Talán érthető, ha a skandinávok, akár a hosszú tengerpart, akár a finneknél a rengeteg tó miatt, több helyszínen és több cégnél is próbálkoznak kétéltű repülőgépek építésével. Érdekes, hogy néhány napon belül két ilyen konstrukcióról is hírt kaptunk, bár nem mindegyik esemény volt örömteli.

Először emelkedett a levegőbe a világ első elektromos amfíbiája Norvégiában, igaz, nagy tesztrepülés még nem volt, a formás kis gép az Eggemoen Technology Park repülőterének pályája fölött hetven csomós sebességnél jött el a betonról, majd mindegy tíz méter magasan száz csomóval egyenesen repült, míg ugyancsak a pályán földet ért, de ezzel megnyílt a lehetőség az Equator P2 Xcursion előtt a „komoly” berepülési program beindításának.

Ennek lesz majd része, amikor a gépet majd a vízen is kipróbálják. A kompozit-szerkezetű konstrukció lényege, követve egyébként egy más hasonló felépítésű gépekét, hogy az úszórész a törzs mellett maga a finoman felhajló végű alsószárny, így nem kell egyéb kiegészítőkkel, pontonokkal rontani az áramlást. A motor a víztől a lehető legmagasabban dolgozik, a függőleges vezérsík tetején, a generátort és az akkut a kabin mögötti-alatti törzsrészben helyezték el.

A kedvező aerodinamikai kialakítás révén reméli az Equator Aircraft Norway, hogy a gép továbbfejlesztett változata, hibrid meghajtással, egy feltöltéssel majd akár öt-hat órát is képes lesz repülni.

Előbbre tartott egy hasonlóan ígéretes kétszemélyes amfíbia berepülése Finnországban, de egy fura baleset most megakasztotta a munkát. De először magáról a gépről: az ATOL 650 a divatos kompozit helyett a hagyományokhoz tér vissza, szerkezete ugyanis nagyrészt fából épült, és Rotax 912 iS, vagyis az LSA-kategóriában bevált hagyományos motort építették a törzs fölötti konzolokra.

A kétéltű gépet szintén az törzse és alsószárnya hordozza a vízen, a főfutók vízreszállás előtt természetesen behúzhatók. Érdekessége a gépnek, hogy behajthatók a szárnyai, vagyis a gépecske garázsban is tárolható. Annak ellenére, hogy a szárny külső részére kitámasztókat szereltek, 160 kilométeres utazósebesség mellett a gép 900 kilométernél is hosszabban repülhet.

Illetve ebben a pillanatban minderről múlt időben kell beszélni, mert a prototípust néhány napja szerencsés kimenetelű baleset érte. Mint azt a gyártó hírül adta, a gép tesztrepülés közben fák tetejére kellett, hogy kényszerleszálljon, a pilóták kisebb sérülésekkel megúszták, de maga az ATOL kigyulladt és teljesen odaveszett. A baleset úgy történt, hogy a kabintető kinyílt a levegőben, és ezután úgy működött, mint egy hatalmas aerodinamikai fékfelület, noha egy ideig irányítható maradt, teljes gázzal sem tudta tartani a magasságot.

A cég a baleset kapcsán hangsúlyozza, hogy a gép szerkezete megóvta a benne ülőket a súlyosabb sérülésektől, ezzel együtt máris megkezdődött a kabintető zárjának a vizsgálata, és a tervek szerint az üzemanyagtartályt is ellenállóbbá teszik az esetleges kényszerleszállások elviselésére.

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!