Figyelem, kedves ólvasóink, MTI-közlemény következik, kapcsolják be biztonsági öveiket, olvassák végig ezt is (rövidíteni, átvágni az ösvényen a kanyart tilos!) ás az ezután következő hírt is!

Tehát:

EGY

A globális trendek azt mutatják, hogy akár már 3 éven belül megtörténhet Európában az áttörés, és az elektromos autók értékesítésének aránya az új autó értékesítésen belül a kontinensen meghaladhatja a 20 százalékot – értettek egyet idén az Európai Mobilitási Hét hivatalos programjaként megrendezett Emobility Forum 2018 iparági szakmai seregszemle szakértői. A villanyautó-forradalom a kelet-közép-európai régiót sem kerüli el, de a szakértők konszenzusa szerint itt lassabb lehet a terjedés, elsősorban azért mert az iparág tudatos fejlesztése némi csúszással érte el a régiót. Magyarország kormánya továbbra is elkötelezett az elektromobilitás terjesztése mellett, de azt előadásában Weingartner Balázs fenntarthatóságért felelős államtitkár is kiemelte, hogy az iparág számos területét a piaci szereplők bevonásával kell szabályozni.

Az Európai Mobilitási Hét hivatalos programjaként 2018. szeptember 19-20-án, Budapesten megrendezett Emobilty Forum 2018 rendezvény az idén két központi téma köré gyűjtötte össze az ország és a régió legelismertebb szakértőit. A közlekedés elektrifikációjának történései mellett az ehhez a témához szorosan kapcsolódó smart city koncepció – és ennek hazánkban kézzel fogható megnyilvánulásai – is teret kaptak az eseményen.

„Az esemény legnagyobb tanulsága minkét fő téma kapcsán az, hogy sem az állam, sem az önkormányzatok, sem a piaci szereplők, sem a felhasználók nem mindenhatók, egyedül képtelenek elhozni azt az áttörést, amelyet ezen a két területen várunk. Összefogva viszont – ha mindenki megtalálja saját szerepét a folyamatban –, akkor Magyarországon is könnyen látványos eredményeket lehet elérni. A siker kulcsa, hogy a felkészülést már most megkezdjék az érintettek, nyitottan álljanak egymás és az innovációs eredmények felé” – foglalta össze a negyedik Emobility Forum tapasztalatait Ungár János, az eseményt szervező Magyar Elektromobilitás Szövetség elnöke. Csak az együttműködés tehet további 20 ezer villanyautót Magyarország útjaira.

A rendezvényen az Innovációs és Technológiai Minisztérium fenntarthatóságért felelő államtitkára, Weingartner Balázs elmondta: az utóbbi években hatalmas fejlődésen keresztül ment és sok újítást felmutató elektromobilitási iparág számos területét piaci szereplők bevonásával érdemes szabályozni. Kiemelte, hogy a szaktárca ezért az e-mobilitás fejlődését segítő Jedlik Ányos Terv felülvizsgálatánál a kormányzati szabályozókat visszavonja ott, ahol ez indokolt, és olyan irányba terjeszti ki azokat, ahol szükséges az állam nagyobb szerepvállalása. Ezeknek a területeknek az azonosítása viszont a piaci szereplők visszajelzései nélkül elképzelhetetlen, hiszen a cél egy stabil, kiszámítató és életszerű szabályozás, jogszabályi keretrendszer kialakítása. Az állami vezető a teendők közül kiemelte a töltőtelepítések kérdését és a villanyautók vásárlásának támogatási rendszerét, amely kapcsán egy új és egyszerűsített támogatási rendszer bevezetését tervezi a jövőben a szaktárca.

A szektor szakértői és piaci szereplői a panelbeszélgetések során szintén jelezték, a piac – a felhasználók kritikus számának elérését követően – képes lesz az önszabályozásra; szerintük a kérdés elsősorban az, hogy ezt a számot, a körülbelül 25-35 ezer felhasználót (jelenleg közel 7000 elektromos autó közlekedik az ország útjain), mikor és milyen ösztönzők mentén érheti el a szektor.

A cél egy olyan szabályozási környezet kialakítása, ami egy olyan kiszámítható piaci modellt eredményez, amelyben a töltőinfrastruktúra telepítői és a szolgáltató cégek érdekeltté válnak abban, hogy a felhasználók javára széles körben elérhető és akadálymentesen hozzáférhető hálózatot hozzanak létre. Konszenzus volt abban is a szakértők részérő, hogy folytatni és bővíteni kell az infrastruktúra-fejlesztéshez kapcsolódó támogatási programokat, szélesíteni érdemes az erre fordítható forrásokat, amelynek alapját a jelenleg is az iparág fejlesztését szolgáló széndioxidkvóta-értékesítésből származó állami bevétel jelenti.

Az Emobility Forum szakmai, piaci és szabályozó oldali szakértői is egyetértettek abban, hogy a felhasználók igényeinek megismerése nélkül nem lehet sikeres infrastruktúra-fejlesztési programokat elindítani. Ennek egyik fontos technikai eszközeként a big data adatelemzést nevezték meg a szakértők, hiszen a már most rendelkezésre álló adathalmazok elemzésével települési, országos szintű, de akár régiós fejlesztési programokat
is – költséghatékonyan – tervezni lehet.

