Hét és fél milliárd dollár büntetővámot vethet ki európai termékekre az Egyesült Államok, az Európai Bizottság ellenlépésként akár 20 milliárdot, tehát az összeg háromszorosát vetheti ki amerikai termékekre. Már ha a fenyegetéseket a két fél beváltja, merthogy a Kereskedelmi Világszervezet döntése egyelőre még csak feljogosítja Washingtont az első lépésre, de sokan vélik úgy, hogy a jelenlegi amerikai elnök meg is teszi ezt a lépést.

Mint ismert, a két fél közötti vita elsősorban a repülőgépgyártással függ össze, és a repülőgépek eladására lehet durva hatással. Az amerikai kereset, amely pontosan tizenöt éve került a nemzetközi fórum asztalára, az A380-as óriásgép fejlesztésére és gyártására adott illegális állami támogatásra vonatkozik, illetve az Airbus árpolitikájára, magyarán, hogy a bekerülési költség alatt adja el a gépeit.

Az európai válasz lényege erre az volt, hogy a Boeing viszont a katonai vonalon és a NASA-tól kapott állami megrendelések pénzeit fordította a maga utasszállítóinak programjára, illetve Washington- illetve Dél-Karolina állam által nyújtott adókedvezmények is a tiltott kategóriába sorolandók.

A mostani WTO-döntésre adott, vagy legalábbis kilátásba helyezett uniós reakció több mint kemény. A világszervezet ítélete szerint az európai támogatások 11 milliárdnyi hátrányt okoztak az amerikai termékeknek, és ezt kompenzálja a hét és félmilliárd. Az Európai Bizottság ugyanakkor nem kevesebb, mint húszmilliárd dollárnyi büntetővám kiszabásához állította fel az amerikai exporttermékek listáját.

Ami az Airbus számára viszont komoly előny, az a WTO döntésnek az az értelmezése, hogy a tíz százalékos vám a „teljes” repülőgépekre vonatkozik, nem a részegységekre, például törzs- és szárnyszekciókra, amelyeket az európai gyártó Toulouse-ból vagy Hamburgból illetve Észak-Írországból szállít az alabamai Mobile városában kiépített üzemébe, hogy ott aztán ezeket a részeket már amerikai földön készült, tehát vámeljárás alá nem eső, keskenytörzsű utasszállítókká építse össze. Az ottani összeszerelő kapacitása ugyan egyelőre nem túl magas, de elég ahhoz, hogy az Airbus a legnépszerűbb keskenytörzsű gépeit amerikai megrendelői számára kedvező feltételekkel szállítsa.

Ugyancsak az európai gyártó előrelátását dicséri, hogy a korábban a kanadai Bombardier-től átvett A220-as, eredeti nevén CSeries regionális utasszállítónak a gyártását szintén Mobile-ba helyezi át. Ne felejtsük el, tulajdonképp a típus átvétele is ahhoz kötődik, hogy az USA és Kanada között szintén kemény vita volt a tiltott támogatásokról, amelyeket a kanadai cég az államtól kapott a CSeries el-elakadó fejlesztésére. Ha viszont ezeket a gépeket Alabama államban készítik, akkor ezek is belföldi terméknek minősülnek az USA-ban.

De ezzel még nem ért véget az európai válaszlépések sora. A CSeries-A220-as közvetlen konkurenciája a regionális utasszállítók piacán az Embraer igen sikeres E-Jet sorozata, miközben a fejlesztési programok hatalmas költségei miatt a brazil gyártó a Bombardier-hez hasonlóan igen nehéz pénzügyi helyzetbe került, ebből a kivezető út az Embraer részleges eladása lesz, a vevő pedig nem más, mint a Boeing.

Az amerikaiak a brazil vállalat nyolcvan százalékát veszik meg, viszont külön megállapodás keretében száll be az Embraer katonai programjába, a KC-390-es szállító és légi utántöltő gyártásába és értékesítésébe, ebben viszont 51–49 százalékos arányban megmarad a brazil tulajdoni többség. Nos az Unió szinte a WTO-döntéssel egyidőben jelezte, hogy a korábbi után egy mélyebb, alaposabb vizsgálat alá veti a megállapodásokat. A Boeing és az Embraer pedig udvarias közleményben jelentette be, hogy tekintettel erre a vizsgálatra, a 2019 végére tervezett tranzakciót csak 2020-ban hajtják végre.

* *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!