Az erdélyi Krónikáé a felismerés, hogy a Budapest és Kolozsvár közötti vasúti összeköttetés jövője nem fenékig tejfel. A portál rámutat, hogy miközben a magyar kormány már elkülönített egy jelentős összeget a Budapest és Kolozsvár közötti gyorsvasút megvalósíthatósági tanulmányára, a román politikát egyelőre nem foglakoztatja a Budapestet Kolozsváron keresztül Bukaresttel összekötő nagy sebességű vasúti pálya kivitelezése.

A Magyarországot és Romániát egyaránt átszelő, nagysebességű vasút kiépítése már tíz évvel ezelőtt felmerült a kétoldalú tárgyalások során, ám konkrét lépés hosszú ideig nem történt az ügyben. Az elképzelést legutóbb a magyar kormány dobta be ismét a köztudatba: a magyar külgazdasági és külügyminiszter a román kollégájával, Teodor Meleșcanuval tavaly októberben Kolozsvárott folytatott megbeszélésén tett javaslatot a projekt megvalósítására. A téma Szijjártó és Lucian Șova román közlekedési miniszter márciusi találkozóján került ismét napirendre, és elhangzott, hogy a magyar kormány egymilliárd forintot (3,2 millió euró) különített el egy Budapest és Kolozsvár között építendő nagysebességű vasút megvalósíthatósági tanulmányának elkészítésére. A román szállításügyi minisztériumnak a témában kiadott közleményében egyébként akkor az szerepelt, hogy a felek egy Budapestet Bukaresttel összekötő gyorsvasút megépítéséről egyeztettek.

Ahogyan ezt korábban már portálunkon is tárgyaltuk, az egymás mellett történő elbeszélés nem véletlen: Románia számára mind közúton, mind vasúton a dél-erdélyi, Aradon áthaladó tengely az elsőszámú, Európa szívéhez vezető kapcsolat, számára a kolozsvári irány erősítése kerülő, közlekedéspolitikailag periférikus beruházás lenne. A magyar fél pedig éppen ellentétesen torzító szemüveget visel: mi Bukarestig nem látunk el, csak Kolozsvárig, esetleg Székelyföldig. Ebben a teljesen ellentmondásos érdekeltségi rendszerben előre van kódolva az egyetnemértés lehetősége, amit súlyosbít, hogy a magyar fél számára az emlegetett beruházásnak nem is a közlekedési, hanem sokkal inkább a politikai ígérgetési vetülete fontos, ez is egy elem abban a csomagban, mellyel bizonyítani akarja a határon túli magyarok iránti elkötelezettségét. És azt már mondani sem kell, hogy ugyanebből az okból nem érdekli túlzottan a magyar politikát a dél-erdélyi nyomvonal.

Gyönyörű, nem-nemzetközi folyosóban küzd a GM vonatával (forrás: youtube.com)

A projektet – minden benne rejlő félreértési lehetőséggel egyetemben – a román kormány is felkarolta, Liviu Dragnea, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke a párt márciusi kongresszusán többek között arról beszélt, megkülönböztetett célkitűzésként kezelik, hogy mielőbb létrejöjjön az autópálya és gyorsvasút-összeköttetés Bukarest és a szomszédos országok – közöttük Magyarország – fővárosa között. Ez persze jó szöveg, de nem fogadnánk jelentős összegben arra, hogy Dragnea úr fejében beszéde alatt egyáltalán megfordult volna Kolozsvár neve.

Úgy tűnik, hogy a józan ész képviselője a történetben a román államvasutak, amely nem számol új építésű vonallal, abszolút realista módon inkább a meglévő pályát fejlesztené, olyannyira, hogy tavaly szerződést is kötött a Kolozsvár, Nagyvárad és Biharpüspöki közötti vasúti szakasz korszerűsítését és villamosítását célzó megvalósíthatósági tanulmány aktualizálására: a Baicons Impex és az Acciona Ingineria cégek konzorciumának még ebben az évben le kell tennie az asztalra a dokumentumot. Románia közlekedési mesterterve értelmében a 165 kilométeres vasúti pályát huszonnégy hónap alatt modernizálnák valamikor 2019 decembere és 2021 decembere között, a részleges kétvágányúsítást is magában foglaló projekt költségvetése pedig 477,4 millió euróra rúg áfa nélkül, de nem hivatalos források szerint megközelítheti majd az egymilliárd eurót is. A román szállítási minisztérium korábbi tervei szerint a felújításnak és villamosításnak köszönhetően a vonalszakaszon a személyvonatok százhúszas, míg a tehervonatok nyolcvanas tempóval haladhatnak mejd.

Az erdélyi portál – kissé naivan – rákérdezett a CFR-nél, hogy a társaság szerint megvalósítható-e egyszerre a Kolozsvár és a magyar–román határ közötti vasúti szakasz korszerűsítése, valamint a Budapest által ugyancsak erre a szakaszra szorgalmazott gyorsvasút kiépítése, ám a társaságtól nem kapott választ. Pusztán a sajtóosztály reagált szűkszavúan, amennyiben arra hívta fel a figyelmet, hogy a Budapest–Kolozsvár–Bukarest közötti nagysebességű vasút nem szerepel az Európai Unió által finanszírozott tervek között. A CFR szerint a transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) kiterjesztése keretében az EU a Budapest–Bécs–Pozsony, a Budapest és Arad, továbbá az Arad, Brassó, Bukarest és Konstanca közötti nagysebességű vasútvonal megvalósíthatósági tanulmányára nyújt támogatást. Most – kéretlenül – mi is megválaszoljuk a kérdést: fizikailag természetesen elképzelhető, hiszen egy nagyobb sebességre alkalmas nyomvonal messze el fog térni a jelenleg a Sebes-Körös völgyében kanyargó, archaikus pálya nyomvonalától, az útvonal kritikus részén jobbára alagútban haladva. Költségvetési és román belpolitikai szintee pedig természetesen abszolút nem képzelhető el, hiszen nincsen olyan politikus, amelyik felvállalná annak megmagyarázását, hogy a román állam többévtizedes infrastruktúra-fejlesztési keretét egyetlen százötven kilométeres, a belföldi forgalom szempontjából periférikus, a nemzetközi forgalom szempontjából pedig annyira-amennyire fontos vasútvonal bombasztikus kapacitásnövelésére költi el.

Személyvonat a Sebes-Körös völgyében Vársonkolyosnál (forrás: wikipedia)

A portál által megkérdezett román szakértők tamáskodása és a projektötlet felett érzett tanácstalansága is erősíti azt az érzést, hogy a témát a magyar kormány partizánakcióként dobta a magyar-román közlekedésfejlesztés ügyének állóvizébe, mert nem értette meg, hogy a két ország közötti közlekedési kapcsolatokat autópálya és nagysebességű vasút szintjén abszolút az összeurópai érdekek fogják meghatározni, nem pedig a kisebb jelentőségű ügyek határmenti leboltolása.

Jelenleg egyébként vonaton mintegy nyolc óra a menetidő a Budapest és Kolozsvár közti négyszáz kilométeres szakaszon, ebből Nagyvárad és a kincses város között kígyózó 150 kilométert a gyorsvonatok 2 óra és 40 perc alatt teszik meg. Értelmes helyi fejlesztéssel ebből körülbelül másfél órát lehetne faragni, a határállomási tartózkodás idejét pedig abszolút ingyenesen lehetne rövidíteni – valószínűleg nem tévedünk sokat, ha kijelentjük: ez a jövő útja.

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!