Kvíz 7

Az egyik legtutibb bizonyíték egy USA légierő pilóták által felvett videó, amelyen jól látszik, hogy az előttük repülő gép speciális fúvókákból időnként vegyi anyagot permetez ki. A videó számos változatban kering a Youtube-on (például itt, itt és itt), némelyik külön magyarázatokkal kiegészítve. A dolog pikantériája, hogy a videót tényleg a légierő pilótái vették fel egy légi üzemanyagutántöltés dokumentálására. A gondosan figyelő néző hallhatja a pilóták beszélgetését (3 perc 12 másodperctől). A nem angol anyanyelvűek számára tán nem feltűnő a pilóták szarkasztikus tónusa, amikor chemtrailezésről tréfálkoznak: „Érzed a chemtrailt?” „Mostanára már meghalnánk”. „Felteszem a Youtube-ra” (és nevet).

A pilóta kicsit tovább tréfálkozva felveti, hogy olyan, mintha a szárny felső részéről permetezne a gép. Néhány „feldolgozás” említi is, hogy ott valamiféle fúvókák vannak. Pedig dehogy! Ahogy a lenti videóban elmagyarázzák, a kiálló képletek a szárny szerkezeti elemei, amelyek a fékszárnyakkal vannak kapcsolatban (a szárnymechanizációt működtető berendezések, aktuátorok – a szerk.). Viszont ezek tényleg fontosak a jelenség kialakulásában, ugyanis ez nem szokványos kondenzcsík, amely a hajtóműből kiáramló vízpárában gazdag levegőből alakul ki. Ez az úgynevezett aerodinamikai kondenzcsík. A párakicsapódás nem csak a hőmérséklettől és a páratartalomtól, de a légnyomástól is függ (lásd még a következő kvízben is!). Bizonyos szerkezeti elemek mögött a levegő áramlása során hirtelen légnyomásesés lép fel, és megfelelő körülmények közt ez párakicsapódáshoz vezet. Ezt a jelenséget magam is számtalanszor megfigyeltem utasszállító gépen utazva alacsonyan, már a leszállás utolsó pillanataiban, amikor a teljesen kinyitott fékszárnyakon bonyolult légáramlatok alakulnak ki. Akár lent, akár fent, gyakran láttam, hogy az ilyen aerodinamikai kicsapódás a szárnyéleken „ki-bekapcsol” percről percre, ahogy a haladási és az atmoszférikus paraméterek változnak.

Hát erre mondhatjuk, hogy a chemtrail-hívők nagyon bekapták a horgot! Ami érdekes, hogy hiába magyarázzuk meg nekik, még csak tovább nyelik a csalit, arra hivatkozva, hogy éppen mi dőlünk be a hadsereg dezinformációjának.

Kvíz 8

Fentebb már két példában is előfordult, hogy a kondenzcsíkok (akár a hajtómű párájából alakulnak ki, akár aerodinamikai okokból) nem feltétlenül folytonosak. Jó pár ilyen fénykép kering az interneten. Sok helyen mutatják az alábbit, amelyről egyébként vitatják, hogy egyáltalán valódi-e vagy manipulált (szerkesztett).

Még ha ez a kép manipulált is, vannak kétségkívül eredeti felvételek. Azonban a kondenzcsíkok megszakadása, szaggatottsága nem igazán meglepő jelenség, még ha nem is túl gyakori (legalábbis ami a képen látható fajtát illeti). A légkör tulajdonságai igencsak kis távolságokban is jelentősen tudnak változni, ezt igazolja az is, hogy a felhők sem egyöntetűen terítik be általában az eget. Gyakran a kondenzcsíkok megszakadása könnyen illeszthető az alatta lévő felhőmintázattal, máskor azonban ez nehezeben megy. Mindenesetre légkörfizikai és meteorológiai okokkal a kondenzcsíkok megszakadása jól magyarázható (részletesen például itt).

Kvíz 9

Az egyik érv a chemtrail hipotézisre az is, hogy ilyen hosszú távon fennmaradó csíkok nem léteztek korábban, márpedig ha ez természetes jelenség lenne, akkor a „sima” kondenzcsíkok mellett ilyeneket is meg kellett volna figyelni. Általában a kilencvenes évekre teszik ez alapján a „permetezés” megindítását – mivel szerintük azóta figyelhetők meg perzisztens csíkok.

Nos, elegendő lenne e bizonyíték cáfolatára egyetlen példát felhozni, de mi sokat fogunk. Először is tegyük nyilvánvalóvá, hogy a kondenzcsíkok kialakulásáról, a rövid és hosszú életű (perzisztens) kondenzcsíkokról már hatvan éve vannak tudományos elméletek. A legismertebb az Appleman-féle diagram 1953-ból.

