Egy bő hatvan perces késés mi másra jó, mint arra, hogy felfedezzük az adott vasútállomást, a pályaudvart, a régi épületeket és az állomáson várakozó gépeket. Celldömölkön is bőséggel akad lehetőség minderre, hiszen a Nyugat-Dunántúl egyik legforgalmasabb vasúti csomópontjáról beszélünk. Szombathely, Győr, Zalaegerszeg, Tapolca, Székesfehérvár és Budapest felől is érkeznek ablakos, illetve tehervonatok a városba.

Celldömölkön a régi idők szele érinti meg az embert. A vasútállomás épületében a belső tér valóságos időutazás. Ugyanez elmondható a peronokról is. Nincs széles személypályaudvar, látnivaló viszont annál több. Érdekesség, hogy a peronokat nem aluljárókon vagy felüljárókon át közelíthetjük meg, hanem a vágányok közötti kiépített utakat használják az utasok is.

Floyd tartálykocsis tehervonattal Celldömölkön<br>A képre kattintva galéria nyílik a szerző képeiből

Győrből elindulva, Pápán át, a 10-es vasútvonalon Celldömölkig nem találkozunk a villamosítás jeleivel. A vonal „bedrótozásának” terveiről egyébként nemrég olvashattak portálunkon is. Celldömölk vasútállomás, valamint a rendező pályaudvar 2001-ben lett felújítva, a Székesfehérvár – Szombathely közötti vasútvonalak villamosítása révén.

„A Győr – Celldömölk (egykor még Kis-Czell) – Szombathely közötti vonalszakasz 1871. szeptemberi megnyitásával egy időben nyílt meg a hatvágányos vasútállomás és I. osztályú vízállomás, amely az 1872. október 2-án megnyitott Kis-Czell – Székesfehérvár közti vonalszakasszal és a Kis-Czellben épült fűtőházzal vált vasúti csomóponttá.

A Magyar Nyugati Vasút Rt. engedélyokmányában előírták, hogy a „Kis-Czelli elágazási állomás az utazó közönség szükségeinek megfelelőleg étkezésre berendezendő”. Ennek érdekében a felvételi épülettől nyugatra egy különálló épületben nyert elhelyezést a resti, melynek középső emeletes részének földszintjén volt a söntés és a konyha, az emeleti részen pedig a resti mindenkori bérlőjének lakása” – olvasható az állomás története Fehér Tamás nyugalmazott MÁV mérnök-főtanácsos kéziratának renoválásában, melyet Sándor Antal állított össze.

Emléktábla a celldömölki váróteremben

Az állomás másik történelmi érdeme, hogy az épület egyik lakásában született Németh Andor költő 1891-ben, aki József Attila krónikása és egyik legjobb barátja is volt egyben. Minderre egy, a várócsarnokban elhelyezett emléktábla hívja fel a figyelmet.

A várakozás unalmas perceiben érdemes az „udvaron” is körülnézni. Tekintetünk először szinte biztosan a kiállított 424-es gőzmozdonyba botlik. A Bivalynak is becézett robosztus vasparipa egykor a magyar ipar és a vasút egyik büszkesége volt. A MÁV számára mintegy 365-öt gyártottak ebből a típusból. A Celldömölki állomáson a 424-129-es pályaszámú gőzös járható körbe. A hatalmas kerekek mellett állva szinte jelentéktelennek érezzük korunk technikai megoldásait, no persze szó sincs az új vívmányok degradálásáról, de ekkora masinát megalkotni és üzemeltetni nem volt csekély feladat.

A közelben a MÁV egykori Aa1032-es személyvagonját is kiállították. Odébb egy jobb napokat látott vasúti tűzoltóvagon is hűsöl a lombok árnyékában. Végezetül ne felejtsük el a 275-ös sorozatú gőzmozdony egyik hírnökét sem, mely szintén mint mozdonyszobor szolgál az állomáson.