A beemelés pillanatai <br>(fotók: MTI/Donka Ferenc)

Igazi városi attrakcióvá, különleges és egyre népszerűbb köztéri műalkotássá lett a MiG-21-es „szobor” Kecskeméten. A 4-es és 445-ös út csomópontjában lévő körforgalmat ékíti szombat óta az oszlopokra rögzített, égnek törő vadászgép, jelképeként annak, hogy Kecskemét ma a magyar katonai repülés legfontosabb bázisa.

Ottani repülőkörökből származó információk szerint az ötlet a támaszpont vezetése és a monumentális együttest tervező Bulyovcsity Róbert építész közös ötlete volt, fontos szerepe volt a sikerben Jenei Béla építőmérnök, statikusnak is. Igazából a katonák már korábban is szerettek volna hasonló emlékművet egy MiG-29-es felállításával, de az „nem jött össze”.

Most viszont a körforgalom kialakítása nyújtott alkalmat az újabb próbálkozásra. A tárcától a katonák megkapták a gépet, a Légijármű Javítóüzemben elvégezték rajta a szükséges munkálatokat, a festést; a többit szponzorok adták össze: sok cég segítsége kellett ahhoz, hogy a remek emlékmű megvalósuljon. A Honvédelem portál szerint projekt 11 millió forintba került, és ugyancsak a szponzorok révén kap majd a gép megvilágítást majd alulról, a talapzatról is. Az iho/repülés úgy tudja, hogy amikor ez is kész lesz, akkor fogják hivatalosan és ünnepélyesen átadni majd a kecskeméti  repülők emlékművét.

A MiG-21-es, amely az oszlopokra került, a 9606-os oldalszámú az MF-sorozatból. Az avia-info adatai szerint a 969606-os gyári számú példány 1974-től 1997-ig szolgált a Magyar Légierőben, Kecskeméten.

A felállításhoz pontosan ki kellett számítani a most majdnem öt tonnás szerkezet alátámasztási pontjait, hogy a gép szilárdan álljon, és ne okozzon problémát az esetleges erős szél sem.

A helyén a gyönyörű MiG<br>(fotók: Hamar György)

A gépet a bázistól saját futóin vontatták a körforgalomhoz, a beemeléshez természetesen részlegesen el kellett terelni a forgalmat, majd két daru segítségével szállt fel a 21-es utoljára, de előbb, amikor még csak épp, hogy elszakadt a földtől, vissza kellett csukni a futókat.

Természetesen a repülőgépet előre ki kellett könnyíteni, ez gyakorlatilag egy üres sárkány hajtómű és sok más, immár szükségtelen alkatrész, berendezés nélkül. Sok pilótának fűződik személyes emléke az MF-típushoz, hiszen jónéhányan ilyen gépeken szerezték meg a típusra szóló jogosítást is.

Hamar György, nyugalmazott alezredes, aki 1988 és 2006 között szolgált a bázison, tíz évet hadműveleti főnökként, az egyik közösségi oldalon arról számol be, hogy az égre törő MiG-et pilóták, volt pilóták, műszakiak is meglátogatták, akik repülték vagy üzemeltették a gépet, családok kirándultak erre, fotózkodtak és szelfiztek: szemlátomást a város azonnal befogadta az emlékművet, amire „a repülős társadalom rendkívül büszke, de úgy láttam, a civil lakosság is hasonlóan érez.”

– Az MF könnyebb volt, nagy magasságon fürgébb, jobban viselkedtedett, annak ellenére, hogy a hajtóműve gyengébb volt, mint a későbbi bisz-változat – mesélte a gépről az iho/repülés kérdésére Zsámboki Tibor nyugállományú ezredes, és hozzátette: – Az MF azért a kedvencem, mert fiatalok voltunk, amikor repültük, ezen tanultam én is a MiG-21-est...

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!