Se olajra, se földgázra nem lesz szükség abban az évi nyolcezer újépítésű önkormányzati lakásban, amelyek Bécs újonnan kialakított klímavédelmi területein fognak épülni a következő években. A globális felmelegedés mérséklésére ezekben az épületekben hűtésre, fűtésre és melegvíz előállítására megújuló energiaforrásokat használnak majd. Bécs külvárosában már működik egy ilyen lakóépület, ahol a fűtéshez és a klimatizáláshoz geotermikus energiát használnak, a hőszivattyút pedig szélenergia működteti.

(fotó: PID/Christian Fürthner)

Az osztrák főváros 2020 közepéig számos ilyen területet alakít ki a kerületekben, ahol a jövőt a megújuló környezetbarát energiahordozók jelentik és a környezet adta adottságok kerülnek előtérbe. Ezeken a területeken a fosszilis energia felhasználása már a múlté, és ez éppúgy vonatkozik a középületekre mint a lakóházakra. Birgit Hebein főpolgármester-helyettes és klímavédelmi városi tanácsnok elmondta: fontos, hogy ezek ne luxuskörülményeknek számítsanak, hanem általánosak és mindenkinek elérhetőek legyenek.

Bécs elkészíttette a város hőtérképét is, hogy megtudja, hol vannak a legforróbb területek, hol található a legkevesebb zöldterület, és hol él a gyermekek és idősek többsége. A kánikulai napok ugyanis őket viselik meg a legjobban. Kiderült, hogy a város legforróbb területei Favoritenben, Ottakringben, a Landstraßén és Margaretenben találhatók, mintegy 47 ezer gyerekkel és időssel.

– Most már pontosan tudjuk, hogy hol kell cselekednünk. Egyrészt gyors, rövidtávú intézkedéseket tehetünk, másrészt ügyelünk arra, hogy a hosszútávú projektek során fákat ültessünk, padokat állítsunk fel a pihenéshez és a beszélgetéshez, zöldterületeket létesítsünk és vízi játszótereket alakítsunk ki – nyilatkozta Birgit Hebein.

* *

Indóház Online - Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!