Döbrentei tér, apró részletekben

A 2015-ös verseny feladata a Döbrentei tér átalakítása volt. A győztes pályamunkát alkotóik (Gyimesi Levente Zsombor – tájépítész; Lakner Lóránd László – tájépítész; Lehotai Bence Gábor – építőmérnök; Miskolczi Lilla – építészmérnök; Oláh Péter Ciprián – településmérnök és Vadász Dániel Pál – tájépítész) elküldték szerkesztőségünknek is, íme:

„Budapest egyik legszebb tere volt eredeti formájában a Döbrentei. Díszes parkját és bérpalotáit urbanisztikai fejlesztések miatt lebontották, ám helyükön mára nem egy modern fürdőváros épült, hanem az Erzsébet híd vasbeton felüljárói kacskaringóznak.

A tér eredetileg 1892-ben épült, Räde Károly tervgyűjteményében meg is megtaláljuk. A lebombázott Erzsébet híd újjáépítésének idején neoromantikus park állt itt, kis medencével, szép fákkal. Az Erzsébet híd újjáépítésekor készült parkot dr. Krizsán Zoltánné és Bakai Árpádné tervezte, 1963–65 között épült.

A Döbrentei tér 1903, az Erzsébet híd átadása óta egyaránt Budapest belvárosának egyik legfontosabb közlekedési csomópontja, illetve a város zöldfelületi rendszerének egyik értékes eleme. Az észak-déli, Duna-parti közlekedési tengelyek, a rakpartok és a belváros legfontosabb hídjának budai csomópontjában, illetve a Hegyalja út–Attila út–Krisztina körút kereszteződésében bontakozik ki a tér. Klasszikus városi értelemben vett tér jellegére, a nevén kívül jelenleg nem sok minden utal. A főváros zöldinfrastruktúra hálózatának szintén fontos része lehetne a tér, illetve a térrel megnyíló Tabán, illetve Gellért-hegy.

Tervünkben a konfliktusok feloldására első lépésként az Erzsébet híd lehajtóit ítéltük bontásra, ezzel felszabadítva a hídfőtér északi részét, illetve a Rácz fürdő lábánál lévő területet. Így a hídfő közvetlen közelébe eső terület egybenyílik a Szent Katalin templom előtti területtel, kialakítva fő tengelyünket a hídfő és a budai Vár déli kapuja között. A tervünkben templom előtti tér bővítésének és a Dunával való kapcsolat erősítésének érdekében az ábrán jelölt épület elbontásra került.

Az Erzsébet híd Attila és Hegyalja útra levezető szakaszának megszüntetése további vizuális és funkcionális konfliktusokat old fel. Mindemellett a felső rakpart Rudas fürdőtől északra húzódó szakaszának elterelése szintén terület töredezettségét csökkenti. A Szarvas téri csomópont ésszerűsítése további útbontási munkálattal jár, értékes zöldfelülethez juttatva a templom melletti teret.

A jelenlegi 18-as villamosvonal pályájának módosítása is hozzájárul a terület egyöntetűségéhez. Ezeken felül számos tömegközlekedési megállóhelyat megszüntettünk illetve áthelyeztünk.

Terveinkben a forgalmi rendszer átalakítása révén nagyobb összefüggő területeket hoztunk létre, így olyan funkciókat tudtunk elhelyezni a területen, amelyek valóban megilletik a Döbrentei teret. Kialakítottunk egy nagyobb rekreációs zöldfelületet a Rácz fürdő előtti és melletti területen, valamint helyet kapott egy interaktív park is, közvetlenül a híd lábánál. A társadalmi életnek helyt adva a Szent Katalin templom előterében létrehoztunk egy városias jellegű sétateret, játszótérrel, amely a budai Vár–Erzsébet híd (ÉNY–DK-i irányú lila szaggatott vonal) meghatározó látványtengelyre fűződik fel. A közösségi közlekedés ésszerűsítése jegyében az Erzsébethíd hídfőjének déli oldalában az átszállás megkönnyítése érdekében egy csomópontba rendeztük a megállóhelyeket. A fővárosi fejlesztési tervekben elővetített Gellért-hegyi sikló alsó állomása mellett, a turistabuszok számára, illetve közlekedési rendszer átalakítása miatt kieső parkolóhelyek pótlására térszín alatti parkolót helyeztünk el. A tér és a Duna kapcsolatát erősíteni igyekeztünk a felső rakpart korzóvá alakításával, továbbá terveinkben hangsúlyt fordítottunk a pesti és a budavári látványkapcsolat erősítésére is. Az Attila út és a Krisztina körút közötti területen újonnan kialakított lakóházas beépítésnek köszönhetően a tér kihasználtsága növekszik, illetve az Erzsébet híd gyalogos-, és kerékpárosbarát újraértelmezéseként egy „zöld szívószál” kapott helyet, mely a pesti nyüzsgő életet hivatott átvezetni a hídon az újonnan kialakított Budai Városligetbe.

