Épül az új móló, költözik az Aeropark: Ferihegy felpörög!

A B9-es kapu üvegablakai momentán nem érkező-induló gépekre, sürgölődő reptéri személyzetre néznek, igaz, már nem is a diszkontok kiszolgálására épített „Bádogvárosra”, hanem egy gondosan elkerített térségre, ahol immár betontömbök darabjai jelzik, hogy megkezdődött a nagy építkezés. Az ideiglenes fémépületet már korábban elbontották, az előtér betonjának a feltörése is tart már egy-két napja: mindenesetre szerda délelőtt megtörtént a B-móló építésének úgymond jelképes indulása is.

De még mielőtt a vendégek és újságírók a kötelező „kobakkal” a fejükön kitódulhattak volna az építési területre, Hardy Mihály vezényletével lezajlott egy informatív előjáték is a B9-esen.

Először Jost Lammers, a Budapest Airport vezérigazgatója vázolta a beruházás hátterét, azt, hogy a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér gyakorlatilag minden tekintetben a leggyorsabban fejlődő légikikötő a régióban és a kategóriában, ez teszi indokolttá és érthetővé az összesen több mint 50 milliárd forintos BUD 2020 programot, és ennek kiemelt mozzanata a móló építése. Ami a már a SkyCourt esetlében bevált partnerek, a csarnokot is tervező Tima Zoltán és a Közti csapata, illetve a kivitelező KÉSZ Építő Zrt. révén határidőre (másfél év) és költségkereten belül lezárul majd a reptérkezelő reményei szerint.

A KÉSZ vezére, Szabados László említette először a résztvevők közül azt a követelményt, hogy az építkezés lehetőség szerint az utasforgalom minél kisebb zavarása mellett történjen, ez ügyben az iho/repülés azt az információt kapta, hogy az építkezés összesen öt kaput és egy utashidat kapcsol ki a működésből, utóbbi helyét egyébként az építkezési területről lehetett is látni. Amúgy Szabados az iho/repülés kérdésére elmondta, gyorsan megy a munka, "tiszta a terület".

De amint azt portálunknak Stephan Schattney, a Budapest Airport Műszaki Központ igazgatója elmondta, egy repülőtér mindig kell, hogy rendelkezzen megfelelő tartalékokkal, nemcsak a jövőre nézve, hanem annak érdekébe is, hogy ha mondjuk egy-két kaput és egy hidat egy elromlott gép leblokkolna, akkor más pontokon lehessen pótolni a kieső kapacitást, vagyis az utasok nemigen fogják észlelni a hiányt.

A repülőgépek is szabadon közlekedhetnek az építési terület elkerülésével a B-terminál szélestörzsű gépeknek kialakított állóhelyei felé, hála egy gurulóút korábbi meghosszabbításának: ahogy korábban a bádogterminált kerülték, most a jövendő mólót.

Azt már többször is megírhattuk, amint Szabados László is jelezte, hogy a 220 méter hosszú és 30 méter széles épület 12 ezer négyzetmétert, tíz új utashidat és 27 új (hidas, buszos, gyalogos) beszállóhelyet jelent a repülőtérnek.

Stefan Schattney hívta fel a figyelmet ismét arra, hogy a móló három pozíciója tud szélestörzsű gépeket kiszolgálni két utashíddal, de ha éppen a keskenytörzsűek vannak többségben, akkor rugalmas módon egy ilyen nagy állóhely két keskenytörzsűt tud külön-külön utashidakkal fogadni. Ő beszélt a további beruházásokról is, az 1-es terminál melletti építkezésről az integrátor szolgálatok (csomagküldő gyorsszolgálatok) kiszolgálására létesülő épületekről, a 2-esnél a hotel építéséről, és még egy fontos információ is elhangzott, amiről eddig nem tudtunk: a reptér parkolóinak bővítése kapcsán jó egy-másfél hónap múlva megtörténik az Aeropark költözése is!

Mint portálunk megtudta, az új hely nem lesz messze a mostanitól: a  J-portához vezető szolgálati út, a terminálokhoz bevezető szakasz, illetve a 4-es út háromszögében: a távolság a termináltól valamivel nagyobb lesz, de a rendelkezésre álló terület is, a gépek és a konténerépületek költöztetéséhez pedig a Budapest Airport minden segítséget megad, beleértve egy ideiglenes út kiépítését az átgurításhoz. Ugyancsak a következő hónapok feladata lesz a régi pálya lezárása és különösen a 31-es bal irányból a földet érési zóna újjáépítése. Mindkét fontos változásról illetve munkáról a későbbiekben portálunk részletesebben is beszámol.

* * *