Az ábra vízszintes tengelye a levegő hőmérsékletét mutatja, a függőleges tengely a légnyomást. A különböző színű vonalak különböző relatív páratartalom határértékeket reprezentálnak. Adott repülési magasságon meg lehet mérni az aktuális légnyomást és hőmérsékletet, valamint a páratartalmat. Ha a légnyomás és hőmérséklet pont a diagramon jobbra helyezkedik el az aktuális páratartalomnak megfelelő görbétől, akkor nem várható kondenzcsík kialakulás, ha balra, akkor várható. Azóta az USA légi erejének pontos mérései és tesztjei alapján már tudjuk, hogy ez a félig elméleti, félig tapasztalati ábra alulbecsüli a kondenzcsíkok keletkezésének valószínűségét. Számunkra azonban az a fontos, hogy az ábrán már 60 éve ott szerepelt egy speciális vonal (lila szaggatott itt), amely a perzisztens kondenzcsík kialakulásának határfeltételét adja meg. Ettől balra eső adatpontra a diagram hosszú ideig fennmaradó kondenzcsík létrejöttét prognosztizálja. Tehát már akkor léteztek ilyen csíkok, és már akkor is vízpáraként tekintettek rá. A NASA külön weboldalon magyarázza el a kondenzcsíkok kialakulásának elméletét – beleértve az Appleman diagram értelmezését – diákok számára.

De elég az elméletből, nézzünk néhány közvetlen bizonyítékot. Ha sikerül olyan fényképeket találni a kilencvenes évek előtti időszakról, amelyen megmaradó csík látható, akkor az cáfolja azt, hogy a megmaradó csíkok nem lehetnek sima kondenzcsíkok. Nos, számos ilyen fénykép található az interneten. Külön pikáns ilyesmit régi filmekből, mint például az 1960-ban forgatott Spartacus címűből kimazsolázni. Hasonló felvételeket tucatjával hivatkoztak be például az 1995 előtti perzisztens kondenzcsík archívum fórum téma levelezői.

Visszamehetünk még régebbre és kereshetünk fényképeket a II. Világháborúból. Ennél régebbről fényképet már nem találtam, de leírások perzisztens kondenzcsíkokról már az I. Világháborúból olvashatók. Akkor a kondenzcsíkok még sokkal ritkábban voltak megfigyelhetők, nem csak a repülőgépek kis száma miatt, hanem azért is, mert ritkán repültek elég magasan.

 

Kvíz 10

Az alábbi szintén meggyanúsított repülőgép egy NASA kísérlet része. Az 1969–70-ben folyt kísérletek során a NASA erre a Jumbó (B747) repülőgépre hat füstgenerátort helyezett, hogy a repülés különböző fázisaiban vizsgálják a szárny körül keletkező légörvényeket. Ezeknek az örvényeknek elsőrendű szerepük van a felhajtó erő generálásában, de egyben katasztrófát okozhatnak, ha egy kisebb gép egy nagy után közvetlenül felszállva bekerül annak hosszú percekig láthatatlanul fennmaradó légörvényébe. A kísérletek alapján határozták meg azokat a ma is érvényben lévő szabályokat, hogy különböző kategóriájú (nagyságú) repülőgépeknek milyen követési időt kell betartaniuk a felszállási és leszállási eljárások során.

Kvíz 11

Szintén gyakoriak azok a képek, amelyek elég egyértelműen azt a folyamatot mutatják, amikor egy repülőgép vészhelyzeti leszállás előtt a levegőben kibocsájtja a felesleges üzemanyagot. Erre akkor van szükség, ha a még az üzemanyagtartályokban levő kerozinmennyiséggel súly vagy robbanásveszély miatt nem szabad leszállni. Normál úton ilyen nem fordul elő, de ha hamar a felszállás után kényszerleszállást kell végrehajtani, akkor erre szükség lehet. Nem szerencsés dolog, hogy kerozint juttatnak a levegőbe, de konkrét veszélyt ez sem jelent, mivel nem alacsonyan végzik általában ezt a műveletet és a kerozin eloszlik a levegőben.

Kvíz 12

Sokkal látványosabbak a fentieknél azok a meggyanúsított repülőgépmonstrumok, amelyek egyébként speciális tűzoltó gépek, mint az eredetileg a Delta Air Lines által megépített, ma az Evergreen cég tulajdonában levő alábbi Boeing 747 Supertanker repülőgép, amely 77 tonna víz kibocsájtására képes. Hasonló gépe az oroszoknak is van, egy speciális Il-76-os.

(Folytatjuk)

* * *

Indóház Online - Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!