Az I. kerületi Döbrentei tér több – a bonyolult úthálózat miatt – egymástól teljesen elszigetelt egységből épül fel, melyek gyalogosan igen nehezen bejárhatóak. Így a terület közösségi közlekedési csomópontként is számos nehézséggel küzd. A közlekedési eszközök megállói nagy távolságokra vannak egymástól, nem beszélve arról, hogy azok megközelítése a legtöbb esetben nem is akadálymentesített. Az érintett járatok: 5, 7, 8, 86, 107, 110, 112, 178, 233, 239-es jelzésű autóbuszok illetve 18, 19, 41-es jelzésű villamosok.

A forgalmi rend átalakításával, a felüljárók megszüntetésével, új parkolóhelyek létrehozásával, a töredezett térszerkezet helyreállítását és egyesítését, valamint a terület revitalizációját segítettük elő. Az Erzsébet híd budai hídfőjének csomópontjában, a felüljárók megszűntetésével, funkcióvesztés nélküli, részben csökkentett kapacitású, szintbeni csomópontot hoztunk létre. A Szarvas téri csomópont ésszerűsítésével egy új városi közteret alakítottunk ki a Szent Katalin templom szomszédságában.

A közösségi közlekedési eszközök megállóinak koncentrálásával csökkentettük az átszállási időt. Az Erzsébet híd budai csomópontjának átszervezéséből adódó kapacitáscsökkenéshez alkalmazkodva a hídon felszabaduló forgalmi sávok helyén gyalogos- és kerékpárosbarát kapcsot hoztunk létre a pesti belvárossal. A területen felmerülő parkolási igények kielégítésére a Hegyalja út mentén, a Rácz fürdő déli oldalában részben földbe süllyesztett, zöldtetővel ellátott parkolóházat terveztünk. Ez a parkolóház fogja ellátni a Gellért-hegyre tervezett siklóhoz érkező turistabuszok parkolási igényét is, melyben több buszparkolóhely létesül. A Citadella körül jelenleg üzemelő buszparkoló felszámolásával a területre kerül át ez a forgalom.

A pesti oldalról érkező biciklisávot egy rámpa segítségével kapcsoljuk be a budai bicikliút-hálózatba, amelyen a Krisztina körút, a Lánchíd utca vagy a felső rakparton Észak és Dél irányba tekerhetnek a biciklisek. A Bubi állomás eredeti helyéhez közel, tömegközlekedési megállók közelében maradt.

A villamoshálózat funkcióvesztés nélkül, csupán egy kisebb pályamódosítással változik. A 18-as jelzésű villamos vonala jelenleg keresztbevágja a Döbrentei teret. Ezt kiváltandó, a pályája az Erzsébet híd alatt elhaladva, azt elhagyva hozzásimul annak hídfőjéhez és az ott létrehozott rézsű alatt folytatja útját, míg a felszínre nem tör a Krisztina körúton. A felsőrakparton közlekedő villamosok pályája változatlan marad.

Terveink alapján az Erzsébet híd budai hídfőjét egy, a gyalogos forgalom által könnyen elérhető területté alakítanánk. A jelenleg a rakpart felé kanyarodó lehajtó sáv által körbevett terület éppen körülzártságából adódóan vesztette el funkcióját, kikapcsolódásra alkalmatlanná vált. A lehajtó elbontása után itt, a közvetlenebb gyalogosforgalom érdekében egy, a híd forgalmi sávjainak szintjéig emelkedő rézsűt alakítunk ki, melyen kisebb teraszos, pados pihenők kapnak helyet. Így az erre járó itt akár meg is pihenhet a fák árnyékában. A pesti korzó, a Duna illetve a budai Vár egyaránt kellemes látványt nyújt a szemlélőnek. A lejtős részen egy lépcsősor vezet lefelé, de természetesen a terület akadálymentesítése is megoldott. A hídról lekanyarodó biciklisáv a gyalogosrámpa mellett jut el a sík, burkolt térre. A Pest felől érkezők a domb aljához érve az úgynevezett »fényparkban« találják magukat.

