A későbbi híradások azt a verziót erősítették meg, hogy a probléma lényege nem hajtóműhiba volt, hanem az, hogy a hordozórakéta utolsó fokozata nem tudott leválni az űrhajóról. Feltételezhető, hogy ezután azt a megoldást kellett alkalmazni, hogy a kényszerűen összekapcsolt rendszerből a visszatérő egységet kapcsolták le és így kerültek a földre vezető meredek pályára. A túlterhelés a NASA információi szerint 7g alatt volt. A földetérés Dzseszkazgan városától húsz kilométerre. A Moszkvába érkező űrhajósok láthatóan tényleg jó állapotban, saját lábukon szálltak le a Tu-134-esről, de mentők vitték őket el a repülőtértől, nyilván alapos orvosi vizsgálatokra. Orosz források szerint a következő Szojuz-startot lehet, hogy előrehozzák, annak érdekében, hogy az űrállomáson lévő három főnyi személyzet munkaterhelése ne legyen túl magas, viszont a startot csak azután lehet végrehajtani, hogy a vizsgálat megállapítja a hiba okát. Az biztos, mondják szintén orosz források, hogy a most kényszerleszállt űrhajósok nem lesznek ott a következő felbocsájtandó űrhajón.

Korábban írtuk:

A bajkonuri űrrepülőtérről a hordozórakéta, a Nemzetközi Űrállomás váltásához emelte volna Nick Hague amerikai és Alekszej Ovcsinyin orosz űrhajóssal kabint földkörüli pályára, hogy aztán az űrhajó négy földkörüli fordulat után, hat óra elteltével összekapcsolódjon az űrállomással.

Amikor még minden rendben volt, az első fokozat emelt

A start első szakaszában minden rendben volt, ahogy a tévéközvetítés kamerája követte a magasba emelkedő rakétát, az első fokozat láthatóan tökéletesen működött, az űrhajóról a tervezett magasságban leválasztották a mentőrakétát is, ezután azonban, a start után három perc 15 másodperccel, már a légkörön túl, de a szükséges orbitális pályamagasság alatt az űrhajó egyik – feltehetően második vagy harmadik - fokozata meghibásodott, más hírek szerint gond volt az egyik előző fokozat leválásával.

Az űrhajót leválasztották a hordozórakétáról, és megtörtént az úgynevezett ballisztikus leszállás, ami azt jelenti, hogy ellentétben a földkörüli pályáról való visszatéréssel, amikor az űrhajó fokozatosan merül a légkörbe, a Szojuz leszálló egységének ezalkalommal egy sokkal meredekebb íven kellett földet érnie, ami egyébként sokkal nagyobb túlterhelést okoz az űrhajósokra nézve, mint a szokásos leszállási folyamat. Ráadásul ilyen esetben sokkal nehezebb kiszámítani a földetérés pontos helyét is.

A két űrhajós, Ovcsinyin és Hague a felkészülés idején az űrkabin előtt

A Roszkozmosz tájékoztatása szerint a visszatérő egység rendben kinyílt és a kapszula az ejtőernyő segítségével földet ért Kazahsztánban, a két űrhajós az első jelentések szerint „jó állapotban van”, a legutóbbi hírek szerint a kutató-mentő alakulatok rádiókapcsolatba tudtak lépni a földet ért legénységgel. Várhatóan mindkettőjüket még ma Moszvába viszik. A Roszkozmosz megkezdte a vizsgálatot az ügyben. Kérdés, a hiba következtében mennyire tolódnak el az orosz űrhajók további felbocsájátásai, hogyan alakul a Nemzetközi Űrállomás személyzeteinek cseréje. Az első személyszállító amerikai űrhajók legkorábban 2019 második felében állhatnak szolgálatba.

Nem ez volt az első eset a szovjet-orosz űrrepülések történetében, amikor embereket szállító űrhajó ballisztikus pályán kellett, hogy leszálljon vagy kényszerleszálljon. 1979-ben Rukavisnyikov orosz és Ivanov bolgár űrhajósokkal a fedélzetén a Szojuz-33, a főhajtómű hibája miatt a tartalék-hajtóművel fékezve, ballisztikus pályán, 8-10 g-s túlterhelés mellett ért földet, ez a hiba késleltette egy évvel azt az Interkozmosz-programot, amelynek keretében aztán Kubaszov és Farkas Bertalan hajtott végre sikeres repülést. 2003-ban a Szojuz TMA-1 tért le a kijelölt pályáról és a várt leszállási helytől 440 kilométerre, megintcsak ballisztikus pályán fékezve ért földet három űrhajóssal.

* * * A

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!