Keserédes ünnep: a magyar Griffek tíz éve

A kecskeméti Vitéz Szentgyörgyi Dezső Repülőbázison ünnepelték a JAS-39 Gripen EBS-HU többfeladatú harci repülőgépek rendszerbe állításának tizedik évfordulóját. A rendezvényen a Honvédelmi Minisztériumot Vargha Tamás államtitkár, a Magyar Honvédség Összhaderőnemi Parancsnokságát (ÖHP) Sáfár Albert, a légierő haderőnem főnöke, egyben az ÖHP parancsnokhelyettese és Orosz Zoltán altábornagy, a Honvéd Vezérkar főnök-helyettese képviselte. Svéd részről Mats Hellgeson, a Légierő vezérkari főnöke, Niclas Trouvé, a Svéd Királyság magyarországi nagykövete valamint a SAAB és a svéd Védelmi Beszerzési Hivatal képviselői tették tiszteletüket Kecskeméten. A meghívott vendégek között voltak az elmúlt tíz évben üzemeltetők, és hajózók, és a svéd tanácsadó katonai kontingens tagjai.

Az ünnepi ülést az egyik Gripenlefedésben tartották, ahol a meghívottak megtekinthették a 31. oldalszámú együléses változatot, valamint a mellé kirakott fegyverzetet. A 27 mm-es Mauser lőszer, AGM-65 Maverick levegő–föld rakéta, AIM-120 AMRAAM közepes hatótávolságú, és AIM-9L-1 Sidewinder rövid hatótávolságú légharc rakétákat és a Litening III célmegjelölő konténer mellett azonban, hiába vártuk, az Európai Harccsoport közvetlen légitámogatására beszerzett, lézerirányítású bombákat nem mutatták be.

Az ünnepséget a Himnusz után Vargha Tamás államtitkár nyitotta meg, majd Sáfár dandártábornok, a svéd vezérkari főnök, a svéd védelmi hivatal vezetője, Ugrik Csaba bázisparancsok, és a kecskeméti svéd kontingens parancsnoka mondott beszédet. A beszédek között, többen emléktárgyakat vettek át. Az ünnepség hangári részét a Szózat zárta.

Ezután kilenc együléses és egy kétüléses Gripen EBS-HU emelkedett a levegőbe, majd 10-es számot formázva húzott át a beton felett. Utána az egyik Gripen mutatott be műrepülést, majd visszatért a tíz repülőgép a légtérbe és két 5-ös kötelékben repült át, majd „oszolj után”, landolt a repülőbázison.

Az ünnepséget fogadás követte, amellyel megtisztelte a repülőbázis és a honvédség a tíz éve üzemeltető és hajózó tiszteket, tiszthelyetteseket, meghívottakat.

Az ünnepség mellett emlékeznünk kell, hogy 2006. március 27-én vált teljessé a Gripen vadászbombázókkal átfegyverzett MH59/1 harcászati repülőszázad repülőgép-állománya. A svéd harcászati repülőrendszer beszerzését komoly viták előzték meg, magának a harcászati repülőgépek beszerzésének kiírását, kiválasztását, döntését is sok homályos folt fedi, többet közülük sok évre titkosítottak.

Az biztos, hogy a Gripen fegyverrendszer beszerzésével és hadrendbe állításával egyidőben, másfél évtized alatt Magyarország politikai és katonai vezetői a korábban több repülőbázison állomásozó, valamint fél tucat repülőszázaddal rendelkező légierőt leredukálták egy egyetlen bázison egyszázadnyi harci repülőgéppel felszerelt haderőnemre. Magyarországnak az Európai Hagyományos Fegyveres Erőkről szóló Szerződés és kiegészítő dokumentumainak az együttes, 1999. évi VI. törvényben kihirdetése óta, száznyolc harci helikopter és száznyolcvan harci repülőgép rendszer­ben tartását engedélyezték. Ekkor még száztíz repülőgépből állt a harci állomány és közel negyven harci-gyakorló repülőgép is szolgálatban állt a helikoptereken és iskolagépeken kívül. A régebbi típusok kivonása után, is két században huszonkettő MiG-29B és hat UB volt állományban, egy századnyi L-39ZO gyakorló repülőgép mellett.