A park, a már a hídról is jól látható sétány és egyben látványtengely fogadótere, amely a hídfőt a Budai vár déli kapujával köti össze. Ez a terület egy olyan eleme lehet a Döbrentei térnek, mely karaktert ad neki, egyedi hangulattal ruházza fel. Számos fajta, különböző kialakítású, méretű és színű fényjáték kerül ide. Olyanok, amelyek kizárólag ennek a térnek a hangulatát határozzák meg és olyanok is melyek akár a pesti oldalról is láthatóak.

A fényparktól Észak felé a sétányon továbbhaladva elérünk az Alexandriai Szent Katalin Templomhoz, amelynek előterébe egy olyan városi közteret terveztünk, ami a fiatalabb generációktól egészen az idősekig mindenki számára egyaránt szolgálhat a társadalmi élet helyszínéül. Egy olyan teret, amely akár a városrész egy fontos alközpontjává is válhat, ezzel újra életre keltve ezt az ez idáig méltatlanul elhanyagolt területet. Ez mind a helyi lakosok számára, mind turisztikai szempontból előnyös volna. A Fátyol utcán keresztül a Duna látványát is bekapcsoljuk a tér képébe. Természetesen az elbontott lakásokat az északabbi területeken pótolnánk.

Az így kialakított összefüggő terület számos kiszolgáló funkciónak tud helyet adni, kávézók, éttermek és bárok létesülhetnek. A burkolt felületek mellett egy új, 21. századi igényeknek megfelelő játszótér is épülhet. A templom mellett, a játszótértől Északra, a forgalmi sávok felszabadult helyén fás park kerül kialakításra, amely pihenőhelyként funkcionál.

A Rudas fürdő közvetlen szomszédságába eső terület elszigeteltsége és kiszorítottsága miatt is problémás. Jelen állapotában nagy részét forgalmi sávok és villamospálya foglalják el. Tervünk forgalmi átalakításai révén lehetőség nyílt a Rudas fürdő előterében zöldfelületet létrehozni a létező hídfő közvetlen közelében lévő park mellett. A fürdő előteréből egyenesen a Duna irányába haladva az alsó rakpart felett áthaladva érhetünk le a vízpartra. A Rudas fürdő északi oldalán lévő teresedés ad helyet a tömegközlekedési kapcsolatoknak. Az itt helyreállított tér a Platán park nevet kapta, a híd megépítése óta itt álló fáról. A hídfőben a jelenlegi állapothoz hasonlóan megmaradt az Ivócsarnok. A fürdőtől délre az átalakítás miatt megszüntetett parkolóhelyeket pótoltuk.

Az itt dokumentált munka jó alapja lehet a tér jövőbeni átalakításakor készülő terveknek. Elképzeléseink alapján újra élhetővé tehetnénk a Döbrentei teret és annak vonzáskörzetét. A terv olyan funkció- és térszerkezetet biztosít a területnek, mely nem csak a teret, de annak körzetét is vonzóvá, értékessé teszi, mind a fővárosba érkező turisták, mind a helyi lakosok számára. A közlekedés újraszervezése során a csomópont kisebb forgalmi kapacitással ugyan, de funkcióvesztés nélkül megmaradt. Megszűntek a fragmentált, kihasználhatatlan terek, és olyan felületek jöttek létre, amelyek együttese új arculatot kölcsönöz a városrésznek. A zöldfelületek növelésével és ésszerűsítésével a terület rekreációs, attraktív, és közösségi funkcióival szerves része tud lenni a város zöldfelületi rendszerének. Tervünk a főváros fejlesztési trendjeinek figyelembe vételével készült, a tervezés során fontosnak tartottuk, hogy ésszerű és középtávon megvalósítható célokat tűzzünk ki. Ezért terveink elvbeni megvalósulási idejét 2020-ra tehetjük.”

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!

Utazzon velünk!

Az Erdélybe induló Történelmi Székely Gyors zarándokvonatra és az első világháborús olasz front déli szakaszát felkereső Isonzó Expressz emlékvonatra jelentkezzen a MÁV Nosztalgia Kft.-nél!