Nem mindennap hallunk arról, hogy egy utasszállító repül az Antarktiszra. Az elmúlt napokban viszont pontosan ez történt egy Airbus A319-essel. Az Ausztrál Antarktiszi Divízió (AAD) központja kapott hívást az Amerikai Egyesült Államok antarktiszi programjának a vezetőjétől, hogy kutatócsoportjuk egyik tagjának sürgős orvosi ellátásra lenne szüksége, az illetőt helyben, a kelet-antarktiszi McMurdo kutatóbázison nem lehetne megfelelően kezelni.

Az AAD a jóval a fagypont alatti hőmérséklet figyelembe vételével tervezte meg a 3500 kilométeres mentőakciót. A repülőgép a bázisáról, Tasmánia fővárosából, Hobartból repült el a célállomására, a McMurdo kutatóbázisra. A fedélzeten légimentők és egy speciális orvoscsapat is utazott. A különösen veszélyes körülmények ellenére a repülőgépnek sikerült épségben landolnia a fagyos futópályán, majd onnan felszállnia, hogy a beteget kórházba szállítsa az Új-Zélandi Christchruchbe.

A repülőgép Tasmánia az Antarktisz és Új-Zéland között repült. Térkép: Great Circle Mapper

A mentőakcióra reflektálva Charlton Clark, az Ausztrál Antarktiszi Divízió műveleti és biztonsági igazgatója elmondta, hogy minden olyan jól sikerült, ahogyan előzetesen remélték. A sajtóközleményben Clark elmondta:

„A földi körülmények igazi kihívást jelentettek, amikor az Airbus leszállt a McMurdo állomáson. A hőmérséklet mínusz 30 Celsius fok körüli volt, szélcsenddel. Nagyon örülünk annak, hogy elsőként reagálva tudtunk segíteni az Egyesült Államok Antarktisz programjának ebben a vészhelyzetben, és ez is igazolja az antarktiszi nemzetek közötti nagyszerű együttműködést.”

E mentőakció különlegessége az, hogy az A319-es az ideális főszezonon kívül repülte le az útját. A legtöbb repülés nem az antarktiszi télben zajlik. Az antarktiszi nyár rövid, októbertől februárig tart, a tél hosszabb, márciustól egészen szeptemberig, és ebben az időszakban finoman szólva sem ideálisak a körülmények.

A repülőgépet évente körülbelül húsz alkalommal használják az antarktiszi nyárban. A Hobart és a McMurdo bázis közötti repülés időtartama átlagosan négy és fél óra. Így a mentőakció az amerikai bázisra szerencsére nem volt több rutinrepülésnél. Természetesen a repülőgépet hajózó teljes személyzet remekül képzett, profi.

Az AAD által rendszeresített Airbus A319-es az Antarktiszon. (Fotó: Clive Srauss, Ausztrál Antarktiszi Divízió)

De vajon miért épp ez a típus szolgál az Ausztrál Antarktiszi Divíziónál, hiszen az Airbus A319-est inkább a normál légitársaságok, kisebb számban cégek, üzletemberek használják utazásra. A válasz a hatótávban és képességekben rejlik: a gép a szokásos légiközlekedésben rövid és középtávot repül, de egyben terheléstől függően rövid futópályát is képes használni. A gépek a Hobart–Antarktisz–Új-Zéland távot közbülső tankolás nélkül tudják lerepülni. A Divízió a repülőgépet a Skytraders légitársaságtól bérli, a háromgépes A319-100-as flotta átlagéletkora 15 év.

Néhány évvel ezelőtt már beszámoltunk hasonló mentőakcióról, amikor az Airbusok egyike a délvidéki télben érkezett egy azonnali műtétre szoruló kutatóért, akkor Christchurch volt az indulási és érkezési repülőtér egyben. McMurdo állomás jeges pályáján már szállt le Boeing 757-es is, az új-zélandi légierő gépe, az Icelandair egyik leányvállalata pedig ötven férőhelyes 757-esekkel szervezett pénzes turistáknak charterrepüléseket ugyancsak erre a bázisra. Egy amerikai cég pedig Bae-146-os Jumbolinókkal kínál túrákat, egyenesen a déli póluson működú állomásra, de ezeket a közbülső leszállással tíz órás repüléseket is kizárólag a rövid déli sarkvidéki nyár idején lehet igénybe venni.

* *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!