Gyorsvasút épül Budapest és Kolozsvár között

A Hungrail szervezésében zajló Magyar Vasút 2017 konferencián jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, hogy magyar–román együttműködés keretében gyorsvasúti kapcsolat létesül Budapest és Kolozsvár között. Az előző napon Kolozsváron tárgyaló tárcavezető a részletekről nem beszélt, de annyit megosztott a nyilvánossággal, hogy a román fél kérésére ez nem elszigetelt vasútüzem lenne, hanem egy majdan megvalósuló Budapest–Bukarest gyorsvasút első szakasza.

A konferencián elhangzott az is: a Budapest–Belgrád vasútvonal átépítésére vonatkozó kivitelezési-közbeszerzési eljárás novemberben indulhat el, és 2018 elején aláírhatják a kivitelezői szerződést. A létesítmény várhatóan 2022-re készül el.

A tárcavezető természetesen nem találta el, hogy miről beszél Kolozsvár esetében. Gyorsvasút, azaz a nagyvárosok belső és agglomerációs kapcsolatrendszerében főszerepet vállaló, a nagyvasúttól független, önálló vasúti személyszállító rendszer (német nyelvterületen S-Bahn, Spanyolországan Cercanías, Páriszban RER, Varsóban Szybka Kolej Miejska) semmiképpen nem fog épülni ezen a nyomvonalon, legfeljebb nagysebességű vasút (Hochgeschwindigkeitsbahn). Ez az információ további találgatásra ad okot. Mivel a 160 kilométer per órás sebesség Európában nem számít nagysebességű vasútnak, kérdés, hogy mi történik az erre a sebességre irtózatos áron alkalmassá tett (de soha ki nem használt) Szajol-Püspökladány közötti vonalszakasszal, valamint a felújítás alatt álló Püspökladány-Biharkeresztes közötti vonallal, ahol ez a sebesség még a célok között sincsen. Ha összevetjük a Bukarest és Budapest közötti, Nagyváradon, az Erdélyi-szigethegységen át vezető északi nyomvonalat az Aradon át vezető délivel, ahol a román fél jelentős felújításokat végez most is, a miniszteri kijelentés minden komolyságát elveszti.

* * *