Nem kevésbé fontos szervezet, mint az Európai Unió külügyi szolgálata (EEAS) fogalmazta meg a címben szereplő, a híd mint az egyik legősibb metafora megszokott szerepével teljesen ellentétes állítást.

Az új kercsi hídról írták ezt, amelynek közúti felét kedden avatta fel Putyin orosz elnök. Az Unió azért tiltakozik, mert nem ismeri el A Krím Oroszországhoz csatolását, amely 2014-ben erőszakkal, egy legitimnek nem tekinthető népszavazás után történt.

A Krím ugye félsziget, azaz csatlakozik a szárazföldhöz, de az oroszok szempontjából szerencsétlen módon Ukrajnához. Ezért építik a hidat.

Most a közúti részt avatták (foto: Wikipedia)

Két népszavazás között

A Krím az Oroszországi Szovjet Szövetségi Szocialista Köztársasághoz tartozott 1954-ig, amikor az ukrán származású Hruscsov pártfőtitkár kezdeményezésére az Ukrán SZSZK-hoz csatolták. Lakóinak többsége orosznak vallotta magát, de az 1991-es népszavazáson, amikor Ukrajna függetlensége volt a tét, 54 százalékban a krmiek is igennel szavaztak. A Krím autonom területként működött Ukrajnában. Szevasztopol közigazgatásilag nem tartozott hozzá, külön városi régiót alkotott, mert ott az ukrán időkben is Oroszország volt az úr az itt bérelt haditengerészeti bázis miatt. A 2014-es népszavazást már az oroszok, illetve az oroszbarát erők szervezték, ezen persze már az Oroszországhoz csatlakozás kapta a többséget.

Az elnök és az építők (foto: Wikipedia)

Az EU szerint a Kercsi-szoroson átívelő híd megépítése Ukrajna területi egységének megsértése, megépítése a jogtalanul elcsatolt félsziget orosz integrációját célozza.

Utóbbi állítást bizonyára az oroszok sem vitatják, érdekesebb, hogy az unió szerint ugyanakkor az új híd tovább növeli a Krím elszigetelését Ukrajnától. Korlátozza ugyanis a hajók áthaladását a Kercsi-szoroson át az Azovi-tengeren található ukrán kikötőkbe.

A vasúti híd egy szakaszának építése (foto: Wikipedia)

A híd egyaránt szolgálja majd a vasúti és a közúti forgalmat. Most az utóbbit lehetővé tevő pálya készült el. Putyin maga vezetett át egy KamAZ teherautót a 19 kilométeres hídon.

Hatalmas vállalkozás (foto: Wikipedia)

Az orosz elnök Nyikolaj Osztrovszkijnak, a létesítményt megépítő SZGM-Moszt vezérigazgatójának a társágában haladt át a kétszer két sávos hídon mintegy 35 teherautóból és munkagépből álló konvoj élén. A híd krími oldalán neves orosz popzenei előadók adtak koncertet.

A vasúti pálya az öböl fölött (foto: Wikipedia)

A Krími-hidat szerdán, helyi idő szerint reggeli fél hatkor adják át a forgalomnak.

A presztízsberuházásként kezelt Krími-híd a legnagyobb ilyen átkelő Európában.

Orosz presztízsberuházás (foto: Wikipedia)

A beruházás a közúti teherforgalom áteresztésére ősszel, a vasúti forgaloméra pedig jövőre lesz alkalmas. A Kercsi-szoros két partját összekötő létesítményen teljesen elkészült állapotában napi 40 ezer gépkocsi és 47 vonat haladhat majd át. Éves utasforgalma a tervek szerint 13 millió fő, teherforgalma pedig 13 millió tonna lesz.

A híd, helyesebben hídrendszer a Kercsi-szorost nem a várostól keletre szeli át, ahol a kompok járnak, hanem délkeletre, Tuzla szigetét és a szárazföldi Tamany közelében lévő földnyelvet felhasználva.

A rövid életű háborús híd (foto: Wikipedia)

Az új hídnak tulajdonképpen közútiként és vasútiként is van előzménye a 2. világháború korából. Először a németek kezdtek el építeni egy közúti hidat Kercs és a Tamany-félsziget közé. A Kaukázusi előnyomulásban lett volna szerepe, de nem volt idejük befejezni.

Kercs felszabadítása után viszont a szovjetek – a németek által odahordott anyagokat is felhasználva – megépítettek egy vasúti hidat 1944 végén. Alig három hónap működés után azonban a jég megrongálta a pilléreket, így a hidat lebontották.

A hídrendszer a levegőből (foto: Wikipedia)

A leghosszabb troli és a legrövidebb villamos

A Krím földrajzából következik sokminden. Déli szélén magas hegyek vonulnak végig, ezek megvédik a kontinentális hatásoktól, így fagymentes, mediterrán jellegű tengerpartja klimatikus gyógyhely lehet. Elsősorban Jalta, amely viszont ugyanezért nem kapott vasutat, nehéz lett volna a hegyeken áttörni. Viszont a kötött pálya a szovjet időkben járt, így a szimferopoli vasútállomástól troli jár Jaltába. A járatot egyesek a világ leghosszabb trolivonalának tartják. Nemrég bezárt viszont Molocsnyéban a világ egyik legrövidebb villamoshálózata. A metrikus sínpár egy panziót kötött össze a tengerparttal pár száz méteren.

Irány Jalta! (fotó: Tevan Imre)