Valószínűleg nem okozunk senkinek meglepetést azzal, ha azt mondjuk, a világ legnagyobb kikötői Kínában találhatók. Sok-sok évig azonban Szingapúr viselhette a világ legnagyobb konténerkikötője címet: kevés olyan áru érkezett Ázsiából a tengeren, mely ne érintette volna a törpeállamot. 2010-ben azonban a kínai Sanghaj átvette tőle ezt a pozíciót. Sőt: a világ tíz legnagyobb kikötője közül már hét található a kontinentális Kína partjainál! Még az Egyesült Államok kikötői is eltörpülnek a hatalmas ázsiai csomópontok mellett.

A Hajózási Világtanács (WSC) 2011 és 2014 közötti adatai alapján a következőképp áll össze a toplista:

1. Sanghaj, Kína

2. Szingapúr, Szingapúr

3. Sencsen, Kína

4. Hongkong, Kína

5. Ningbo, Kína

6. Puszan, Dél-Korea

7. Csingtao, Kína

8. Kanton (Kuangcsou), Kína

9. Dubaj-Dzsebel Ali, Egyesült Arab Emirátusok

10. Tiencsin, Kína

11. Rotterdam, Hollandia

15. Hamburg, Németország

19. Los Angeles, USA

Nézzük meg részletesebben is az előkelő helyen szereplő létesítmények teljesítményét.

A top tízes lista utolsó helyét a kínai Tiencsin szerezte meg. Észak-Kína legnagyobb part menti városának kikötője évről évre egyre több rakományt kezel: míg 2011-ben 11,59 millió TEU (Twenty-foot Equivalent Unit, azaz egy húsz láb hosszúságú, fém konténer) rakomány fordult meg, míg 2012-ben 12,3 millió. 2013-ra 13,01 millió, 2014-re pedig már 14,05 millió TEU-ra nőtt a forgalom. (A hatalmas mennyiség szemléltetéséhez elég csak azt nézni, hogy egy átlagos kamionon két TEU konténer fér el, vagyis ezen áru elszállításához hat-hétmillió kamion szükséges egy év alatt. Ne feledjük, még mindig csak a tizedik legnagyobb kikötőről beszélünk! – a szerk.)

A kínai Tiencsin konténerkikötője a tizedik legnagyobb a világon (fotók: skyscrapercity.com)

A kilencedik helyet Dubaj kikötője, a Dzsebel Ali (Jebel Ali) foglalja el. Az Egyesült Arab Emírségekben található kikötő is lassan, de biztosan növeli forgalmát: míg 2011-ben tizenhárommillió TEU áru fordult meg, egy évvel később 13,3 millió, 2013-ban 13,64 millió, 2014-ben pedig már 15,25 millió konténer érintette Dzsebel Alit. Az Emírségeknek mára sikerült stabil csomóponttá válni a kelet és nyugat közötti hajózási útvonalak között. A várható kapacitásnövekedés megfelelő kiszolgálása érdekében pedig a főváros Abu Dzabi határában is létrehoztak 2012-ben egy újabb kikötőt, a Khalifa Portot.

A Dél-kínai-tengering hajózható Gyöngy-folyó partján épült ki Kuangcsou (Guangzhou), vagy ismertebb nevén Kanton. A kínai export csökkenése ellenére Dél-Kína egyik kulcsfontosságú kereskedelmi kikötőjének évről évre több munkája akad: 2011-ben 14,42 millió, 2012-ben 14,74 millió, 2013-ban 15,31 millió, két éve pedig 16,16 millió TEU áru érintette a tizenhárommillió lakosú metropolisz kikötőjét. A négyezer-hatszáz kikötőhellyel rendelkező létesítmény a nyolcadik legforgalmasabb kikötő.

Nem kell túl messzire menni a hetedik felleléséhez: az északabbra, a Sárga-tenger partján fekvő Csingtao (Quingdao) kikötője az utóbbi években rohamtempóval halad felfelé a listán: míg 2011-ben 13,02 millió TEU szállítmányt kezelt, egy évvel később már 14,5 milliót, 2013-ban 15,52 milliót, 2014-ben pedig 16,62 milliót.

A világ hatodik legforgalmasabb konténerkikötőjeként újabb ország képviselteti magát: Dél-Korea, annak is a második legnagyobb városa, Puszan (Busan). A puszani kikötő lassan, de biztosan növeli forgalmát: a felsorolt négy évben 16,18 millió, 17,04 millió, 17,69 millió, valamint 18,65 millió húszlábas konténernyi árut kezelt.

A top tízes listán egyedül csak a hongkongi kikötő forgalma csökkent az utóbbi években: az áruk már egyre inkább a szárazföldi Kína kikötőiben landolnak

Az öt legforgalmasabb kikötőhöz érve egy újabb kínai jelentkezik: a ningbói, amely 2014-ben vette át az ötödik helyet Puszantól. Az időszámításunk szerint 738-ban alapított Ningbo-Csousan kikötőben az elmúlt évek során évről évre öt-tizenöt százalékkal növekedett az áruforgalom: 2011-ben 14,72 millió, 2012-ben 16,83 millió, 2013-ban 17,33 millió, 2014-ben pedig már 19,45 millió TEU-t tett ki. 2015-ben 889 millió tonna szállítmány haladt át a ningbói kikötőn.

