Százötven éve járják a vonatok a Győr–Sopron vasútvonalat

A két város közötti, nyolcvanöt kilométer hosszú, a GYSEV által épített szakasz ma az ország egyik legforgalmasabb vonala, mely már jó ideje megérett a fejlesztésre.

Idén év elején pontosan százötven éve, 1876. január 2-án indult meg a közlekedés a vasútvonalon. A teljes, Ebenfurthig tartó pálya 1879-re készült el, amelynek célja a személyszállítás mellett a magyar gabona osztrák és német piacokra juttatása volt.

A Győr–Sopron–Ebenfurti Vasút 1872-ben kiadott Engedély-okmánya rendelkezett arról, hogy vasútvonal épüljön Győrtől Sopronon át egészen Ebenfurtig. Az Engedély-okmány részleteit az 1872. évi XXVII. törvény tartalmazza, amelyet az akkori magyar király, Ferenc József látott el kézjegyével.

A GYSEV 1873-ban kezdte meg a Győr és Sopron közötti vasútvonal kiépítését, a kivitelezést azonban gazdasági válság és különböző pénzügyi akadályok hátráltatták. A munkálatok 1874 után gyorsultak fel, ekkor viszont a győri vasútállomással kapcsolatban merültek fel problémák. A vasúttársaságnak a győri államvasúti pályaudvarhoz való becsatlakozásához jelentős területeket kellett volna átadni a gabonavásártérből vagy a Honvéd ligetből, ehhez viszont sem a Kereskedelmi Gyülde, sem pedig a városi tanács nem adta hozzájárulását. A minisztérium végül a helyi kereskedelmi érdekekkel szemben döntött: az állami vasúti pályától másfél kilométernyire adott engedélyt a GYSEV-állomás megépítésére.

A vasútvonal létrehozására és üzemeltetésére 1875-ben alakult meg a GYSEV Részvénytársaság. A GYSEV-járműflotta 1875 végén nyolc mozdonyból, 24 személykocsiból, négy posta- és öt kalauzkocsiból, illetve 172 teherkocsiból állt a Győr és Sopron közötti forgalom felvételéhez.

A vasúti közlekedés 1876 elején indulhatott meg a szakaszon. A forgalmat a vasúttársaság saját gőzmozdonyaival indították meg, az első szerelvényt nagy valószínűséggel az 1–5. pályaszámú, Sigl gyártmányú mozdonyok egyike vontatta. A Győr és Sopron között közlekedő személyvonatok a megnyitást követően Enese, Csorna, Kapuvár-Gartha, Eszterháza-Fertő-Szt. Miklós, Pinnye, Balf, Sopron Győr-Sopron-Ebenfurthi Vasút, illetve Sopron Déli Vasút állomásokon álltak meg, a menetidő kicsit több mint négy óra volt.

A vasútvonal forgalomba helyezésével a Győr és Sopron közötti személy- és teherfuvarozás, a vonatközlekedés gyors és közvetlen kapcsolatot teremtett a nyugat-dunántúli régió két fontos városa között, emellett a térséget összekötötte a nyugati vasúthálózattal, így jelentős fejlődést hozott a régiónak. A Győr–Sopron, majd az Ebenfurthig elkészülő szakasz lehetőséget adott arra, hogy a Dunán érkező gabonát a tehervonatokkal közvetlenül el tudták juttatni Ausztriába, Dél-Németországba és Svájcba.

A soproni vasútállomás épületét 1884-ben, a Rába felett Győrnél átvezető vasúti hidat pedig 1889-ben adták át.

Egy 1890-es törvény felhatalmazta a kormányt, hogy a GYSEV-et felmentse az eredeti engedélyokmányában rögzített merev díjszabási kötelezettségek alól, így a társaság átvehette a személyszállításban a zónarendszert. A díjszabás megváltozta­tása jelentősen növelte a személyforgalmat a Győr–Sopron vonalon is.

1907-ben elindult az első, GYSEV által üzemeltetett közvetlen gyorsvonatpár Sopron és Budapest között.

A 85 kilométeres Győr–Sopron szakaszt 1987-ben villamosították.

A napjainkban 8-as számot viselő pálya jelenleg az ország egyik legforgalmasabb vasútvonala: naponta 62 személyszállító és tizenhat tehervonat közlekedik rajta.

Évtizedek óta tervezik a vonal fejlesztését, mely során kétvágányúvá és százhatvan kilométer per óra sebességgel használhatóvá építenék át. Még 2012-ben írtunk arról, hogy a GYSEV tervezési pályázatot írt ki az első fázis, a Sopron és Fertőszentmiklós közötti rész bővítését illetően – a projekt azonban hamvába holt, forrás híján azóta csak kisebb helyi korszerűsítések valósultak meg.

Írásunk a GYSEV Zrt. hivatalos kommünikéje alapján készült.

(Nyitóképünk forrása: GYSEV Zrt.)