A közlekedéspolitikákban európai, országos és települési szinten is megjelenik a fenntarthatóság fogalma, azonban a munkahelyek többsége nem rendelkezik munkahelyi mobilitási tervvel. Ezen tervek célja, hogy elősegítsék a munkába járással kapcsolatos forgalom minél ésszerűbb és fenntartható közlekedési módokon keresztül történő lebonyolódását A MOVECIT projekt keretében szeretnénk hozzájárulni a fenntartható közlekedési módok használatának növeléséhez. A projekt során konkrét munkahelyi mobilitási terveket készítünk önkormányzatok és egyéb közintézmények részére néhány kijelölt közép-európai városban, illetve régióban. A célok elérése érdekében egy három éves feladattervet készítettünk, amely során elemezzük a jelenlegi munkahelyi célú utazási gyakorlatot, felmérjük és összegyűjtjük a mobilitási ösztönzőket, áttekintjük a résztvevők befolyásolásának lehetőségeit, valamint megvizsgáljuk a mobilitási tervekkel kapcsolatos problémákat és lehetőségeket, végül munkahelyi mobilitási terveket készítünk.

A fenntartható városi közlekedéssel és a munkahelyi mobilitás tervezéssel számos szakcikk [1], [2], [3], [4], [5], [6] tanulmány‎ [7], [8], könyv [9] foglalkozik. A közlekedéspolitikákban európai, országos és település szinten is megjelenik a fenntarthatóság fogalma, azonban a munkahelyek többsége nem rendelkezik munkahelyi mobilitási tervvel. Általában a kerékpáros szervezetek hatására munkahelyi kerékpártárolók és zuhanyzók már létesülnek, sőt a közösségi közlekedés valamilyen szintű támogatása is megjelenik, de komplex stratégiák még csak kevés munkahelyen jelennek meg.

A MOVECIT elnevezésű európai uniós kutatási projekt keretében munkahelyi mobilitási tervek új megközelítésbeli kialakításával szeretnénk hozzájárulni egy fenntarthatóbb közlekedés eléréséhez (1. ábra). A cikkben a munkahelyi mobilitási tervekre gyakran csak mobilitási tervként hivatkozunk.

1. ábra: MOVECIT projekt a munkahelyi mobilitási tervek kialakítására

A fejlesztés középpontjában olyan munkahelyi mobilitási tervek állnak, amelyek önkormányzatok és egyéb közintézmények dolgozóinak munkahelyi célú utazását támogatja. Ezek az intézmények a projekt segítségével képesek lesznek alkalmazni a javasolt eljárásokat annak érdekében, hogy megváltoztassák a munkatársak hozzáállását és szokásait a napi szintű munkába járás, ill. az üzleti utak vonatkozásában. Egyrészt fenntartható közlekedéssel kapcsolatos kampányok végrehajtására kerül sor, amelyek a gyaloglást, kerékpározást és a közösségi közlekedést teszik népszerűbbé. Emellett különböző konkrét intézkedések előkészítését vagy megvalósítását is végrehajtjuk; úgy mint az autómegosztás, kerékpármegosztás, e-mobilitás, valamint továbbfejlesztett carpooling megoldások.

A célok elérése érdekében a MOVECIT projekt egy három éves feladatterv szerint halad előre (2. ábra), amelynek fázisai a Tervezés, a Megvalósítás és végül az Értékelés.

A projekt széles társadalmi rétegek megszólítását célozza meg az egyes településeken az egész közép-európai régióban. A projektben résztvevő városok fő haszna a munkahelyi mobilitási tervek elkészítése, és azok gyakorlati bevezetése lesz. Az érintettek bevonása számos esemény megszervezésével együtt kerül sor annak érdekében, hogy a tervek minél szélesebb körű elfogadása valósulhasson meg. A pilot akció és a pilot beruházás azért készül, hogy fokozza az alkalmazottak elkötelezettségét az önkormányzatoknál. A kommunikációs és promóciós tevékenységek többé-kevésbé az önkormányzatok/intézmények adminisztrációjában dolgozó munkatársakat célozza meg.

