Ingázás Magyarországon: Székesfehérvár

Zöldi Péter   ·   2017.09.24. 18:45
szfehvar_ingazas_kislid

A legfrissebb népszámlálási adatok szerint másfél millió magyar dolgozik a lakóhelyétől eltérő településen. A statisztikákból kiderül, hogy az ország 174 járásközpontja közül Székesfehérvárra járnak a legtöbben dolgozni, összesen 30 ezer 829 fő. Más településekre – elsősorban Budapestre – a Fehérváron élő foglalkoztatottak 15,2 százaléka jár dolgozni, ami 6897 fő munkavállalót jelent.

A Lechner Tudásközpont az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszerben elérhető, a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb népszámlálási eredményeire alapozva az ország összes, 1 millió 340 ezer 831 ingázójának adatait vizsgálta meg.

Bár a másfél millió hatalmas számnak tűnik, ezügyben – szerencsére, vagy nem – jócskán le vagyunk maradva például Németországtól, ahol a munkavállalók közel hatvan százaléka ingázó, a körülbelül négymillió magyar munkavállalóra vetítve az arány harminchét százalékos. Persze ebben jócskán belejátszik a mobilitás alacsonyabb foka is, sokan a munkaképes korúak között, főleg az elmaradottabb térségekben saját jármű, vagy elfogadható színvonalú közösségi közlekedés híján nem képesek eljutni oda, ahol munkát kínálnának nekik. Így ez a szám alacsonyabb, mint a potenciális ingázók száma.

Semmiféle felújítás nem segít azon, sajnos, hogy Fehérvár vasútállomása meglehetősen peremhelyzetben van (forrás: legifoto.com)

A közlekedés okozta környezetterhelést illetően szerencsés az alacsonyabb magyar arány, de nem vitás, a tendencia növekvő, különös tekintettel arra, hogy a helyi munkaerőre alapozó kkv-k expanziója jóval alacsonyabb az egy helyen sok munkaválallót foglalkoztató multik térfoglalásánál. A várhatóan növekvő ingázási kényszer és hajlandóság pedig szinte kizárólag az autózásra fog alapozódni.

Az ország ingázóinak közel tizenhét százalékát fogadó Budapest után a 174 járásközpont közül Székesfehérvárra jártak a legtöbben dolgozni az országban, összesen 30 ezer 829 fő ingázik nap mint nap a városba. A Fehérvárra járók nagy többsége a környező településekről érkezik, például Abáról (987 fő), Mórról (504 fő), Sárszentmihályról (809 fő), Sárkeresztesről (450 fő), Zámolyról (506 fő), Magyaralmásról (409 fő), Velencéről (310 fő) jár be dolgozni reggelente Székesfehérvárra, de Veszprémből is érkeznek, a statisztika szerint összesen 431-en. A térség közlekedési hálózatának sajátosságait figyelembe véve egyedül Velencéről adott a jó minőségű kötöttpályás kapcsolat a megyeszékhelyre, a többi, még vasúttal ellátott településről is csak az autóbusz, illetve az autó jön szóba. A napi két vonatpárral kiszolgált móri irány külön elgondolkoztató.

Az elingázókat nézve Székesfehérvár esetében Budapest után Mórra járnak a legtöbben dolgozni Fehérvárról, mintegy 332 fő, az innen indulók és ide érkezők számának azonos nagyságrendje szinte egy jól működő elővárosi viszonyt mutat, amelyhez még az infrastruktúra is megvan, sajnos kihasználtság nélkül. Székesfehérvár vonzerejét viszont jól mutatja, az ide ingázók ötször annyian vannak, mint az itt lakó, de más településen dolgozók.

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!

Kapcsolódó hírek

Ellátási lánc Vasút Logisztika Szállítmányozás Nagyvasút

Tovább csökkent az áruszállítás teljesítménye az EU-s gazdasági nehézségek miatt: a kombinált fuvarozás növelte részesedését a szállításban idehaza, uniós szinten visszaesett

MLSZKSZ/iho   ·   2024.03.18. 17:05

A Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetségének összesítése szerint kevésbé érintette a válság az intermodális forgalmat, így a több szállítási módot kombináló fuvarozás növelte részesedését az összforgalomban.