Milyen lesz az Ön új rendszáma?

Lehet, hogy igazuk van azoknak, akik szerint a közvélemény gumicsontot kapott a területi rendszám hazai bevezetésének bedobásával, vagy legalábbis azoknak, akik szerint nem ez most az ország legfőbb problémája.

A készülő kormányzati szándékról a hvg.hu számolt be, akkor úgy tűnt, egyszeri, gyors csere lesz, amiért sokat kell fizetniük az autósoknak, sőt tulajdonképpen ez az állami bevétel a cél. Szögezzük le: egy rendszámcserét nemcsak így lehet végrehajtani, hanem fokozatosan, pénzzel és idővel takarékoskodva is, az új autók újat kapnak, a régiekét meg csak akkor cserélik, ha amúgy is kapcsolatba kerül az autó a hatóságokkal, célszerűen a műszaki vizsgáztatás alkalmával. Hiszen így zajlott Magyarországon is a csere az AB-12-34 formuláról a mostani ABC-123 rendszerre.

Hamarosan meg is jött a Nemzetgazdasági Minisztérium közleménye, amely első pillanatban mintha cáfolat lett volna, valójában inkább megerősítette az értesülést: valóban fut egy javaslat a területi („megyei vagy járási, városi”) rendszámra. Azonban nem lesz azonnali és együtemű csere, fokozatosan vezetik be, ha bevezetik. Alighanem a közvélemény és a sajtó egy része félreértette a közlemény ezen mondatát: „A tárcák a rendszámok több lépcsőben, felmenő rendszerben és önkéntes alapon megvalósuló cseréjének lehetőségét vizsgálják, egyidejű csere kötelező elrendeléséről nincs szó.”

Aligha maradhat „örökre” vegyes a rendszer, tehát ez a mondat nem azt jelentheti, hogy nem lesz kötelező a csere, hanem inkább azt, hogy nem lesz kötelező és egyidejű csere, vagyis kötelező lesz, de fokozatosan. Az „és önkéntes” kifejezés itt arra utalhat, hogy aki akarja, hamarabb is kérheti az új azonosítót járművére.

A területi és nem területi rendszámrendszernek egyaránt vannak előnyei és hátrányai, és mint az ilyen látványos, de nem igazán fontos dolgoknál lenni szokott, vérig menő vitákra ad alkalmat a kérdés. Továbbá a területi rendszámot használó országokban rendszeresen napirenden van annak megszüntetése, a többiben pedig bevezetése. Olaszországban például 1994-ben eltörölték, majd egy fél évtized múlva fakultatívan és félig visszahozták: a provinciát jelentő kétbetűs kód (illetve „Roma” neve) nem része a rendszámnak, de aki kéri, jelezheti a rendszámtábla oldalán.

Tény, Európa több országában utal területre ez a kód, mint ahányban nem, tévedés tehát az olyan, szakértőre hivatkozó közlés, hogy „kiveszőben” a területi rendszám. Általában betűk, de például Franciaország kontinentális részén kétjegyű számok mutatják a területi egységeket.

Portálunk nem kíván állást foglalni az igen vagy nem kérdésében, annyit talán megjegyezhetünk, hogy a közlekedéssel, vagyis a földrajzi térben („térképen”) zajló folyamatokkal foglalkozókként érdeklődünk a területi rendszám iránt, de persze nem akarjuk hobbinkat a társadalomra erőltetni.

Az agyunk azonban beindult, így kidolgoztunk egy rendszert, ha bevezetik, akár ilyen is lehet a rendszámok kiosztása. Természetesen mi nem vagyunk hivatalos szerv, ez inkább csak játék a részünkről. (Ezt a kommentelők legyenek szívesek figyelembe venni!)

Véleményünk szerint ha már területi, akkor nem érdemes csupán a megyéket és a fővárost jelölni, a mindössze húsz lehetőség túl kevés. (Csehországban a közelmúltban tértek át a járásiról a tartományi jelölésre, így mindössze egy betű utal az autó lakóhelyére.) Kézenfekvőnek tűnik a bevezetés előtt álló járási rendszert figyelembe venni, ez 168 egységre osztja a vidéki Magyarországot, Budapesten pedig hét járási körzetet terveznek.

A német mintát vettük alapul, ahol egy-, két- és hárombetűs kódok vannak, mégpedig úgy, hogy (persze nem mechanikusan, hanem a városneveket figyelembe véve általában a legnagyobb városok kapnak egybetűs jelet, így az ott szükséges több követő karakter miatt a rendszám nem lesz feltétlenül túl hosszú. Ám kiderült, Magyarország járásai ha szűken is, de beleférnek az egy- és kétbetűs rendszerbe. Említést érdemel Budapest, amely mindenképp nagyságrendileg nagyobb súlyt képvisel, mint egy járás, ráadásul lakosságarányánál is jelentősebb arányt tölt be az autók számánál. Így három egybetűs kódot (A, B, C) is a fővárosnak tartottunk fönn, a kerületek és a járási körzetek határaira is ügyelve.

Térképen és táblázatban is bemutatjuk, amit kitaláltunk, kedves olvasónk, Borz Gergely pedig el is készített két elképzelt rendszámot, egy budait és egy esztergomit.