Szu-30SzM: kevesebb, de megrendelve
A most bejelentett megrendelés összesen 30 darab Szu-30SzM3 vadászbombázó repülőgépről szól. A már 4+ generációsnak tartott repülőgépből az eredeti hírek szerint tavaly még 40 gépet kívánt megrendelni az orosz védelmi minisztérium, legalábbis erről számolt be Alekszej Fjodorov, az Irkut elnöke.
A 30 gépes megrendelés megbontása egyelőre nem ismeretes: a gépek egyaránt kerülhetnek az Orosz Légierő és az Orosz Haditengerészet repülőcsapatainak állományába is. Egyes orosz források szerint a gépekkel váltják fel a haditengerészet jelenleg az ukrajnai Szevasztopolban repülő, a Fekete-tengeri Flottához tartozó 43. támadószázad Szu-24M kétüléses támadó repülőgépeit. Ezt egyelőre hivatalosan nem erősítették meg, bár már kerültek SzM3-asok a Krím-félszigetre tavaly.
A gép igencsak alkalmas lenne erre a szerepre, hiszen a modernizált avionikai és támadórendszereknek, illetve az irányított levegő föld bombáknak, rakétáknak (többek között a Kh-29T/TE/L, Kh-31P és a Kh-31A rakéták, illetve a KAB-500KR, KAB-1500KR lézerirányítású bombák is a gépe fegyverzetéhez tartoznak) köszönhetően az egyik leghatásosabb, földi és tengeri célpontokat támadó gépnek tartják.
A mostani megrendelést Anatolij Szerdukov orosz védelmi miniszter és Alekszej Fjedorov, az Irkut elnöke írták alá. A gépeket 2015-ig kell legyártani és leszállítani. A miniszter szerint a kiváló manőverezőképességű gépek nem csupán a légierő ütőképességét erősítik, de szerepet kapnak majd az új, ötödik generációs repülőgépekre, így a Szuhoj PAK FA-ra is. Ez utóbbinak jelenleg három, T-50 jelzésű prototípusa végzi a berepülési programot.
A többfeladatú, aktív fázisvezérlésű radarrendszerrel Szuhoj Szu-27SzM-család az exportra gyártott Szu-30MKI-k alapján készült el, de az orosz légierő speciális igényeinek és alkalmazott fegyverzetének megfelelően alakították ki. A típus központi szerepet játszik az orosz légierő jelenlegi is folyó modernizálásában. A Szuhoj-család értékes kincse az oroz repülőiparnak: nem véletlen, hogy jelenleg is komoly csatározás folyik a kínai exporthoz kötődő jogi garanciák körül.
