Új orosz teherűrhajó gondoskodhat a Nemzetközi Űrállomás fenntartásáról, de a terv gyakorlatilag arról szól, hogy a fenntartás legyen olcsóbb az oroszok számára – adja hírül saját oroszországi forrásaira hivatkozva a Popular Mechanics. A portálon közült fotón valóban egy teljesen új eszköz körvonalai látszanak, vagyis az oroszok végre szakítanának a több évtizede működő, bevált, de nem igazán modern jelenlegi rendszerükkel.

A most használatban lévő Progressz praktikusan nem más, mint egy alaposan átalakított Szojuz-űrhajó, majdnem ugyanaz a felépítése, a hermetikus részben szállítja az űrállomásra a szokásos utánpótlást, élelmiszert, vizet, ruházatot, kísérleti anyagokat, és így tovább, a másik egységében az ISS számára szükséges üzemanyagot, a harmadik egység pedig a műszaki rész, a saját hajtóművel. Ez a hármas tagolás tehát a Szojuzok öröksége, a gömb-alakú orbitális kabinnal, a hátsó műszaki egységgel, és a köztük lévő kúp-alakú részel, amely visszatéréskor a másik kettőtől leválva ér a légkörbe és nyit ejtőernyőt, hogy az űrhajósokat visszahozza.

Egy korábbi Progressz-űrhajó: a hármas alapszerkezet azonos a Szojuzzal

A Progressz annyival jóval egyszerűbb, hogy nem kell űrhajósokat vinnie, és nem tud visszafelé is szállítani, vagyis amikor leválasztják az űrállomásról, előtte telepakolják az ISS-en felgyülemlett szeméttel, és az egész elég, amikor a sűrűbb légkörbe ér. Ellentétben az amerikai Dragon teherűrhajóval, amelynek legújabb példánya néhány napja szállt le a Csendes-óceánon, és ha a SpaceX szárazföldi landolásra tér át, akkor az űrhajót újra felhasználhatják.

Hogy az új orosz konstrukció képes-e visszatérni és újra indulni, arról a hírben nincs információ, az viszont biztos, és ez a lényeg, hogy a kapacitása jóval nagyobb lesz, köszönhetően annak, hogy végre eredetileg is a feladatra tervezett konstrukció. 200 kiló híján két tonnányi üzemanyagot képes magával vinni, ami főképp abból adódik, hogy két kisebb kapacitású tartály helyett egy nagy lesz a fedélzetén, ugyanabból kapja az üzemanyagot az űrállomás és a saját hajtóműve is. A 18 köbméteres hermetikus tárolóban összesen 2,4 tonnányi utánpótlást vihet, benne 400 kilónyi vizet, a szerkezet egy éven át repülhet az űrállomáshoz kapcsolva és egy hónapig „szólóban”.

A feladatra tervezett új teherűrhajó a PM-ben megjelent fantáziaképen: hátul a műszaki egység a hajtóművel és a napelem-táblákkal, a többi nagyrészt tartály és raktér

A nagyobb kapacitású űrhajó terve a portál szerint erősen összefügghet a Roszkozmosz anyagi problémáival: azért kell a nagyobb szerkezet, hogy ne kelljen a jelenlegi ütemben indítani a Progresszt, az orosz űrügynökség ugyanis korábban azt jelentette be, hogy a Nemzetközi Űrállomáson lévő állandó orosz személyzet létszámát háromról kettőre csökkentené.

Ha kevesebb az ellátásra szoruló űrhajós, ritkábban kell teherűrhajót indítani, ha viszont kevesebb indítással is több ellátmányt lehetne feljuttatni, akkor mégiscsak maradhat három orosz mindig a fedélzeten, ez a terv logikája. Igaz, az új teherűrhajó először csak 2020-ban indulhatna egy hordozórakéta csúcsán a kilövőpadról,viszont időközben lehetséges egy még nagyobb változat kifejlesztése is, amely már nem a mostani Szojuz-rakéták, hanem az óriási Angara révén jutna földkörüli pályára.

A néhány napja visszaérkezett amerikai Dragon teherűrhajó

Mindez egyébként azt a feltételezést is megengedi, hogy az orosz mérnökök már a Nemzetközi Űrállomás utáni korszakra gondolnak az új teherűrhajó megalkotásával. A jelenlegi partnerségi rendszer a mostani megállapodások szerint 2024-ig megmarad, hogy utána mi lesz, azügyben továbbra is nagy a bizonytalanság: az amerikaiak még hosszabbítanák az ISS-t, az oroszok viszont egyes korábbi tervek szerint akár szét is szednék, és az orosz modulok bázisán építenék ki – a saját külön űrállomásukat.

Kétségtelen, a Roszkozmosz, amely a legutóbbi időkben amúgy sincs igazán jól eleresztve, és a maga nagy programjai pénzhiány miatt késnek, komoly bevételkieséssel kell, hogy számoljon, ha az új amerikai űrhajók bekapcsolódnak a személyzetcserébe, és a NASA nem kell, hogy további százmilliókat fizessen az orosz félnek azért, hogy az amerikai, kanadai, európai és japán űrhajósok is feljussanak az állomásra. Vagyis mindenképp szüksége lesz az oroszoknak egy „költséghatékony” megoldásra, akár részt vesznek a nemzetközi programban, akár kiszállnak belőle valamikor.

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!

Mentés