Nem is mindig vásárlásról van szó: a cikk aktualitását az adja, hogy Szerbia talán heteken belül megkapja Oroszországtól a Moszkva által beígért adományt, hat MiG-29-es képében, egy korábbi hír pedig fehéroroszországi harci gépek Szerbiának történő átadásáról szóltak. Közben Románia F-16-os flottáját erősíti. Mi történik határainkon túl a környező országokban, különösen azokban, amelyek nem is olyan rég háborús hadszíntérként szerepeltek a jelentésekben? Szerzőnk alapos munkáját két részben közöljük, az elsőben a román légierőről szóló összefoglalót: ez az az ország, amellyel az elmúlt hetekben külügyi, diplomáciai síkon mintha javultak volna a kapcsolatok Magyarországgal, majd következik Szerbia: mindkét állam új, de használt gépekkel oldja meg a legsürgősebb beszerzéseket.

Déli szomszédságunkban szinte minden ország erősíti légvédelmét, és légierejét. Ennek egyik oka az elavult légi harceszközök cseréje, de minden nemzet saját problémákkal is küzd.

Az izraeli partnerségben felújított LanceR 21-esek is lassan kiöregednek... (fotó: a szerző)

Románia: kihasználták a lehetőségeket

A Román Légierő a Varsói Szerződés időszakában is nagyszámú repülőgépeszközt tartott hadrendben. A különutas politikának köszönhetően nyugati tervezésű repülőgépeket és helikoptereket is gyártottak, sőt kínai közepes bombázó repülőgépek is rendszerben álltak. A MiG-29 vadászrepülőgépeiket 2003-ban kivonták a hadrendből, bár előtte az izraeli modernizálással készített Sniper változatot még Le Bourget-ban is bemutatták. A korszerűsítés és a működési költségei azonban egy századra vetítve nagyok voltak, ezért inkább a MiG-21MF vadászrepülőgépeiket modernizálták, szintén izraeli segítséggel, LanceR néven három változatra. Az eredeti 110 gépes mennyiségből mára körülbelül 40–50 példány van még hadrendben, a bombázó változatokat kivonták, a kétülésesekből sem sok maradt. A vadászokat nagyjavítás után vadászbombázókká alakították. A LanceR repülőgépek a 4. generációhoz közelítő konfigurációban repülnek, de a kis méret, a légi utántölthetőség hiánya, a csekély négy fegyver felfüggesztési pont, (amelyek szárnytartályokkal kettőre csökkennek), valamint a kis hatótávolság mellett a 21-esek kora miatt is lassú kivonásuk folyamatban van. Helyettük egy század F-16A/B vadászbombázót szereztek be Portugáliából és az Egyesült Államokból, majd azokat MLU-korszerűsítés után, 2016-ban állították hadrendbe. A Falconok Fetestiben állomásoznak, de Aranyosgyéresre is települnek. Tervbe van véve egy második század beszerzése is.

A románok első F-16-osai

Gyakorló repülőgépük az IAR-99 Soim, amelyből több mint húsz állt szolgálatba, ebből tizenegy példány 99C többfunkciós képernyőkkel, HOTAS rendszerű irányítással is ellátott pilótafülkés változatban. Egyetlen nyugati elektronikával és hajtóművel felszerelt IAR-109 Swift gépet is építettek, de az sorozatgyártásra nem került. A Soim mellett rendszerben állt az L-39 Albatros gyakorló repülőgép, de ezeket mára már kivonták. Alap iskolagépnek az román Aerostar licencben gyártott JaK-52 repülőgépeket használják. A szállítórepülőgép-flottát szintén komolyan modernizálták, az An-26 és An-30 taktikai szállítógépeket lassú ütemben, de kivonják, és helyettük négy C-130B és egy H változatot kaptak katonai segélyprogram alapján az Egyesült Államoktól. A C-130B-ket először Magyarországnak ajánlotta fel Washington, de a nagyjavítás költségét sem vállalta az akkor regnáló kormányzat, és ezután jöttek képbe a románok, akik lecsaptak a lehetőségre. A nagyobb hatótávolságú Herculesek mellett négy taktikai C-27J Spartan szállító repülőgépet is beszereztek. A Spartanok harci küldetésekre is repülhetnek, fejlett ellentevékenység-rendszereket, köztük radar-besugárzásra és rakétaindításra jelző szenzorokat is beépítettek a gépekbe.

Romániának kellett, Magyarországnak nem: a felújított Herculesek egyike (fotók: a szerző)

Szintén román gyártású a közel hatvan IAR-330 Puma, szállító, és huszonhárom Puma-Soccat felfegyverzett helikopter. Ezek megfelelő légi mozgékonyságú támogatást adnak. A Soccat harci helikopterek nem irányított fegyverek mellett, szenzortoronnyal, orrész alatti gépágyúval rendelkeznek, valamint LR-Spike típusú izraeli páncéltörő rakétákkal is felszerelhetőek.

Az Airbussal közösen a Puma gyártása után a Cougar/Caracal gyártására is modernizálja Románia a gyártósort.

