SGP: 40

Feledésbe merült már, hogy a Fogast meg is akarták szüntetni, mégpedig a hatvanas években. A pálya és a húszas években gyártott járművek műszaki állapota addigra már annyira leromlott, hogy a helyzet kezdett tarthatatlanná válni, és ezzel az üzemi költségek is komoly mértékben növekedtek.

A fogaskerekű vasutat megtartani szándékozók azonban a két évforduló (a megindulás és Budapest egyesítésének centenáriuma) közelségét kiemelve – mai kifejezéssel élve – lobbiztak a korszerűsítés mellett. A BKV az 1971. június 18-án megtartott hatósági engedélyezési eljárással kapott zöld utat a felújításhoz, a tervek már 1970. május 31-én elkészültek.

Az érkező új szerelvények miatt a Fogas teljes rendszerét át kellett alakítani. A pályafelújításon belül a régi, Riggenbach-rendszerű fogaslécet Strub-rendszerűre cserélték, az áramellátó rendszer felújításával a vontatási feszültség is változott 600-ról 1500 voltra. Át kellett építeni az összes állomás peronját.

Az üzem sajátos jellege és a viszonylag alacsony járműigény miatt az új szerelvényeket nem lehetett sem a hazai, sem pedig a „baráti”, KGST-országoktól beszerezni. A piackutatás során az osztrák SGP (Simmering-Graz-Pauker) cégtől a járművekre, a villamos berendezésre pedig a Brown Boveritől érkeztek kedvező ajánlatok. A BKV 1973. március 1-jei határidővel hét szerelvény leszállítását rendelte meg.

A kétkocsis (egy motor- és egy vezérlőkocsiból álló) szerelvények kialakításánál a gyártók az osztrák–svájci előírásokat a magyar igényekkel ötvözték. Az 51–57-ig számozott motorkocsik és a 61–67-ig számozott pótkocsik közül elvileg bármelyik bármelyikkel csatolható, a motorkocsi ezen kívül képes önálló üzemre is, ám egy vezetőállása miatt menetrend szerinti forgalomban nem vehet részt.

A régi, sárga szerelvények 1973. március 15-én közlekedtek utoljára a Fogason. A pályafelújítás után 1973. augusztus 20-án már az új vonatokkal vették fel a forgalmat, az építkezés alatt az áramátalakító az új szerelvények próbája és a pályán dolgozó régi járművek miatt váltakozva adott 600, illetve 1500 voltos vontatási feszültséget a rendszernek.

Hogy meddig maradhatnak ezek a járművek a vonalon? Jó kérdés. A BKK középtávú fejlesztései között (a 2014-2020 közötti uniós pénzügyi ciklusban lehívható keretekből) szerepel a vonal meghosszabbítása mindkét irányban. A jelenlegi Városmajor–Széchenyi-hegy útvonal helyett tehát a Széll Kálmán tér és a Normafa között járnának a szerelvények, a Szilágyi Erzsébet fasoron valódi villamosként, a meglévő pályán. Ehhez azonban új járművek beszerzése is kell, hogy a vonal ne szigetüzemként, hanem Budapest hálózatának szerves részeként működhessen tovább.

Az SGP szerelvények és a pálya rekonstrukciójának negyvenedik évfordulója alkalmából a Kulturális örökség napján 2013. szeptember 21-én, szombaton nyílt napot tartanak, ahol izgalmas programokkal várják a látogatókat.

* * *

Indóház Online - Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!