A MiG-29-esekre Magyarország politikai és katonai vezetői minimális pénzeszközt fordítottak, leírható, hogy az üzemeltetésük során a nemzeti vagyon komoly megkárosítása zajlott. A lefedések, hangárok építésének elmaradása, a pótalkatrész-utánpótlás hiánya, a kannibalizáció, a repülőgépek szakszerűtlen kezelése miatt azok hadrafoghatósága a hadrendben tartásuk éveinek többségében elégtelen volt. 2002-ben már csak tizennégy repülőgépen hajtottak végre részleges üzemidő-hosszabbítást. A MiG-29-es repülőgépek megfelelő üzemeltetéssel, eredeti harctechnikai mutatóikkal is alkalmazhatóak lettek volna békebeli légirendészeti feladatra, üzemidő-hosszabbítással és korszerűsítéssel pedig akár még 2040-ig is repülhettek volna. A honvédség azonban kivonta az orosz harci repülőgépeket a rendszerből 2010. december 31-én. Előtte néhány hónappal az L-39LZO repülőgépeket, amelyeket szintén akár nagyjavított L-39-re, akár modern L-159 könnyű harci-gyakorló repülőgépekre is cserélt volna a cseh gyártó, szintén kivonták, és eladták repülési időért az Aero Vodochodynak.

A Gripen-program is nyögvenyelősen indult. Az első öt repülőgép 2006. március 21-én érkezett Kecskemétre és 2006. március 27-én vált teljessé a flotta. A műszakiak kiképzése és a harckiképzés folyamatosan zajlott, a szerződéskötés óta. Az első gyakorlatra Szardíniára 2007-ben repültek Gripennel a magyar pilóták, ekkor még egy baleset miatt több korlátozással használták a gépeket. Az első éleslövészet 2008-ban történt a svédországi Visdeli lőtéren AIM-9L típusú légiharcrakétákkal. (Éles AIM-120-at magyar hajózó még nem indított.) 2009-ben vett részt a magyar gripenes közösség a Lion Effort gyakorlaton, amely azóta a JAS-39-üzemeltetők éves gyakorlatává vált. Hazánkban ekkor volt az első Mauser gépágyúkkal végrehajtott éleslövészet. Az MH59/1 Puma század végül 2009-tól volt hadra fogható, és 2010. december 31-ig felváltva adta a készültséget a MH59/2 Dongó századdal, majd 2011. január 1-jétől vette át teljesen a készenléti szolgálatot. Összehasonlításképpen a csehek az első néhány repülőgép Caslavba repülése után, fél év múlva már Gripenekkel adták a készültséget, nekünk ehhez három év kellett.

A kiképzési órák 2007–2010 között lassan emelkedtek, akárcsak a pilóták száma. (A tíz évvel ezelőtti állományból 2-3 hajózó maradt a századnál és még 2-3 rendszerben, a többiek elhagyták a honvédséget.) 2008-ban egy hajózó átlagban 74 órát repült, és 2014-ben is csak 82 óra volt az átlagos repült idő, a minimális 120, és a NATO többfeladatú bevetéshez szükséges 160 óra helyett, ráadásul ennek fele is csak szimulátor volt. A valóságban tehát átlagosan hetente több mint egy órát repülnek a hajózók, de nem érik el a két órát, tehát néhány perccel nőtt a repülési idő. A századnál az elégtelenül biztosított repült órák miatt kategóriába osztották a hajózókat, egy részük minimális óraszámot repül, más részük felderítést, földi csapásmérést gyakorol, mások pedig légiharcot, tehát gyakorlatilag igazán többfeladatos és megfelelő repült óraszámmal rendelkező pilóta mutatóban van.

A kevés repült óraszámot elsősorban a rendszerbe állítás elején befolyásolta a műszakiak helyzete. A kiképzett földi személyzet, magyar viszonyok között egy másik rendszerben folytatta tovább itthon a feladatait, és a magyar rendszer alkalmatlan volt szervezési problémák miatt a Gripen üzemeltetésére. Évek teltek el, amíg új rendszer vezettek be.

Közben 2010-ben viszont változott a katonák/rendőrök/tűzoltók illetmény- és nyugdíjrendszere, és ezt szinte tömeges elvándorlás követte a műszaki állomány részéről, de a hajózók egy része is ekkor hagyta ott a honvédséget. A Mercedes gyár, és a többi nyugati multi és a polgári légitársaságok karbantartó vállalatai – külföldön is – szívesen fogadja az alulfizetett műszakiakat. Erre több, csak a Gripen-karbantartókra vonatkozó fizetés kiegészítéssel reagált a Honvédelmi Minisztérium, de gyökeres fordulat nem történt.

Jelenleg körülbelül ötvenen hiányoznak, maga a Balti Misszió is rendkívüli szervezést, és a végrehajtó műszaki állománytól különleges szakmai és emberi elhivatottságot követelt. A balti légtérvédelem idején csak a készenléti szolgálat fenntartása és a balesetben megrongálódott 30-as javítgatása zajlott a bázison, utóbbi addig, amíg ki nem vitték Linköpingbe.

