A Duna része a Transzeurópai Közlekedési Hálózat (TEN-T) belvízi részének – olvasható a Közbeszerzési Értesítőben. A kelet–nyugati hajózás szempontjából meghatározó a magyar Duna-szakasz, amely része a Rajna–Majna–Duna közel 3300 kilométeres víziút rendszerének. A magyarországi szakaszon évtizedek óta nem végeztek fenntartási-karbantartási munkákat, ezért a hajózható napok száma 250 alá csökkent, így hajózhatósági szempontból nem felel meg a nemzetközi elvárásoknak.

A Volharding kényelmesen „döngetett” a folyóban, de ha jobban odafigyelnének a Dunára, akkor sokkal több, és nagyobb hajók is közlekedhetnének rajta. Jobban megrakva, több áruval (fotók: Garai Szakács László)

A felmérések szerint a Szob–Déli országhatár közötti szakaszon összesen harmincegy helyszínen, összességében közel ötvenkét kilométeren kell a hajózhatóság javítása érdekében beavatkozni, míg a Szap–Szob közötti szakaszon tizenkét beavatkozásra lesz szükség, negyven kilométer hosszúságban.

A tervező feladatai közé tartozik – egyebek mellett – a helyzetértékelő tanulmány és a környezeti hatástanulmányok elkészítése, továbbá a szükséges engedélyek megszerzése is.

Mondjuk, az tényleg nem lenne rossz, ha ezek a „mini szigetek” eltűnnének a Dunából

Ajánlatot az tehet, akinek a megelőző három lezárt üzleti évben a nettó árbevétele elérte (összesen) a 800 millió forintot, amelyből a hajóút tervezésnek, a folyószabályozásnak és a hasonló munkák tervezésének legalább 400 millió forintot kell kitennie.

Az ajánlatok benyújtási határideje július 17.

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!