Budaörs mint nemzetközi repülőtér a háború előtt...<br>(fotó: Fortepan)

Hetvenöt évvel ezelőtt, 1937 júniusában nyílt meg a szűknek bizonyult Mátyásföld után Budapest második nemzetközi repülőtere, Budaörs, amely ezt a státuszát egészen Ferihegy nyitásáig megtartotta. Azután a sport- és munkarepülés bázisa volt, itt működött az MHSZ éppúgy, mint az RNA illetve a MÉM Repülőgépes Szolgálat, innen indultak a mentőgépek és a vízügyi repülők is. De vajon mit hoz a jövő Budaörsnek? Lesz-e további 75 éve?

Mostanság, amikor a sportrepülőterek közül jónéhányat bezárás fenyeget, érthető a kérdés, de már évekkel ezelőtt is megkongatták a vészharangot a reptér fölött, amikor lakópark épült a közelében. A kérdéssel Mészáros Lászlóhoz, a repteret kezelő Magyar Repülőszövetség nemrég megválasztott elnökéhez fordultam.


Kinek a birtoka a budaörsi repülőtér?

A magyar államé. Nem önkormányzati birtok, nem is lehet, mert ipari műemlék, az épülettel és a pályával együtt, ami egyfajta védettséget és egyfajta plusz problémát jelent. Általában a nem magánkézben lévő repülőtereknek az a problémája, hogy az önkormányzatok nagy örömmel átvették őket, mert vagyonnak tűntek és nyereségesnek. De kiderült, hogy a repülés, vagyis hogy gépek szállnak le és föl, önmagában nem nyereséges, ebből repülőteret nem lehet fenntartani. Arra viszont az önkormányzatoknak sem erejük, sem tudásuk nem volt, hogy bármi egyéb funkciót találjanak nekik: javítóközpont, étterem, satöbbi. Akik viszont nem tulajdonosai a repülőtérnek, például a klubok, nyilván nem találnak befektetőket olyan ingatlanra, amelynek a tulajdonjoga kérdéses. Mindezen rendkívüli módon rontott a sporttörvény, ami paragrafust teremtett kifejezetten arra, hogy repülőtereket is el lehessen adni.

Élénk repülőélet: sportolók, katonák

De Budaörs nem az önkormányzaté.

Budaörsöt az állam részéről a Vagyonkezelő (a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. - a szerk.) birtokolja. A vagyonkezelő pedig most úgy gondolja, hogy nekünk Budaörs után bérleti díjat kellett volna fizetni, és emiatt negyvenmilliós nagyságrendű bérleti díjat követel, mi meg úgy gondoljuk, hogy ez alatt az idő alatt minimum ennyit ráköltöttünk a repülőtérre. Sajnos ez még mindig nem volt annyi, amennyi kellett volna, mert nem volt a mi tulajdonunk.

A vagyonkezelő csak most jött rá arra, hogy a szövetségnek több évtizedes elmaradása van?

Igen. Annak idején, hogy még színesebb legyen a kép, a repülőtér a Honvédség tulajdona volt, de aztán a vagyonkezelő szervezet kezelte, amelynek ezer neve volt és ezer munkatársa az elmúlt évek alatt. Szó szerint elveszett a sok bába között a gyermek. Mi azt mondjuk, hogy öt évnél régebbi számlát nem is vagyunk hajlandók befogadni, mert ezt a jogszabályok tiltják, másrészt miért most szólnak? Nem találunk erről papírokat: ha nem számláztak, akkor nem fizettünk. Nem arról van szó, hogy a vagyonkezelő rendszeresen kibocsátott volna számlákat és mi rendszeresen nem fizettünk volna. Mikor volt pénze a szövetségnek, fizetett volna, de nem volt ilyen számla.

Budaörs mai képe csendesebb...

Mi történhet a repülőtérrel ezek után? A vagyonkezelő kiebrudalhatja a szövetséget? Vagy ez is lenne a cél?

