Különös eleme volt a budapesti tömegközlekedés történetében a márkavédjegyes szolgáltatások bevezetése, amely keretében elsőnek indított belvárosi körjárat – a járatszám nélküli, a Nyugati pályaudvartól induló és oda érkező City-busz - húsz éve, augusztusban közlekedett először. A BKV plusz fejlesztés korszerű utastájékoztatóval ellátott esztétikus utasterű tömegközlekedési eszközöket, napközben is takarított buszmegállókat és járműveket, modern hatású és több információt tartalmazó megállótáblákat, elektronikus jegykezelőket jelentett.

A márkavédjegyes szolgáltatási körbe a belvárosi midibusz után több autóbusz-, trolibusz-, illetve budai villamosvonalat is bevontak. Voltak vadonatúj viszonylatok, amelyeket nem számozás, hanem az érintett városrész azonosított (Tétény-busz, Keresztúr-busz, Palota-busz, Újhegy-busz, de ide tartozott a gyors 93-asról átkeresztelt Reptér-busz is), a villamosoknál, trolibuszoknál, majd a márkavédjegyes korszak további éveiben az autóbusz járatoknál is a meglévő viszonylatokon vezettek be magasabb szintű szolgáltatást (70-es, 72-es, 82-es trolibuszok, 56-os, 59-es villamosok, a hűvösvölgyi 57, 157, 257-es, majd a budaörsi 40-es autóbuszok), de pluszos gyorsvasút lett a csepeli HÉV is.

Az ezüsnyilas megjelenésű 260-asok első napja a budai 49-es viszonylaton 2003. szeptemberében (a képre kattintva galéria nyílik a szerző képeiből)

A szolgáltatás új járművei az alacsonypadlós 412-esek autó- és trolibuszok voltak, a villamosvonalakon modernizált Tátrákat állítottak be. A többi járatra beosztott, hagyományos magaspadlós autóbuszok (Ikarus 260 és 435) külső megjelenésre annyiban különböztek a többitől, hogy elektronikus kijelzőik voltak, valamint BKV plusz matricát kaptak.

A márkavédjegyes vonalakra vezényelt kétszázas Ikarusok megjelenésén 2002-ben vezettek be fejlesztést, amikor a dél-budapesti vonalak csuklósait ezüstnyíl arculatúra fényezték át, a helyzet megtévesztő volt, ugyanis a mezőtúri Klíma Ipari Centrum Rt. álal végzett minőségi felújítás mellett a BKV saját műhelye is arculatosított akkoriban, de ezeket az autóbuszok viszont nem kaptak kijelzőket és elektronikus jegykezelőt.

A 20-as járaton is megjelentek az új arculatú autóbuszok 2003. szeptember 22-étől. A mezőtúri felújítás jellegzetességeit a nyomtatott azonosító, illetve a karosszériaelemekre szerelt macskaszemek mutatják

A márkavédjegyesítés 2003 szeptemberében tovább folytatódott, amikor két szóló autóbuszvonalat érintett a fejlesztés. A pluszosítás az óbudai garázs által kiszolgált vonalakon vette kezdetét, 2003. szeptember 12-től a Moszkva térről induló 49-es járaton jelentek meg ezüstnyíl arculatú 260-asok (BPO-601, 602, 604, 315 és 316), majd szeptember 22-től a 3-as metró újpesti végállomásától induló 20-as vonalon (BPO-301, 302, 303, 306, 307, 308) találkozhattunk az egyedi megjelenésű Ikarusokkal.

A BKV a két autóbuszvonalra legutolsó beszerzésű, akkor tizenegy- tizenkét éves 260-asokat jelölt ki, amelyeket Mezőtúron újítottak fel. A minőségi átalakítást a nyomtatott kövér karakteres azonosítókról, oldalra szerelt kerek fényvisszaverőkről lehetett felismerni. Az utastér kapaszkodói kellemesebb hatás érdekében zöld színt kaptak, az eredeti Debrecen típusú ülések műbőr huzatát mintás szövet bevonatúra cserélték, az indításjelzőt pedig csengő helyett kellemesebb akusztikájú hangjelzésűre alakították. A 20-as és 49-es vonalak után, a pluszos vonalakon közlekedő buszok megjelenésének egyesítése érdekében az 1999-ben indított hűvösvölgyi márkavédjegyes vonalak autóbuszait is átfényezték. Az ezüstnyíl arculat a hagyományos kék-szürke megjelenéstől eltérő harmadik változat volt (a gyors 7-esek, illetve a 412-eseknél alkalmaztak színátmenetes, különleges fényezést).

Nem márkavédjegyes, de arculatos. A dél-pesti Gloriett-busz Ikarusait a BKV műhelye újította fel

Szintén szeptemberben számozás nélküli, a 194-es autóbuszt kisegítő járatot indítottak a kispesti Határ úttól. A Gloriett-busz ugyan nem kapott helyet a márkavédjegyes programban, de sokban hasonlított az óbudai márkavédjegyesekhez, ugyanis itt is ezüstnyíl arculatú 260-as Ikarusok álltak forgalomba, ezeket viszont a BKV akkori főműhelye, a GJSZ újította fel, de a buszokba nem szereltek kijelzőt és elektronikus jegykezelőt sem, illetve a megállókban is meghagyták a hagyományos táblákat.

Kaland a szigeten, 2006 augusztusában a budapesti úszó Eb transzferjáratain közlekedtek

Az ezüstös 260-asok állandó autóbuszként a vonalakon három-négy évig közlekedtek, különleges feladatot is kaptak a 2006-os margitszigeti úszó Európa-bajnokságon, ahol, mint legjobb állapotban tartott autóbuszok a versenyzőket szállították az uszoda és a szállodák között. A BKV plusz korszak végül 2007-ben befejeződött, a 2008-as paraméterkönyv bevezetésével pedig megszüntették a párhuzamos viszonylatjelzéseket, valamint a szöveges jelölésű járatokat a számozási rendszerbe integrálták. A márkavédjegyes korszakra emlékeztető 260-asok ezt követően bárhol előfordultak a fővárosban, fényezésük idővel elkopott, majd újból az egységes kék-szürke fényezést kapták.

Megkopva, átfényezve 2013-ban. Ki gondolta volna a BPO-308-ról, hogy tíz évvel ezelőtt egy ezüstnyilas flota büszke tagja volt?

A mára huszonéves flotta jelentős részét leselejtezték, a korszaknak emlékére a BPO-301 rendszámú autóbuszt újra ezüstre fényezték, de a nyár végén egyéb állományba vették így menetrend szerinti járaton nem lehet rajta utazni. A korszakból megmaradt 260-asok közül egy-két autóbuszt ismét felújítottak, a korszak utolsó flottájában a dél-budapesti vonalakon a mai napig közlekednek.

* * *

Indóház Online - Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!