Napi félmillió csomagot kezelnek a vámhatóságok, pörög az e-kereskedelem

A 16. Közlekedéslogisztikai Konferencia második napján az e-kereskedelem, a légiáru-forgalom és a vasúti logisztika állt a középpontban.

Az e-kereskedelem gyors növekedése már napi szinten is komoly terhelést jelent a logisztikai és vámkezelési rendszereknek. A kiscsomagos forgalomban tavaly harminc százalékos bővülést mértek, a hatóságok pedig naponta akár 500 ezer csomag vámkezelését is elvégzik – hangzott el a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége (MLSZKSZ) által rendezett 16. Közlekedéslogisztikai Konferencia második napján. A szakmai fórumon a légiáru-forgalom növekedéséről, a vasúti logisztika szűk keresztmetszeteiről, a zöld fuvarozás gazdasági realitásairól és az agrárlogisztika átalakuló piaci viszonyairól is szó volt.

A konferencia második napjának záró kerekasztalán a szakértők arról beszéltek, hogy az e-kereskedelem egész Európában komoly kihívásokkal néz szembe. A tömeges csomagforgalom nemcsak a logisztikai rendszerekre, hanem a piacfelügyeletre is egyre nagyobb nyomást helyez. A résztvevők hangsúlyozták, hogy a problémás vagy korlátozás alá eső termékek kiszűrése egyre nehezebb feladat, miközben az Európai Unió várhatóan egységesebben és szigorúbban lép fel az alacsony értékű küldemények szabályozásában.

A rendezvényen elhangzott, magyar repülőtereken kezelt légiáru-forgalom 98–100 százaléka a Budapest Airporton koncentrálódik. A budapesti cargo-volumen 2017 és 2026 eleje között mintegy kétszáz százalékkal nőtt, miközben a globális légiáru-forgalom ugyanezen időszakban körülbelül húsz százalékkal bővült. A budapesti cargo-forgalom ma már nagyjából húszezer munkahelyet generál. Bár az e-kereskedelem látványosan erősödik, a globális légiáru-forgalomnak jelenleg csak körülbelül húsz százalékát adja, a fennmaradó rész továbbra is a hagyományos iparágakhoz kapcsolódik. A közép-kelet-európai piacon Budapest pozíciója erős, ugyanakkor a verseny fokozódik, és a régiós repterekről induló közvetlen szállítási lehetőségek is bővülnek.

Hódosi Lajos, a Hungrail ügyvezető igazgatója előadásában arról beszélt, hogy a vasúti és intermodális árufuvarozás versenyképességének egyik legnagyobb akadálya az iparvágányok helyzete. A szektorban jelenleg 3200 fős munkaerőhiány van, miközben a MÁV-csoportnál 2023-ban 5,9 millió túlórát teljesítettek. A szakértő szerint az iparvágányok fejlesztését egyszerre nehezítik jogi, műszaki, adminisztratív és pénzügyi problémák. A legnagyobb kihívások közé tartozik a rendezetlen tulajdonviszonyok rendszere, a hiányos nyilvántartások és a magas működtetési és reaktiválási költségek. Hódosi Lajos szerint a vasúti árufuvarozás fejlesztéséhez az intermodális szállítás arányát hét százalékról 21 százalékra kellene növelni, míg a vasúti árufuvarozási teljesítményt ötven százalékkal lenne szükséges bővíteni 2030-ig.

A zöld fuvarozást vizsgáló panelbeszélgetésen a résztvevők egyetértettek abban, hogy a fenntarthatóbb logisztikai működés felé ma elsősorban nem a megbízói elvárások, hanem a gazdasági racionalitás tereli a vállalatokat. A piaci szereplők ritkán hajlandók többet fizetni kizárólag fenntarthatósági okokból, ezért a zöld megoldások terjedését leginkább az energiaköltségek emelkedése és a hatékonysági kényszer gyorsítja. A szakértők szerint a korszerű járművek, az energiafelhasználás optimalizálása, a sofőrök képzése és a közúti volumenek egy részének vasútra terelése mind hozzájárulhat a szektor kibocsátásának csökkentéséhez.

Az agrárlogisztikáról szóló kerekasztalom pedig a szakértők arra hívták fel a figyelmet, hogy a Covid-járvány előtti időszakban Magyarország évente 7–8 millió tonna gabonát exportált, mára azonban az exportpiacok jelentősen átalakultak. A kukorica exportja ma már marginális, miközben a napraforgó egyre fontosabbá vált a hazai vetésszerkezetben. Az ország feldolgozókapacitása évente akár 1,8 millió tonna napraforgót is képes felvenni. A beszélgetésen elhangzott, hogy a mezőgazdasági termelési döntéseket egyre inkább a piaci és klimatikus bizonytalanságok befolyásolják, ezért a finanszírozók is hosszabb távú, alkalmazkodóbb gazdálkodási stratégiákat várnak el a szereplőktől.

A konferencián egyetemi hallgatók is bemutatták kutatásaikat: az előadások az alternatív hajtásláncok életciklus-elemzését, a túlméretes szállítmányok logisztikai kihívásait és az intermodális szállítás optimalizálását vizsgálták. Az elhangzott előadások és beszélgetések azt mutatták, hogy a logisztikai szektor jövőjét ma már egyszerre alakítják az e-kereskedelem növekvő volumenei, a vámkezelési és piacfelügyeleti kihívások, a vasúti infrastruktúra szűk keresztmetszetei és az energiahatékonysági kényszerek.

Írásunk a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége hivatalos közleménye alapján készült.

(Nyitóképünk illusztráció)