A szállodahajók Norvégiában ezentúl szigorúbb szabályok betartása mellett hajózhatnak csak. Pénteken közölte Ola Evestuen környezetvédelmi miniszter, hogy a világörökségi védettség alá tartozó fjordokban nem engedhetnek a hajók szennyvizet a tengerbe, ezenkívül szigorúbb kibocsátási határértékeknek is meg kell felelniük.

A gázkibocsátási határértékeket ezen túl is több lépésben fogják még szigorítani, ami különösen a fedélzeti szemétégető-műveket érinti majd. A kén-dioxid-határértékeket csak úgy tudják majd a hajók tartani, hogy legfeljebb 0,1 százalékos kéntartalmú üzemanyagot használnak, tehát kimondottan hajómotorok számára finomított olajat a gyakrabban használt nehézolaj helyett. Az eredményt kevésbé minőségi üzemanyagokkal is el lehet érni, de ekkor egy zárt gázmosó-berendezést kell működtetni, hogy a káros anyagok ne kerülhessenek ki a környezetbe.

Távolról szép, közelről problémásabb: hajó a Geirangerfjordban

Az efféle szigorítások egyébként nem szokatlanok, az Északi- és a Keleti-tengeren évek óta érvényben vannak hasonlóak. A szigorúbb szabályozás a norvég hajózási hivatalnak köszönhető, mely vizsgálatokkal évekre visszamenőleg kimutatta, hogy a nyári csúcsszezonban a zárt fjordokban jelentősen felszaporodnak a szennyeződések.

Ezen túlmenően a norvég parlament döntést hozott arról, hogy 2026-tól a fjordokba már csak kibocsátás nélküli hajók haladhatnak be. A legnagyobb norvég szállodahajó-üzemeltető, a Hurtigruten már neki is látott, hogy hajóit ennek megfelelően építse át.

Itt egy dunafölvárnyi ember utazik éppen: Symphony of the Seas

A világörökségi helyszínek közé egyelőre a Nærøyfjord, Aurlandsfjord, Geirangerfjord, Sunnylvsfjord és a Tafjord tartozik. A hajózási hivatal vizsgálja, hogy a szabályozást további fjordokra is kiterjessze. De ezzel még nem ért véget a szállodahajók kálváriája: Bergen kikötőváros is arról határozott, hogy az eddig a szállodahajók kikötését szabályozó előírásokat szigorítja. Eddig napi négy hajó, legfeljebb kilencezer utassal érinthette a kikötőt, 2019 nyarától a hajók számát háromra, az utasokét pedig nyolcezerre korlátozza.

A szigorítás szükségessége jól látható a számokon: napjaink legnagyobb szállodahajója, a Symphony of the Seas, kétezer fős személyzettel hatezer utast szolgál ki.  Dunaföldvár, Hajdúdorog, Derecske, Kecel, Kunszentmárton, Kunszentmiklós – többek között ezek azok a magyarországi települések, melyek megközelítőleg nyolcezres lakosságszámmal bírnak. Egy ekkora szállodahajó látogatását a fjordban tehát úgy kell elképzelni, mintha fenti települések közül bármelyik egy-másfél napra elfoglalná helyét a fjord partján, az őt megillető olajtüzelésű erőműhányaddal, valamint hulladékmegsemmisítő teleppel – könnyű belátni, hogy ezek alapján a fjord mélykék vizén a havas hegycsúcsok kulisszái előtt lebegő hófehér hajó látványa alapos önbecsapás. Az már csak hab a tortán, hogy Kunszentmárton lakosságának pénzügyi ereje – és ennél fogva fogyasztása – meg sem közelíti a legrongyrázóbb szórakozási forma, a kéthetes sarkköri hajóút résztvevőinek fogyasztási és ökolábnyom-szintjét, annak minden kibocsátási vonatkozásával együtt.

* *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!