Tizenkilenc oldalas szakmai anyagban foglalta össze a Magyar Kerékpárosklub azokat a javaslatokat, amelyek alapján valóban előre lehet(ne) lépni Budapesten, és egy még élhetőbb, kerékpározhatóbb fővárost lehetne „csinálni”. A dokumentumot eljuttatták Szeneczey Balázs városfejlesztésért felelős főpolgármester-helyettesnek, ebből csipegetünk mi is, de akit érdekel a teljes koncepció, az le is tudja tölteni pdf-ben.

A fővárosban 1994 és 2014 között megtizenegyszereződött a belvárosban kerékpározók száma, a városközpont egyes helyein tíz százalékot is meghaladja a biciklivel történő utazások aránya. A budapestiek felismerték: átlagos, három–öt kilométeres városi utazásokhoz a kerékpár a legegyszerűbb, leggyorsabb és legolcsóbb közlekedési mód. A kerékpáros robbanás mára kinőtte kereteit: a nem egységes, következetlen és rosszul karbantartott infrastruktúra hátráltatja a szabálykövetést és a kerékpározás közlekedési rendszerbe illeszkedését.

A főváros Balázs Mór Tervének elindítása, a BKK szakembereinek munkája mellett civil oldalról a Kerékpárosklub érdeme is, hogy az utóbbi években előremutató változások indultak Budapesten. Ezek folytatásával, a kerékpározók egyenrangú közlekedési félként kezelésével lehet leghatékonyabban rendezni a gyors növekedés miatt néha kaotikusnak tűnő állapotokat.

Az MKK a következő döntések meghozatalára hívja föl a figyelmet

Komplex fenntartható közlekedésfejlesztés

Városi területeken nem a kerékpárutak hossza, hanem a kerékpározható terület nagysága jellemzi a kerékpáros közlekedés fejlettségi szintjét. Ma a fenntartható közlekedési módok a legnépszerűbbek, ezeket egységes terv alapján kell előtérbe helyezni. Az idén megnyíló uniós forrásokat egy-egy kiemelt útvonal helyett csak területi fejlesztésekre lehet hatékonyan elkölteni.

Az elavult közlekedési infrastruktúra kerékpárosbarát újratervezése, átépítése

Az utóbbi évek fejlesztései nem váltották ki a korábbi évtizedek hibás, a kerékpárt nem a közlekedési rendszer részeként felfogó várospolitika örökségét. Az elavult, mai igényeknek nem megfelelő közlekedési infrastruktúra áttervezésére, helyi adottságokhoz illő átépítésére van szükség.

Forgalomcsillapítás

Az általános sebességcsökkentés, ez által pedig a sok helyen lehetővé váló sávszűkítés a sűrűn lakott, és nagyobb forgalmú területeken is megfelelő helyet teremt a kerékpárral közlekedőknek, miközben a gyalogos és autós közlekedés biztonságát is nagymértékben javíthatja.

Hidak kerékpározhatósága

A budapesti kerékpáros közlekedés fejlődésének egyik legnagyobb akadálya a belvárosi hidak átjárhatósága, miközben környezetükben a kerékpárral megtett utazások aránya a tíz–húsz százalékot is eléri. A további növekedés egyre nagyobb konfliktusokat és balesetveszélyes helyzeteket fog okozni, mivel a kerékpárral közlekedők közel kétharmada a hidakon (is) a járdára szorul.

Belváros–külváros kerékpáros kapcsolatai

A külső és belső kerületeket összekötő főhálózati elemek többsége elavult, karbantartásuk hiányos, vonalvezetésük miatt nem alkalmasak a megnövekedett kerékpáros forgalom hatékony kiszolgálására. Néhány külső városrész ma is nehezen érhető el a belvárosból kerékpárral, ami nem csak a mindennapos közlekedést, hanem a szabadidős célú kerékpározást is akadályozza. Ezek:

  • Hűvösvölgy, Pesthidegkút, Solymár és Nagykovácsi útvonal (Szilágyi Erzsébet fasor)
  • Eurovelo 6 (Dél-Buda, Bel-Buda, Szentendre) útvonal
  • Újpest, Dunakeszi, Dunakanyar útvonalai
  • XIV., XV. és XVI. kerület és belváros kapcsolatai
  • Kőbánya kapcsolata a belvárossal
  • Pesterzsébet és Soroksár útvonal (Soroksári és Grassalkovich út, Duna part)
  • XVII. kerület elérése
  • XVIII. és XIX. kerület elérése az Üllői út, Gyáli út tengelyén

Hiányzó főhálózati elemek

Nem csak a külváros és belváros kapcsolata hiányos, számos olyan belső útvonal van, amelynek kerékpárosbaráttá tétele nem várhat tovább. Többre elkészült, bármikor kivitelezhető tervek vannak. Ilyen útvonal a Nagykörút, a Bartók Béla út, illetve az Üllői út és Váci út belső szakasza.

Karbantartás

A kátyús, rossz minőségű, vagy nem megfelelően takarított utak akadályozzák a biciklis közlekedést. Rendeleti szinten szabályozni kell a karbantartás felelősségi köreit, télen pedig biztosítani kell a kerékpáros főhálózati elemek 24 órán belüli síkosság mentesítését.

Közbringarendszer bővítése, fejlesztése

A nemzetközi hírű MOL Bubi közbicikli-rendszer nélkül ma már elképzelhetetlen a budapesti kerékpározás. A rendszer további bővítése és fejlesztése szükséges.

(fotó: BKK)

* *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!