Louis Blériot 1872. július 1-jén született a franciaországi Cambrai-ben. A századfordulón a fiatal mérnök szakmai pályafutása autólámpák gyártásával indult, de érdeklődése végül a repülés felé fordult, s időt, pénzt, fáradságot nem kímélve dolgozott gépei kifejlesztésén és tökéletesítésén. 1903-ban egy csapkodószárnyú szerkezetet készített, majd 1906-ig kétfedelű repülőgépekkel kísérletezett, s csak 1907-ben építette meg első monoplánját.

  Blériot számára a XI. számú modellje hozta el a világhírnevet <br>(fotók: AeroNews archív)

Blériot számára végül a XI. számú, mindössze 25 lóerős Anzani-motorral ellátott repülőgépe hozta el a világhírnevet. 1909-ben ugyanis a Daily Mail című angol napilap 1000 font összegű díjat tűzött ki a La Manche csatorna első átrepülésére. Bár a versenyfelhívásra három pilóta is jelentkezett, a feladatot végül csak Blériot tudta teljesíteni.

A startra 1909. július 25-én került sor a franciaországi Le Baraques-ben, majd mindössze 37 perces repülés után, Blériot sikeresen földet ért a Dover Castle melletti Northfall Meadowban. Bár útközben motorja túlmelegedett, szerencséjére az eleredő eső lehűtötte a szerkezetet s így az a leszállásig kitartott. (A korabeli filmfelvételen Blériot azért látható a megérkezés után mankóra támaszkodva, mert egy korábbi balesete miatt megégett a lába.)

Blériot ezt követően a sportrepülés izgalmát a repülőgépgyártás üzleti hasznával cserélte fel, de emellett saját repülőiskolát nyitott, és díjazás ellenében rendszeres repülési bemutatókat is tartott.

A budapesti bemutató korabeli plakátja

A világraszóló repülőút hatására Magyarországra is meghívták. 1909. október 15-én vonattal érkezett Budapestre, ahol gépét a pesti Vigadó nagytermében állították ki. Ezt követően, október 17-én Blériot háromszor is felszállt gépével a kisrákosi katonai gyakorlótéren (ma az Üllői út Népligettel szemben lévő oldalán). A nagy sikerű repülőbemutatót mintegy 200 ezer ember nézte végig. A repülésért Blériot 40 ezer korona honoráriumot kapott. A francia pilóta budapesti sikere jó propagandának bizonyult a magyar repülés ügyének, és döntő hatást gyakorolt a magyar aviatika fejlődésére.

Blériot az 1910-es évektől sikeres üzletember lett

1909 és 1914 között a Párizs melletti Suresnesben megalapított üzeméből számos olyan Blériot-típus került ki, amelyeket egész Európában - így többek között Magyarországon is - sikerrel alkalmaztak, de a legnépszerűbb terméknek természetesen a híressé vált XI-es modell bizonyult. A vállalkozás sikerét jelzi, hogy öt év alatt több mint 800 darab gép hagyta el a gyárat. Az első világháború kitörése után Blériot cége építette a híres SPAD vadászgépeket, s négy év alatt összesen mintegy 10 ezer repülőgépet adtak el a francia államnak és szövetségeseinek. A kétfedelű SPAD egyik továbbfejlesztett változata az 1930-as évek végéig repült a francia légierőben.

Blériot élete végéig szívesen emlékezett vissza magyarországi látogatására

Blériot élete végéig szívesen emlékezett vissza magyarországi bemutatójára. Erről az egyik lap tudósítójának a következőket mondta: „Minden budapesti fényképem megvan, a legszebb emlékeim. Hiszen sehol olyan fogadtatásban nem részesültem, mint Budapesten. Nem mondom, volt Bécsben, Bukarestben, Konstantinápolyban is ünnepség, szíves fogadtatás, de a magyar főváros közönségének lelkesedése, szeretete, az igazi őszinte vendéglátás mindent felülmúlt. Hiszen önök, magyarok erről híresek is.”

 A híres XI-es modell repülőképes másolatai ma is népszerűek

Blériot 64 éves korában, 1936. augusztus 1-jén hunyt el. 1984-ben nevezetes repülésének 75. évfordulója tiszteletére, az angol Patrick Linsday Blériot monoplánjának másolatával  újra átrepülte a La Manche csatornát, de leszálláskor kénytelen volt más területet választani, mert annyian gyűltek össze az ünneplésére, hogy nem tudott volna biztonságosan földet érni.

Egy mai repülőképes Bleriot-replika