Tervezési fázis:

  • Jelenlegi mobilitási stratégiák áttekintése
  • Mobilitásösztönzők és innovatív mobilitási koncepciók
  • A résztvevők befolyásolásának jelenlegi helyzete
  • Problémák és lehetőségek a mobilitás tervezésben
  • Mobilitás tervezés előkészítése

Megvalósítás fázis:

  • Munkahelyi mobilitási tervek készítésének módszertana
  • Eszköztár kidolgozása a mobilitási tervekhez
  • Kézikönyv és tréning a mobilitás tervezéshez
  • Mobilitási tervek elkészítése
  • Figyelemfelhívó kampány
  • Kísérleti (pilot) projektek

Értékelési fázis:

  • Módszertan általánosítása
  • Legjobb gyakorlatok összegyűjtése
  • Megoldások hatékonyságának elemzése

2. ábra: A munkahelyi mobilitás tervezés folyamatábrája

A különböző régiók jelenlegi mobilitási politikáinak elemzése során figyelembe kell venni az adott szociális és gazdasági aspektusokat, amelyek nagymértékben befolyásolják a helyi közlekedést. Ezután magát a közlekedési rendszert kell megvizsgálni a jelenlegi szabályozási struktúrával és jogi környezettel együtt. Szintén vizsgálni kell a meglévő, mobilitás tervezésre vonatkozó stratégiákat is. Végül a főbb víziók és célok összefoglalása szükséges, amelyek a helyi közlekedés közeli jövőjére vonatkoznak. A leírások hasznosak lehetnek több célcsoport számára, beleértve a bevont helyi és regionális önkormányzatokat és intézményeket, amelyek a vizsgált területeken helyezkednek el.

A MOVECIT projekt keretében kilenc közép-európai várost, illetve régiót vizsgálunk meg részletesen, amelyekben egy vagy több intézmény a projekt aktív résztvevője is egyben (3. ábra):

3. ábra: Mobilitás tervezésben részt vevő közép-európai régiók

  • Industrieviertel (Alsó-Ausztira Iparnegyed)
  • Bruck-Kapfenberg-Leoben régió (Ausztria)
  • Budapest (Magyarország)
  • Békéscsaba (Magyarország)
  • Banská Bystrica (Szlovákia)
  • Modena (Olaszország)
  • Ústecký régió (Cseh Köztársaság)
  • Ljutomer (Szlovénia)
  • Leipzig (Németország)

A szabályozási struktúra és a közlekedés jogi szabályozás valamennyi vizsgált területen nagyjából azonos. Az önkormányzatok és/vagy állam (szövetségi állam) felelős a megfelelő közlekedési szolgáltatások biztosításáért. Ezt tipikusan valamely állami törvény vagy szabályozás írja le. Az egyetlen különbség a felelősségi körök megosztásában figyelhető meg. Ez azt jelenti, hogy az állam és az önkormányzatok együtt, vagy külön-külön is felelősek lehetnek a közlekedési infrastruktúráért és a szolgáltatásért. A felelősség terület alapján (például a városi közlekedés jellemzően az önkormányzat feladata) vagy közlekedési mód szerint is (például tipikusan a vasúti közlekedést az állam biztosítja) megosztott.

4. ábra: Fenntartható Városi Közlekedési Tervek közlekedési megoldások támogatására

Ami a meglévő stratégiákat illeti, Ausztria régiói már hosszú idő óta preferálják és támogatják a zöld és fenntartható közlekedési megoldások széles skáláját. Céljuk az, hogy fejlesszék az e-mobilitást autómegosztó rendszerek segítségével és az e-mobilitáshoz való hozzáférés fejlesztésével. Az osztrák régió mellett egyedül Magyarország rendelkezik konkrét fejlesztési koncepcióval az elektro-mobilitással kapcsolatosan (Jedlik Ányos terv). Másrészről a legtöbb vizsgált város és régió már rendelkezik Fenntartható Városi Közlekedési Tervvel (SUMP: Sustainable Urban Mobility Plan) vagy általános közlekedésfejlesztési koncepcióval vagy ezek már előkészítési fázisban vannak. Ezekben jellemzően a jelenlegi közlekedési szituáció, a problémák feltárása és az ezekre adott megoldási javaslatok szerepelnek. Továbbá konkrét rövid, közép, és hosszú távú célok és feladatok kerültek megfogalmazásra.

