1948. június és 1949. szeptember között 15 hónapon át működött a Berlini légihíd, amely a szovjet blokád sújtotta Nyugat Berlin polgári lakosságának és a nyugati hatalmak helyőrségének ellátását biztosította. A kezdetben napi 750 tonna szállítását később mintegy napi 2000 tonnára növelték. Összesen 1 millió 583 ezer 686 tonna segélyszállítmányt és további 160 ezer tonna építőanyagot juttattak el 280 ezer leszállással Berlin nyugati városrészbe a nagyhatalmak. A légihíd működtetése óriási pénzekbe került, és az anyagi veszteség mellett emberveszteséggel is számolni kellett. A berlini blokád alatt a berepülések során harminckilenc brit, három amerikai és hat német pilóta, összesen pedig százegy amerikai és brit katona halt meg balesetek és egyéb incidensek következtében. A Berlini légihídról írt már portálunk részletes cikket a 65. évforduló során.

Előtérben egy Dakota a partraszállásban részes gépek fehér csíkjaival

A 70. évfordulóra az amerikai, brit és német szervezők nagy ünnepségsorozatot rendeztek. A légihíd emlékére nagyszámú DC-3 Skytrain és DC-47 Dakota repülőgépek emlékrepülését tervezték. A repülőgépek összegyűjtésében segített, hogy a D-Day, a normandiai partaszállás évfordulójára szintén ezekből a repülőgépekből sokat repültek át Angliába. Az ünnepségsorozat Wiesbadenben kezdődött, aztán a Bundeswehr Tag (Bundeswehr nyílt napok) keretében, Jagel, Fassberg és Nordholz repülőbázisokon folytatódott, majd Berlinben értek véget a Tempelhofi repülőtér feletti átrepülésekkel.

Az ünnepségsorozat fő résztvevői a C-47/DC-3 repülőgépek voltak, amelyek közül másfél tucat az Egyesült Államokból repült át azokon a légi útvonalakon, amelyek 1943-tól használtak. Az egyik repülőgép ténylegesen repült a Normandiai partaszállás során. Két repülőgép a távoli Dél-Afrikából érkezett. Magyar büszkeség, hogy az egyetlen repülőképes Liszunov-2 (a DC-3 orosz változata), a HA-LIX Kármán Tódor is részt vett az ünnepségeken.

A magyar Li-2-es Wiesbaden felett

Résztvevő repülőgépek: DC-3 N24320 „Miss Montana”, N431HM, SE-CFP „Daisy”, N25641 „Liberty”, N29TN, N8336C „Civil Air Transport”, PH-PBA „Prinses Amalia”, OH-LCH, N877MG, LN-WND „C-53D”, F-AZOX, N47SJ „Betsy’s Biscuit Bomber”, N47TB „That’s all Brother”, N62CC „Virginia Ann”, N147DC, N103NA „Flabob Express”, C-41A N341A, C-53G N45366 „D-Day Doll”, Li-2 HA-LIX „Kármán Tódor”, N18121, N47E „US AIR FORCE”, OY-BPB, NC33611 Pan American, N74589 „Placid Lassie”, N150D, PH-PBA Caentől. (Frissített adatok Zsaludek Endrétől - a szerk.)

A Berlini légihídon más típusok is repültek. Az igazi igáslovak a Douglas tervezőiroda másik gyártmánya, a C-54-es Skymaster négymotoros szállító repülőgépei voltak. A britek világháború után átalakított Avro Lancaster és Handley-Page Halifax bombázókat, vagyis York és Hasting szállító repülőgépeket, sőt, Hamburgból induló Short Sunderland négymotoros hidroplánokat is repültek. A fenti típusok közül egyedül a C-54 Skymasterből van repülőképes állapotú példány az Egyesült Államokban.

A lényeg a korhű megjelenés!

A wiesbadeni ünnepséget az amerikai Lucius D.Clay repülőtéren tartották, amelyet nem légierő, hanem az amerikai hadsereg használ elsősorban AH-64 Apahe, és UH-60 Blackhawk helikopterekkel. A névadó Lucius D. Clay tábornok egyébként részt vett a légihíd szervezésében és vezetésében. A forgószárnyas erők a 214. „Dogfighters” Repülőezredhez tartoznak. A bázison amerikai volt a hangulat is. A DC-3/C-47 repülőgépek közül fél tucat statikus kiállításon vett részt, sok korhű ruhában lévő hagyományőrző társaságában. Melletük vagy egy tucat kétmotorost készítettek fel repülésekre, és kiállítottak a házigazdák egy Apache és egy Blackhawk helikoptert is. Két hangárban emlékkiállítást rendeztek relikviákkal és a légihíd történetével. A bázison dolgozó amerikai családok szép számmal vettek részt a rendezvényen. Amerikai volt a hamburger, a hot-dog, a sör és a Coca-Cola is. Természetesen a német vendégek is megtalálták saját sült kolbászaikat „Wurst”-jaikat, és söreiket.

Impozáns gurulás farokkerekes stílusban

A Dakoták és Skytrainek közül kilenc két alkalommal is felszállt emlékrepülésre. A köztes időkben az amerikai hadsereg Black Panther ejtőernyős bemutató csoportja ugrott, nem is akármilyen repülőgépből, a magyar Kármán Tódorból. A délelőtti meleg, de tiszta idő lassan szürke-felhőssé váltott, azonban ez az ünnepséget nem zavarta.

Dél tájékán az egyik, T-6 Texan gyakorló repülőgépek kísérte C-47 Dakotával megérkezett a 98 éves veterán C-54-es pilóta Gail Halvorsen, „a cukorbombázó”, aki a repülései közötti szabadidejében kis ejtőernyőkre csokoládékat és gumicukrokat aggatott, és a berepülései során azokat dobta le az édességre ácsingózó berlini gyerekeknek. Megható pillanat volt az idős hajózónak a repülőtéri látogatása.

T-6-os kiképzők kísérték a gépet...

A délutáni emlékrepülés után az ötvenes évek slágereivel koncert volt az egyik hangárban. A koncert után a DC-3/C-47-esek  külön-külön kisebb kötelékekben több repülőtérre indultak, de voltak olyan repülőgépek amelyek személyzete ott töltötte az éjszakát és másnap repültek át a következő ünnepség helyszínére.

A Németországban hagyományos Bundeswehr napon, amely az ünnepségsorozat hétvégéjén tartottak, több légibázisra vezetett az útjuk a veterán szállító-repülőgépeknek, hajózóiknak és vendégeiknek, de ez már egy másik történet. Az iho az olvasókat legközelebb a Jagel repülőbázison tartott nyílt napról tudósítja, ahol az egyik kötelék is landolt.

...amely a cukorbombázót hozta a találkozóra

* *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!