Ebben az évben megkezdődtek az NVG- (éjjellátó berendezéssel) kiképzőrepülések. A magyar és szlovén légtérrendészeti készültség mellett az Európai Harccsoport légi támogatására áll készen négy Gripen, valószínűsíthetően bevethető Paveway II. lézerbombákkal, de a bombákat a nyilvánosság nem láthatja, pedig ezt a csapásmérő képességet már tíz éve be akarta szerezni a honvédség, de elsősorban politikai okok miatt nem lehetett. Jelenleg 11 ezer repült óra, körülbelül száz gyakorlat és közel ötven repülőnap-részvétel is szerepel a Gripen program adatai között.

Az engedélyezett száznyolcvan harci repülőgép helyett, a hadrendben álló egyetlen századnyi korszerű svéd tervezésű, de tucatnyi országban gyártott különböző alkatrészekből, rendszerekből, alrendszerekből álló Gripen fegyverrendszer tizennégy repülőgépére a békebeli légtérrendészet mellett válság- és háborús helyzetben levegő–levegő, levegő–föld, elektronikai harci és felderítő feladatok várhatnak. Ezekre a hajózóknak, műszakiaknak, és az irányító és támogató rendszereknek gyakorlással kell készülnie.

A békebeli légtérrendészetre egy század elég, hiszen a kecskeméti repülőbázis a gyakorlatban bizonyította, egyidejűleg képes ellátni Magyarország, Szlovénia és a Balti Államok légirendészeti feladatait, még olyan körülmények között is, hogy 2015-ben két repülőgépet (a repülőeszközök közel húsz százalékát) vesztette a gépállományából, balesetek következtében.

Ez a gépállomány azonban kevés a Gripen-fegyverrendszerben lévő képességek gyakorlására, az Alkotmányban, valamint nemzetközi kötelezettségben vállalt feladatok ellátására. A 2015. második féléves békebeli légirendészeti feladatok ellátását a levegő–föld, felderítő, utántöltő képesség rovására lehetett csak megvalósítani, azok kiképzése elmarad a NATO-ban előírtaktól. A repülőgépben lévő képességek kihasználásához, valamint válság- és háborús helyzetben legalább egy ezrednyi (angolszász hadrend szerint egy Wing), tehát kétszázadnyi harci repülőgéppel kellene rendelkeznie hazánknak. Ehhez még egy század, azaz 12–14 Gripen beszerzésére lenne szükség, amelyre nincs a kormányoldalnak, és egy párt kivételével az ellenzéknek sem politikai akarata, akárcsak a meglévő technika kihasználására, és a repülési idő pilótánként 160–200 órás növelésére, ami a NATO sztenderd többfeladatos harci bevetésekhez.

A fenyegetettség pedig nagyobb, mint az elmúlt két évtizedben, bár a legerősebb politikai és katonai koalíció tagjai vagyunk, de amíg 2013-tól, gyakorlatilag az ukrán válság óta, a legtöbb NATO-ország fejleszti légierejét, addig hazánk tizennégy gépes Gripen-flottája jelenleg tizenkettő repülőgépből áll. Előreláthatólag 2016. második, 2017. első félévében kapjuk vissza javítás után a tavaly megrongálódott JAS-39 EBS-HU vadászrepülőgépet, valamint a caslavi balesetben összetört kétüléses Gripen helyett egy hazánknak összerakott EBS-HU kétüléses példányt.

Csehország, Lengyelország, Románia, Szerbia, Szlovákia különböző harci, illetve harci-gyakorló, szállító repülőgép, helikopter, légvédelmi rakéta és fegyverzet beszerzési tendereket indított, vagy már a tendereket követő szerződéskötés zajlik, hazánkban örülni kell, hogy egyetlen korszerű fegyverrendszerként a JAS-39 Gripen EBS-HU többfeladatú harci repülőgépek védik hazánk és a koalíció légterét, köszönhetően az elhivatott műszaki és hajózó állománynak. Ünnepeljünk velük, mert a leírtak ellenére a 3D lokátorok mellett a Magyar Honvédség egyetlen komolyabb beszerzése volt az elmúlt tíz évben a JAS-39 Gripen program, és használjuk ki a lehetőségeit a jövőben is minél szélesebb feladatkörben.

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!

Utazzon velünk! Az első világháborús olasz front déli szakaszát felkereső, idén újra elinduló Isonzó Expressz emlékvonatra jelentkezzen a MÁV Nosztalgia Kft.-nél!