszűnt a régi, 470 méteres felszíni szakasz, helyette 1233 méteren új alagútban futottak – és futnak máig – a szerelvények. A két új állomás – Széchenyi fürdő és a Mexikói úti végállomás – 35 méteres hasznos hosszal, 5,6 méter peronszélességgel épült. A Kacsóh Pongrác út–Mexikói út–Erzsébet királyné útja–Columbus utca határolta területen épült fel az új járműtelep, ahol kisebb javításokat, fényezéseket is elvégezhetnek.

Az új szakasz 40 centiméter vastag zúzottkő ágyazaton, folyóméterenként 48,5 kilogrammos sínekkel, vasbeton aljakkal épült. A legnagyobb emelkedő 26 ezrelékes, a legkisebb ívsugár 90 méter. A nyílt pályán 3,4, az állomásokon 3,6 méter a vágánytengelyek távolsága. Az új vonalszakaszt 1973. december 30-án adták át a forgalomnak, több próbamenet után ekkor álltak véglegesen forgalomba a Ganz-Mávag új csuklós szerelvényei is. Az 1973-ra átadott állomások felújítását a centenáriumi nagyrekonstrukció alkalmával végezték el, jellegzetes kék, illetve sárga csempeburkolatukat csiszolt kőlapokra cserélték.

* * *

Indóház Online - Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!