Nem, egyelőre ez nem fogalmazódott meg, mert a repülőteret a kezelőnek kell fenntartani. Ha a szövetség eltűnik onnan, ki az, aki kezelni fogja? Ilyen vállalkozó nem mutatkozik, aki ott repteret szeretne csinálni, a műemléki védettség miatt viszont nem lehet rá bevásárló központot építeni, az egy más kérdés az én olvasatomban, hogy van-e szükség Budaörsön még három bevásárlóközpontra, mert szerintem nincs. De a sporttörvény következtében a telek kezd fölértékelődni. Hallottunk olyasmiről, hogy az építtető cég tovább terjeszkedne a közelében lévő lakóparkkal, de a Budaörsi út másik oldalán lévő telket sem építették be. Hogy az ottani lakókat mennyire zavarja a repülőtér, azt nem tudom.

És mennyire zavarná a repülőteret egy újabb építkezés a pályák tengelyében?

Annál jobban nem, mint ahogy a bevásárlóközpont zavarja a 09-es küszöbnél.

A Li-2-es a kilences küszöbhöz gurul, vagyis a bevásárlóközponthoz...

Csak épp előadódhat itt is, hogy körbeépül a reptér, megveszik az emberek a lakásokat, aztán panaszkodnak és tiltakoznak, mert itt repülőgépek is járnak a fejük felett.

Az a fajta repülőiskola, ami Budaörsön régen volt, hogy hat Trénerrel folyamatosan mentek az iskolakörök, ilyen ma már nincsen. Az iskolák egyelőre örülnek annak, hogy ha van növendékük. Hogy a karbantartó részlegünket talpra állítsuk, annak van esélye. De ha oda leszáll egy gép, az aztán egy hét múlva száll fel.

Leszállás a 9-esre: kicsit ráépültek a létesítmények a repülőtérre

Lássuk a körépületet, ezt a műemléket, ami a reptér nyitásakor a legmodernebb forgalmi épület volt Európában.

Olyan szinten elhanyagolt az épület, hogy arra a vagyonkezelőnek sem mondhatjuk, hogy karbantartottuk. Belülről még elmegy, de kívülről… Én tetőkertnek hívom, ahogy a csempék közül kikandikálnak a növények. A legfontosabb problémája az épületnek, hogy bauxitbeton. Megnézettem egy statikussal, hogy érdemes-e vele foglalkozni: összedől-e öt vagy tizenöt éven belül, mert ha összedől, akkor nem tehetünk mást, mint ráteszünk egy nagy lakatot és kiköltözünk belőle. Nos a statikus azt mondta, hogy ez az épület még száz évig élni fog, a bauxitbeton zsugorodása megállítható, de azokat a részeket, ahol a vasról lerohadt a bauxit, azokat a vasalásokat meg kell védeni.

A nagyhangár a pálya felől

Most kaptam egy konkrét ajánlatot a bejáratnál lévő feljáró és az alatta lévő parkoló rendbe hozására, ez kilenc millió forint lenne: ennyi pénzünk egyébként nincs, csak látni akartuk, nagyjából mibe kerülne. Az az elképzelésünk, hogy ha az épületet kiadjuk részletenként bérlőknek, a bérlők a maguk szakaszait rendbe hoznák a saját költségükön, amit valamilyen szinten lelakhatnák. Ezt az utat látjuk járhatónak.

Tehát a repülőszövetség nem mond le Budaörsről, és hosszú távon az a célja, hogy rendbe hozza.

A vagyonkezelőnek az a szándéka, hogy tulajdonba adja, csak a bérleti jogvitát kellene rendezni. Szívesen lemondana róla, mert púp a hátán, sok ingatlant kell kezelnie, de pénzt nem adnak hozzá, szeretne ezektől a számára használhatatlan ingatlanokról lemondani.

A ma is gyönyörű Körépület a levegőből

És mi lenne a szövetség további terve a repülőtérrel?

Szeretnénk egy igazi sportrepülő központot kialakítani: vitorlázó repülés, siklóernyőzés, és sárkányrepülés motorral és csőrlésből, ejtőernyős ugratás, a modellezők visszacsalogatása, és mindemellett egy javító-karbantartó bázis. Ott vannak a másra nem használható műhelyek. Szeretném, ha ezek a szervezetek visszajönnének, erre van is konkrét érdeklődés, például a toronyban egy iskola-repirányító szolgálatot létrehozni, amely vállalná a torony felújítását is. Szeretnénk repülésoktatási központot kialakítani, ahogy régen volt: tantermekkel, a hatósági vizsgákat is meg lehetne csinálni ott. Vannak elképzelések, és ezek nem is olyan légből kapottak.