A NATO és Oroszország között az egyik legfontosabb bizalomerősítő megállapodás az 1992-ben megkötött, de csak 2002-ben életbe lépett Nyitott Égbolt. A lényege, hogy a felek, előre egyeztetett időpontban és útvonalon, elektro-optikai, infravörös és radarberendezésekkel felszerelt, fegyvertelen repülőgépeket küldhetnek a másik ország fölé, és így minden fél saját maga által begyűjtött adatokkal bizonyosodhat meg arról, hogy a másik oldal nem készít elő meglepetésszerű támadást.

Érthetően ezeknek a repüléseknek a legfontosabb helyszíne Kelet-Európa, illetve Oroszország nyugati zónái, ahol a NATO és Oroszország a szárazföldön is érintkezik, ezért nem véletlen, hogy az amerikai bejelentés után a NATO nagyköveti tanácsa sürgősen összeült. Végülis az Egyesült Államok csak az egyik szereplője a megállapodásnak, összesen 32 ország írta alá az egyezményt, de az amerikaiak nyilván meghatározó tényezők a NATO-ban, a nagy kérdés feltehetően ezekben az órákban a többi európai aláíró fél, köztük Ukrajna, Lengyelország és Magyarország pozíciója.

(fotó: US Air Force)

Hogy Trump az egyezmény felmondásával próbálkozik, azt már tavaly ősszel lehetett tudni, olyannyira, hogy a törvényhozás külügyi bizottsága levélben figyelmeztette ennek veszélyeire az elnököt. A Fehér Házban ennek a lépésnek megvoltak a maga szorgalmazói, a korábbi nemzetbiztonsági tanácsadó, John Bolton és csapata, akiknek alapelve volt bármiféle olyan kötelezettségtől megszabadulni, ami megkötné Washington kezét a nemzetközi színtéren.

Állítólag volt ennek a törekvésnek egy egészen prózai oka is, az amerikai fél Nyitott Égbolt repülésekre alkalmas gépei meglehetősen öreg, a Boeing 707-es rokonságához tartozó OC-135B típusú gépek, amelyeknek a hatótávolsága sem elegendő a megfelelő repülések végrehajtásához, a fenntartásuk viszont roppant költséges, ezért republikánus törvényhozók már több éve próbálják kihúzni a Pentagon büdzséjéből az erre elkülönített összegeket.

Ez akkor is téma volt, amikor az oroszok tavaly áprilisban hajtottak végre igen sikeres Open Sky repülést az Egyesült Államok területe felett, útba ejtve olyan érzékeny helyeket, mint a White Sands rakétakísérleti telep, vagy a Los Alamos nukleáris kutatóközpont, valamint különböző légitámaszpontok, illetve a szárazföldi erők bázisai. Még a híres Area 51 is a célpontok között volt. Mindezt az oroszok egy új géppel repülték végig a rendelkezésükre álló 96 órás periódusban, a Tu-214ON-nel, korábban épp azért is volt vita a két fél között, mert az amerikaiak addig csak a Tu-154-es felderítő verziójára engedélyezték a repülést, amely egy felszállásból jóval kisebb távolságot képes berepülni, különösen a fotózáskor használt közepes magasságban.

(fotó: Tupolev, airforce-technology.com)

Ami az amerikaiakat hírek szerint viszont erősen eltántorította, az az volt, hogy az oroszok részéről eleve nem volt mindig nyitott az égbolt. Nem engedélyezték a NATO-nak döntően fontos zónák átrepülését, amelyek egyfelől a kelet-ukrajnai harcok miatt lettek volna lényegesek, ugyancsak tiltották a 2014-ben elfoglalt Krím félsziget felkeresését, és végig fényképezését. Korábban a Baltikumra nézve fontos Kalinyingrád és az ugyancsak érzékeny grúz–orosz határvidék felett tették nyitott helyett tiltottá a légteret.

Ugyancsak olvasható már tavaly óta, hogy igazából Washington szeretne új Open Sky megállapodást, de ennek csak akkor van értelme a stratégák szerint, ha ebbe bevonnák a harmadik, katonailag legerősebb globális érdekeltet, Kínát is, azonban Peking mindezidáig elzárkózott ez elől.

Az Open Sky körüli amerikai értékelések, kritikák között megjelent az a szempont is, hogy amit az átrepülések során a másik oldalról meg lehet tudni, azt ennél sokkal biztonságosabb módon lehet felderíteni a mai űrtechnikával. Részleteket erről a nyilatkozatokban nem lehet olvasni, de gyanítható, hogy például arról a lehetőségről lehet szó, hogy a meghatározott pályán mozgó katonai műholdak helyett, amelyek érkezésére a másik fél fel tud készülni, már olyan technikát is lehet alkalmazni, amely lehetővé teszi, hogy az illető szerkezet aszerint módosítsa földkörüli pályáját, hogy adott pillanatban honnan lenne létfontosságú adatokat szerezni.

(fotó: NASA)

Nos, az ilyen képességgel többek közt azt az X-37B-t, azt a titokzatos mini-űrrepülőgépet  „vádolták meg” a szakportálokon, amely a NASA, a Boeing és a légierő üzemeltetésében legutóbb nem kevesebb, mint 780 napot töltött az űrben, majd autonóm üzemmódban simán landolt a Shuttle leszállópályán, Floridában. Ki tudja, talán Trump döntése összefügg azzal is, hogy a különleges gép épp néhány nappal ezelőtt startolt ismét sikeresen, ki tudja, mennyi időre, és ki tudja, milyen faladatokkal.

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!