Orosz tizenötéves tervnek is nevezhetjük Moszkva nagyratörő elképzelését: a Jeges-tenger európai és északnyugat-szibériai partszakaszának fejlesztési terve 2035-ig szól. A terv része egy negyven hajóból álló, sarkköri körülmények között üzemelő, folyékony földgázt szállító flotta kialakítása, négy repülőtér átépítése, új kikötő építése a Kara-tenger partján, továbbá számos vasúti összeköttetés létrehozása. Az infrastruktúra kiépítése mellett a nagyszabású projekthez tartozik a fellelhető természeti erőforrások, elsősorban szénhidrogének feltérképezése.

A Jeges-tenger, mint szállítási útvonal felértékelődése nem újkeletű történet, az éghajlatváltozás következtében egyre hosszabbak a partmenti, jégmentes időszakok. Törvényszerű, hogy ezt az adottságot a Kelet-Ázsia–Szuezi-csatorna–Európa tengerhajózási útvonal alternatívájaként az oroszok minél hamarabb ki akarják aknázni – amíg 2018-ban az északi útvonalon 20,2 millió tonna olajat és gázt szállítottak, ezt a mennyiséget 2024-re nyolcvanmillióra kívánják feltornászni.

A tervek kidolgozását a mintegy háromszáz vállalat halmazatából álló, 250 ezer munkavállalót alkalmazó Roszatom vezeti. A Roszatom Balti-tengeri üzemében építik a hajózási körülmények miatt „jégálló” konténerszállító hajókat, és az energetikai cég finanszírozza a kikötői létesítményeket is. Részt vesz a tervek kidolgozásában és megvalósításában a Novatek, a Gazprom és a Rosznyeft is.

A Sarki Útvonal nevű terv idei forgatókönyve már elkészült, áprilisban átfogó, regionális geológiai feltárásba kezdenek a szakemberek. Júniusban vasútvonal fejlesztésekről döntenek, különös tekintettel a Jamal-félsziget (beszédes név, az őslakos nyenyecek nyelvén a jamal annyit tesz, „világvége”) alatt húzódó, mérhetetlenül gazdag Bovanyenkovó gázmezőtől a félszigeten létesített, szabettai LNG-üzemig és tengeri kikötőig.

Arhangelszktől Jekatyerinburgig: a Belkomur vasút nyomvonala

Ezzel azonban még nem zárul le a vasútfejlesztés időszaka. Körülbelül két és fél, három éven belül az orosz kormány szakminisztériumának el kell készítenie a Komi Köztársaságot, a permi, szverdlovszki és arhangleszki régiót a gazdaság vérkeringéséhez fűző Perm–Szolikaminszk–Sziktivkar–Arhangelszk, részben merőben újépítésű vasút kivitelezési ütemtervét. Az ügynevezett Belkomur vasút 1252 kilométer hosszú, ebből 795 kilométer lesz új konstrukció, a többi szakasz pedig korszerűsítésre vár (a Belkomur a Fehér [Beloje]-tenger, Komi Köztársaság, Ural szavak első szótagjából áll össze – már hoosszú ideje készítik elő a megépítését, sőt, Sztálin idejében is kacérkodtak az itteni vasútépítés gondolatával). A vasút két részből áll: az északi az arhangelszki régiót és a Komi Köztársaságot szeli át, a déli Sziktivkartól nyúlik át Permig – Permnél kapcsolatot teremtve a Transzszibériai Vasúthoz! Ugyanebben az időszakban válik időszerűvé a Sziktivkartól északra fekvő Szosznogorszk és a Barents-tenger partján létesítendő ingyigai, mélytengeri kikötő közötti vasút megépítése. Végül 2024 derekára kell elkészíteni az Ob-tölcsértorkolatánál az új-urengoji gázmezőket a sarkkör környékén feltáró Szalehard-vasút tervét (Szalehard a világ egyetlen, a sarkkörön fekvő települése). Iméntiekkel párhuzamosan átfogó mederkotrási munkálatok kezdődnek az Obon, hogy a mélymerülésű, cseppfolyósított földgázt szállító tartályhajók akadály nélkül közlekedhessenek a tölcsértorkolatban. A Sarki Útvonal megaprojekthez kapcsolódik a murmanszki szállítási, közlekedési infrastruktúra fejlesztése is.

A várható teljes költség 216 milliárd euró.

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!