Hat romániai nagyváros indít nagyvasúti beruházást

A keleti szomszédunk érintett városaiban induló projektek európai finanszírozásból valósulnak meg, a Bukarest–Otopeni protomodell sikerét pedig mérföldkőnek tekintik.

„Meggyőződésem, hogy ezek a projektek új életet lehelnek a román vasúti rendszerbe” – osztotta meg véleményét a nyilvánossággal Irinel Ionel Scrioșteanu, a román Közlekedési és Infrastrukturális Minisztérium államtitkára Nagyszebenben, ahol a 2021–2027-es időszak Közlekedési Program Monitoring Bizottsága ötödik ülésén a minisztérium bemutatta az európai pénzügyi alapokból finanszírozott legfontosabb nagyvárosi mobilitási tevékenységsorozatának helyzetét. A fórumon a nagyvárosi vasúti koncepció kiterjesztése az ország nagyobb városaiban témakört szálazták szét a résztvevők, különös tekintettel a hivatkozási alapként előhozott, a Bukarest Észak pályaudvar és a Henri Coandă (Otopeni) repülőtér között megvalósult, 2020-ban átadott, működő és bevált repülőtéri vasúti projektre. A pályaudvar és a repülőtér közötti kötöttpályás kapcsolat létrejötte a modern városi mobilitás alapvető megoldásaként igazolja az ilyen jellegű rendszerek életképességét és hasznosságát.

A vitán hat, dedikált beruházást megvalósító nagyvárosi terület képviselői vettek részt, úgymint Kolozsvár, Jászvásár (Iași), Marosvásárhely, Nagyvárad, Brassó és Bukarest-Ilfov. Mindezek a közigazgatási egységek jelenleg nem visszatérítendő finanszírozásra pályáznak – az európai támogatás mértéke a teljes bekerülési összeg legfeljebb nyolcvanöt százalékát teszi ki, a fennmaradó részt pedig az állami és helyi költségvetés fedezi.

Az egyes elképzelések a következők:

1. Nagyvárad az első romániai vasútvillamos projekt megvalósítására pályázik, a tramtrain járművek mind a CFR infrastruktúráját, mind a város villamoshálózatát használják majd, a beruházás értéke 1 milliárd  430 millió lej (az összeg hozzávetőlegesen 97 milliárd 240 millió forintnak felel meg).
2. Kolozsvár sűrű követési idejű elővárosi nagyvasúti rendszert fejleszt a Gyalu (Gilău)–Florești (Szászfenes)–Kolozsvár–Kisbács (Comuna Baciu)–Apahida–Zsuk (Jucu)–Bonchida (Bonțida) tengelyen, a költség 1 milliárd 420 millió lej (96 milliárd 500 millió forint).
3. Marosvásárhely a kolozsvárihoz hasonló szolgáltatási projektet készít elő a Marosludas (Luduș)–Marosvásárhely–Szászrégen (Reghin) útvonalon 850 millió lej (58 milliárd forint) bekerülési költséggel.
4. Jászváros három útvonalat (Podu Iloaiei–Jászvásár–Nicolina, Nicolina–Cristești Jijia és Nicolina–Bârnova) kíván bevonni az intenzív vasúti vérkeringésbe, összesen 1 milliárd 260 millió lej (85 milliárd 700 millió forint) értékben.
5. Brassó három elővárosi viszonylatot készít elő, úgymint Méhkertek (Stupini) városrész–Brassó pályaudvar, Feketehalom (Codlea)–Sepsiszentgyörgy és Zărnești (Zernest)–Brassó-Derestye (Dârste) városrész, összesen 1 milliárd 48 millió lejt (100 millliárd 600 millió forint) a projektre fordítva.
6. Bukarest–Ilfov a fővárostól szakra induló Bukarest Észak–Chitila–Buftea–Periș–Crivina tengelyt fejleszti, a tervek szerint 1 milliárd 267 millió lej (mintegy 86 milliárd forint) költséggel.

Mindegyik projekt magában foglalja a korszerű környezetbarát gördülőállomány beszerzését és az állomások csomóponti jellegének fejlesztését. Az egyes vonalakon rendre reggel öttől este tizenegyig tartana az üzemidő, csúcsidőben harminc perces, a nap többi részében pedig órás követési idővel. Mindezt a kívánatos cél – a közúti forgalom csökkentése, a nagyvárosi területek mobilitásának növelése és a vasúti közlekedés integrálása a lakosok mindennapi életébe – érdekében kívánják megvalósítani.

(Nyitóképünkön: a váradi vasútvillamos látványterven)