A Tápiószelén működő nagy múltú, 1878-ban alapított Ganz Villamossági Gyár több tulajdonosváltás (Ganz Transelektro, jelenleg CG Electric Systems Hungary Zrt.) után is az erősáramú eszközök, így a nagyteljesítményű transzformátorok továbbra is világszínvonalú gyártója. Az indiai székhelyű Crompton Greaves Ltd. (CG) vállalatcsoport részeként a tápiószelei üzem termékei a világ minden pontjára eljutnak, hiszen csupán egy kanadai leányvállalat képes ekkora, 600 MVA-ig terjedő teljesítmény- és 750 kV-ig terjedő feszültségtartományban transzformátorokat építeni. Az olykor óriási távolságokra eljutó transzformátorokat a paksi atomerőmű kikötőjében daruzzák hajóba, hazánkban egyedül itt van meg az ehhez megfelelő infrastruktúra - elég nagy daru, elég közeli vágány a hajóhoz. A folyami hajóról a belgiumi Antwerpen kikötőjében daruzzák át a trafókat tengerjáró hajókra.

Indiába 2010. nyara óta fuvaroznak trafókat Tápiószeléről. A tápiószelei gyár iparvágányáról Paksig remot Dácsia húzza a trafószállító kocsit és kísérő vagonjait az Újszász–Szolnok–ceglédi delta–Kiskunfélegyháza–kiskunhalasi delta–Baja–Bátaszék–Rétszilas–Mezőfalva útvonalon, annak érdekében, hogy a fővárosi forgalmat és magasperonokat elkerülje.

Idén tavasszal azonban az útvonal dunántúli részét folyamatos vágányzárak blokkolják. Eddig Pörböly és Baja közt volt járhatatlan a pálya a gemenci ártéri hidak felújítása miatt, egy hete pedig Decs és Bátaszék közt kezdtek hozzá a 46-os vonal maradék részének augusztus végéig tartó helyrepofozásához. Jobb híján a trafóvonatnak be kell térnie Budapestre, és bár a bajai 390 kilométeres útvonalhoz képest a fővárosi 250 kilométer jóvel rövidebb, időben ugyanúgy három napig tart a döcögés. A trafóvonat közlekedésére jóformán csupán éjfél és hajnali 4 óra közt van lehetőség, az elővárosi vonatok a 100a-n és az Érdig mostanában különösen szűkös 40a-n ennyit engednek.

Hároson nappalozott a trafóvonat, éjjel indulhatott tovább