Az Emobility Forum rendezvény másik fő témaköre a Budapest smart city koncepció volt, benne integránsan az okos és fenntartható, jellemzően villamosenergia-alapú közlekedés integrációjának lehetőségeivel. A téma kapcsán Dr. Szeneczey Balázs Budapest városfejlesztésért felelős főpolgármester-helyettese elmondta: Budapest az elmúlt években egy olyan 2030-ig tartó városfejlesztési stratégiát alkotott, amely európai összehasonlításban is megállja a helyét. Kitért arra, hogy a magyar főváros tömegközlekedési járműveinek több mint 20 százaléka már ma is villanyhajtással üzemel, valamint a közeljövőben a troli- és villamosflotta is tovább bővül. Nemcsak a tömegközlekedési eszközök, de az egyéni közlekedést kiszolgáló elektromobilitási infrastruktúra fejlesztése is napirenden van: 2020 derekára minimum 250 új – a törekvések szerint gyors töltésre alkalmas – töltő kihelyezésére is sor kerül.

Siemens-gyorstöltő

Az okos városi megoldásokkal foglalkozó szakértők a panelbeszélgetések során két dologra tértek ki: egyrészt más jelent a smart city koncepció Európában, mint Ázsiában vagy Amerikában, hiszen az előbbi esetében
az élhetőség és a fenntarthatóság kerül a fejlesztések fókuszába, míg az utóbbi két földrészen jellemzően az IoT és a technikai megoldások integrálása jelenti a smart city koncepció megvalósítását; másrészt hogy az okosváros-fejlesztési projektek központjában az ember kell, hogy álljon, azoknak a lakosok problémáira 21. századi, fenntartható megoldást kínáljon, miközben a település továbbra is élhető marad.

Ennek a felfogásnak kiváló példája a Liget Budapest Projekt, amelynek révén a Városliget befogadó közeget teremt minden olyan smart technológia és megoldás számára, amelyek maximalizálják a látogatói élményt.
Emellett arra is kiemelt figyelmet fordítanak a projekt keretében, hogy a Városliget ne szakadjon ki Budapest szövetéből és az itt lakók életéből egy látogatói látványosság formájában, inkább még szervesebben illeszkedjen abba, hovatovább szerves részét képezze a főváros közlekedésfejlesztési és elektromobilizációs koncepciójába.

A szakértők szerint aggodalomra okot a smart city fejlesztések esetében elsősorban az adatkezelés kérdése  adhat, hiszen ma már a telekommunikációs eszközök integráns részei az ilyen technológiáknak, az adatgyűjtés pedig a szolgáltatások perszonalizálása miatt elengedhetetlen. Ennek megoldására elsősorban a szigorú adatkezelési szabályok és ezek következetes betarttatása jelentheti.

A Magyar Elektromobilitás Szövetség idén immáron negyedik alkalommal, az Európai Mobilitási Hét keretében rendezte meg 2018. szeptember 19-20. között a budapesti Bálnában az elektromobilitási szektor legnagyobb
szakmai és üzleti, régiós és magyarországi seregszemléjét. Az állami és az önkormányzati szektor döntéshozói mellett a rendezvényen jelen voltak a piac hazai és nemzetközi magas rangú vezetői, véleményvezérei, piaci
vizionáriusai is. A hagyományosan kétnapos konferencián lehetőség nyílt a piac jövőjének megismerésére és aktív alakítására, hazai és nemzetközi szakmai kapcsolatok építésére, bővítésére és kormányzati szereplők jövőbeni terveinek megismerésére.

Bármennyire is káprázik a kedves olvasók szeme, ne adják fel, olvassák tovább:

KETTŐ:

Szijjártó Péter szerint az autóipar támogatása fontosabb a klímacéloknál, és Magyarország soha nem fog olyan javaslatokat támogatni Brüsszelben, amely rontaná a német, és ezen belül a bajor autóipar helyzetét – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Münchenben.

A miniszter a bajor fővárosban folytatott tárgyalásairól a közmédiának elmondta, biztosította az Audi és BMW vezetőit arról, hogy a magyar kormány Brüsszelben mindig a magyar érdekeknek megfelelő álláspontot képvisel, a magyar érdek és a bajor érdek pedig „maximálisan egybeesik” abban, hogy el kell utasítani a klímapolitika területén 2030-ra kitűzött európai uniós célok megváltoztatására irányuló brüsszeli törekvéseket.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) által közzétett képen Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (b) és Georg Eisenreich bajor digitális, média és Európa-ügyi államminiszter találkozója Münchenben 2018. szeptember 21-én.

Brüsszel szerint meg kell szigorítani a károsanyag-kibocsátási célkitűzéseket, amivel azonban „drámai pofont adnánk a német, és ezen belül a bajor autóipar versenyképességének”, és ez „a magyar gazdaság számára is komoly károkat jelentene”, ezért ezt a kezdeményezést nem támogatja Magyarország – fejtette ki Szijjártó Péter.

* * *

Indóház Online - Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!