Jóllehet a hongkongi mindig is a legforgalmasabb kínai kikötőnek számított, több más kínai kikötő formájában erős konkurencia lépett színre, végül el is vesztette hosszú időkig őrzött rangját, két kínai létesítmény is megelőzte már. A szigetekből álló városállamba az elmúlt évek során egyre kevesebb konténer hajózott be: a szállítóhajók mindinkább északra, a szárazföldi kikötőkbe futnak be. Míg 2011-ben még 24,38 millió konténer érkezett a hongkongi konténerterminálba, egy évvel később már csak 23,12 millió, 2013-ban pedig újabb közel egymillióval, 22,35 millió TEU-ra esett vissza az áruforgalom. A 2014-es 22,23 milliós érték viszont már inkább a stagnálás jeleit mutatta. Habár a világranglistán jelenleg már csak negyedikként jegyzik Hongkongot, ezek az értékek továbbra is igen kiemelkedőek, annak ellenére is, hogy a világ tíz legnagyobb kikötője közül egyedül Hongkong forgalma csökkent az elmúlt időkben.

A hatalmas szingapúri kikötő sokáig a világ legforgalmasabbikának számított, 2010-ben azonban letaszították képzeletbeli trónjáról

Elérkeztünk a három legforgalmasabb konténerkikötőhöz. A képzeletbeli dobogó legalsó fokára a kínai Sencsen (Shenzen) kikötője állhat fel. A Hongkonggal szemközt, de már a kontinentális Kína partján elterülő metropolisz 2011-ben 22,57 millió TEU-s forgalmával még a nagy rivális „szembe szomszéd” mögött járt, a 2012-es 22,94 milliójával azonban teljesen megközelítette, majd 2013-ban 23,28 millió TEU-t produkálva le is hagyta – igaz, ehhez jócskán kellett Hongkong hanyatlása is. A sencseni jelenleg a második legnagyobb kínai kikötőnek számít, 2014-ben 24,03 millió TEU forgalommal.

Második helyre szorult vissza a sokáig az ázsiai tengeri teherszállítás elsőszámú kapujának számító Szingapúr. Az úgynevezett „kistigrisek” – vagyis az újonnan iparosodó ázsiai országok első hullámába tartozó államok – egyike továbbra is hatalmas forgalmat bonyolít: 2011-ben 29,94 millió, a következő éven 31,65 millió, 2013-ban 32,63 millió, 2014-ben pedig már 33,87 TEU szállítmányt kezelt.

Következzék hát a győztes: a legnagyobb áruforgalmat a világon 2010 óta a sanghaji kikötő bonyolítja: Kína legnagyobb ipari városában azon az éven 29,05 millió TEU árut rakodtak – ezzel természetesen Kínában is az élre állt. Az 1842-ben a Kelet-kínai tenger partján, a Jangce torkolatvidékén alapított kikötőben 2011-ben már 31,74 millió TEU szállítmány fordult meg, egy évre rá 32,53 millió, 2013-ban 33,62 millió, 2014-ben pedig 35,285 millió TEU-val (755 millió tonna) új rekordot állított be.

2010 óta a huszonötmillió lakosú Sanghajé a világ legforgalmasabb konténerkikötője cím

Végezetül összehasonlításképp említsük meg az Egyesült Államok és Európa legforgalmasabb kikötőit is. Annak ellenére, hogy az USA a világ legnagyobb importőre, az amerikai kikötők forgalom szempontjából nemigen kelhetnek versenyre a világ élmezőnyével. A legnagyobbnak számító Los Angelesé nagyjából stagnál: 2011-ben 7,94 millió, 2012-ben 8,08 millió, 2013-ban 7,87 millió, 2014-ben pedig 8,33 millió TEU áru érkezett vagy indult a Csendes-óceán partján található kikötő konténertermináljából. A kaliforniai létesítmény ezzel a ranglista tizenkilencedik helyét foglalja el.

Az európai győztes, a hollandiai Rotterdam kikötője szorosan az élmezőny nyomában, a lista tizenegyedik helyén lohol, és szintén elég hektikus eredmények jellemzik. 2011-ben 11,88 millió TEU áru érkezett, egy évre rá szinte pontosan ugyanannyi, 11,87 millió, 2013 a visszaesés éve volt a maga 11,62 milliós értékével, 2014-ben viszont fellendült a forgalom, és már átlépte a tizenkétmillió TEU-t is (12,3 millió). A szintén nagy konténerforgalmat bonyolító hamburgi kikötőt a tizenötödik helyen sorolják; a 2011-es kilencmilliós eredménye napjainkra már eléri a tízmilliót.

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!