A keleti szomszédunk érintett városaiban induló projektek európai finanszírozásból valósulnak meg, a Bukarest–Otopeni protomodell sikerét pedig mérföldkőnek tekintik.
A Fővárosi Önkormányzat döntésének és finanszírozásának köszönhetően a Budapesti Közlekedési Központ lehívja az ehhez kapcsolódó opciós munkarészt a projekt tervezési szerződésében.
Zágráb a minap véglegesítette azt az összesen 163 millió euró értékű nemzeti programot, aminek keretében tizenhét település önkormányzata jut a járművekhez.
Szerdán lejárt a határidő, egyetlen érvényes ajánlat sem érkezett az ötvennégy új vonat vásárlására kiírt közbeszerzésre.
A Swietelsky, a V-Híd és az R-Kord partnersége csaknem 12 milliárd forintot kér a kivitelezésért, aminek cirka felét a GYSEV fizeti uniós támogatásból, másik felét pedig az állami büdzsé állja. A fejlesztéssel a Metrans tervezett konténerterminálja is megvalósulhat, és értelmet nyerhet a Zalaegerszeg és Zalaszentiván közötti fantomkörforgalom.
Az Európai Bizottság az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközön (CEF) keresztül segíti a kiválasztott projekteket.
Idén decembertől leállnak a Párizs–Berlin és a Párizs–Bécs éjszakai vonatok. A járatok fennmaradása érdekében elindított Save Nightjet elnevezésű petíciót viszont már hatvanezernél is többen írták alá.
Az Ungvár és Csap között vezető, huszonkét kilométer hosszú pályának köszönhetően már nem kell nyomtávot váltani az EU-ba, lerövidül a menettartam Kassa, Budapest és Bécs felé, elősegítve az ország közlekedésének integrációját az Unióval.
A Pesa Mińsk Mazowiecki a 24 leszerződött 152A típusú, első osztályú, termes kocsiból egyelőre az első nyolcat építette át.
Az Európai Bizottság a napokban bólintott rá a támogatásra, mellyel a modális váltást segítenék elő.
Az Európai Beruházási Bank jelenleg értékeli az összesen 2,25 milliárd euróra taksált beruházást, melyet 630 millió euróval támogatna meg.
A CFR-től elmondták, munkálatokkal csak 2027 végére végezhet a kivitelező. A késésért a hegyeket és a Sebes-Köröst okolják...
Annak ellenére, hogy az uniós közlekedéspolitika egyik legfontosabb célja évtizedek óta a vasúti áruszállítás piaci részesedésének növelése, az európai gazdasági problémák meglehetősen érzékenyen érintik a vasúti áruszállítást. Csökken a szektor piaci részaránya, a vállalatok leépítenek.
A Plovdiv–Burgasz vonal korszerűsítéséhez csalással szerzett csaknem százmillió eurót a nyertes konzorcium.
A 18,7 kilométeres horvátországi vonalszakaszt 61 millió euróból korszerűsítették és villamosították.