Szerbia: segítség keletről

Szerbia, a mai napig nem tudta pótolni a NATO-val vívott 69 napos háború során elszenvedett veszteségeket. A MiG-21BiSz elfogó vadászrepülőgépeket hivatalosan nem vonták ki a hadrendből, de a kétüléses gyakorló UM 21-eseikből kirepülték az időt, így a 21-esekkel 2016 második felétől már nem adtak készültségi szolgálatot. Szerbiának a Chicagói egyezményt aláíró országként (jogutódja Jugoszláviának) kötelező a polgári légiközlekedés számára légirendészeti feladat ellátására alkalmas repülőgépekkel rendelkeznie. Erre jelenleg négy 9.12-es MiG-29A és egyetlen 9.51-es MiG-29UB repülőgéppel rendelkeznek. A repülőgépeket a háború után egyszer nagyjavították, és üzemidő-hosszabbításon is túlestek, azonban hadrafoghatóságuk minimális, a készültség kiállítására is sakkozni szükséges az üzemidővel, és karbantartásokkal.

A szerbek 21-esei sem épp fiatal madarak...

A Szerb Légierő hadrendjébe tartoznak még G-4, SuperGaleb hangsebességű alatti, gyakorló repülőgépek, amelyek másodlagos, könnyű csapásmérő-kapacitással is rendelkeznek; a harckiképzéshez ezeket használják. A J-22 Orao csapásmérő repülőgépeiket több mint egy évig nem lehetett látni a levegőben, több katonai szakértő már nem hivatalos kivonásukról írt. (Hasonlóan a magyar Mi-24V/P helikopterekhez, amelyeket nyilvánosan, illetve a Honvédelmi Közlöny szerint nem vontak ki a hadrendből.) 2016. vége felé a Szabadkán rendezett ünnepségsorozaton azonban egy hármas J-22-es kötelék nemcsak áthúzott, hanem harcászati bemutatón is részt vett. A szerbek Orao 2.0 néven bemutatták a modernizált változatot, amelynek a sárkányon végrehajtott némi kozmetikázás mellett, már többfunkciós képernyős, és HUD-dal ellátott pilótafülkéje volt, valamint a vezérlése is valószínűleg HOTAS rendszerű. A repülőgép az eddigi fegyverzet mellett képes célmegjelölő konténer és precíziós bombák hordozására. A J-22 egyértelműen támadó repülőgép.

A J-22, a Jaguár-stílusban épült földi támadó

Szerbia a vadászlégierő problémáját orosz és belorusz forrásból oldja meg. Több évi vajúdás után, idén január elején jelentették be, hogy ajándékként a nagy testvértől egy 9.12-es MiG-29A, három 9.13-as MiG-29C/Sz és két 9.51-es MiG-29UB változatot kapnak. Árnyalja a helyzetet, hogy a használt Fulcrumok nagyjavításra és modernizálásra szorulnak, amelynek ára Szerbiát terheli. A korszerűsítés után a harci 29-esek képessé válnak aktív R-77 aktív lokátoros, látóhatáron túli harcra képes rakéták indítására. A repülőgépeket 2017-ben szállítják le Szerbiába. A MiG RSZK a szerbek öt 29-esét is nagyjavítja és modernizálja.

Fehéroroszországban is járt Aleksandar Vučić miniszterelnök, és tőlük 2018-ban kap Szerbia nyolc 9.13-es MiG-29-es repülőgépet. Nem kizárható, hogy 9.51-es kétüléses gyakorló repülőgépek is vannak a használt felajánlott repülőgépek között. Valószínűleg a baranovicsi Repülőgépjavító Üzemben nagyjavítanák, esetleg modernizálnák a Fulcrumokat. Belorusszia nem állította rendszerbe az R-77-es rakétákat, tehát valószínűleg ezeknek a képeknek a BVR képességét régebbi R-27-es hőkövető, illetve lokátorirányítású légiharc-rakéták alkotnák az R-60, illetve R-73 közelharcrakéták mellett.

Fehérororszország és Oroszország frissíti a szerbiai 29-es gépparkot

A vadászrepülők mellett két 9K37 Buk (SA-11 Gadfly) komplexumot is kapnának, de valószínűleg két ütegről van szó, a légvédelmi rakétarendszer vezérlő járműből, felderítő rádiólokátorból, tűzvetető lokátoros szállító-indító, valamint szállító és indító járművek áll.

Oroszországból Szerbia kettő Mi-8MTV5 (Mi-171) orrészbe szerelt időjárás-lokátorral, csörlővel, infravörös fényszórókkal, és nem irányított rakétával felfegyverezhető helikoptert is beszerzett. Nyugat-Európában az Airbus Helicopterstől rendelt kilenc H145M forgószárnyast. Az új helikopterek szállító, SAR és SCSAR (kutató-harci kutató-mentés) egészségügyi evakuálás, felderítő és korlátozottan harci feladatokra is alkalmasak. A helikoptereket a törzs oldalára függeszthető, nem irányított rakétakonténerrel, géppuska konténerrel, valamint az orrész alatti szenzortoronnyal szállítják le. A H145M méretében az Egyesült Államok által is nagy számban használt Airbus Lakota könnyű harctéri támogató helikopter megfelelője.

A Lasta a jelek szerint a harmadik világban lesz népszerű exportcikk

Az Utva Lasta 95N kiképző repülőgépek Szerbián kívül már Irakban is hadrendbe álltak, potenciális vásárlói: Algéria, Angola, Líbia.

(Folytatjuk)

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!