Az érdekelt felek bevonása során két fő csoport határozható meg (5. ábra). Az egyik csoportba azok a régiók tartoznak, amelyek már megkezdték az érdekeltek bevonását és már értek el konkrét eredményeket, például Bruck-Kapfenberg-Leoben (Ausztria), Budapest és Békéscsaba (Magyarország), Modena (Olaszország), Ljutomer (Szlovénia). A másik csoportba azok a régiók tartoznak, ahol még csak éppen elkezdték a lehetőségek és az esetleges akadályok feltárását. Ez utóbbi esetben számos akadályt kell legyőzni, amelyek jellemzően a következők:

  • politika támogatás hiánya,
  • korlátozott anyagi és humán erőforrás az önkormányzatok részéről,
  • a folyamat megtervezéséhez és végrehajtásához szükséges ismeretek hiánya,
  • hiányzó stratégiai tervek,
  • az érdeklődés és a tudatosság hiánya a közlekedéstervezésben az érdekeltek részéről,
  • a részvételen alapuló megközelítés hagyományának hiánya.

5. ábra Érdekelt felek bevonása

A mobilitás tervezési folyamat a fent felsorolt hiányosságok miatt nehézségekbe ütközik regionális és önkormányzati szinten. Általában a regionális tervek megfelelő módon határozzák meg a fő célokat és feladatokat, melyek a közlekedéssel kapcsolatban a következő témákra összpontosítanak: környezet, energia, gazdaságosság, mobilitás, hozzáférhetőség, fejlesztések, demográfiai változások. A tervek céljai között szerepel a régió fenntartható fejlődésének elérése, a nemzetközi együttműködés elősegítése Európában és a régió versenyképességének fenntarthatósága.

Referenciák

[1] Barber C., Garnar-Wortzel A., Morris T. (2011), Workplace mobility: Comparing business models of early adopters in traditional businesses with consulting firms, Corporate Real Estate Journal, Volume 1, Issue 2, pp. 168–180.
[2] Kepaptsoglou K., Meerschaert V., Neergaard K., Papadimitriou S., Rye T., Schremser R., Vleugels I. (2011) Quality Management in Mobility Management: A Scheme for Supporting Sustainable Transportation in Cities, International Journal of Sustainable Transportation, Volume 6, Issue 4
[3] Vale D.S. (2013) Does commuting time tolerance impede sustainable urban mobility? Analysing the impacts on commuting behaviour as a result of workplace relocation to a mixed-use centre in Lisbon, Journal of Transport Geography, Volume 32, pp. 38–48.
[4] Hickman R., Hall P., Banister D. (2013) Planning more for sustainable mobility, Journal of Transport Geography, Volume 33, pp. 210–219.
[5] Arsenio E., Martens K., Di Ciommo F. (2016) Sustainable urban mobility plans: Bridging climate change and equity targets?, Research in Transportation Economics, Volume 55, pp. 30–39.
[6] Vanoutrive T. (2014) Workplace travel plans: can they be evaluated effectively by experts?, Transportation Planning and Technology, Volume 37, Issue 8, pp. 757–774.
[7] van Ham M. (2002) Job access, workplace mobility, and occupational achievement, Utrecht University Repository (Dissertation)
[8] Campo A., D'Autilia R. (2017) Simulation tools to compare and optimize the mobility plans, Cornell University Library, Physics and Society
[9] Enoch M. (2012) Sustainable Transport, Mobility Management and Travel Plans, Routledge
[10] MOVECIT projekt (2016–2019), http://www.interreg-central.eu/Content.Node/MOVECIT.html

Esztergár-Kiss Domokos–Tettamanti Tamás–Mátrai Tamás–Válóczi Dénes–Mándoki Péter–Tóth János
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar Közlekedésüzemi és Közlekedésgazdasági Tanszék

* *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!