Az Aquila a vontatható startszerkezeten

Június végén emelkedett fel először, de most erősítette meg a Flightglobalnak az NTSB, az amerikai Közlekedésbiztonsági Testület: az internet/technológiai vállalkozás különleges, napenergiával működő óriásdrónja az első, kilencven perces és kismagasságú kísérleti felszállás során jól repült, de a jelek szerint nem bírta a leszállás, illetve a megközelítés viszontagságait.

Az Aquila nevű repülőgép koncepciója Mark Zuckenberg Facebook-alapítótól ered, annak a helyzetnek a megoldására, hogy az emberiség ötvenhét százalékának nincs megbízható internetkapcsolata. A drón, illetve a drónok hálózata ezt biztosítaná egy adott körzetnek, mégpedig úgy, hogy a negyvenkét méteres fesztávolságú (a 737-es szárnya csak harmincnégy méter!), természetesen napelemekkel és akkumulátorokkal alaposan ellátott szerkezetek egy felszállásból három hónapig(!) lennének képesek a levegőben maradni, és fedélzeti berendezéseikkel egy lézeres kommunikációs rendszeren keresztül bekapcsolni a felszínen lévőket a világhálóba. Hogy a Facebook alapítója mennyire fontosnak tartja a programot, arra jellemző, hogy nyáron a pápával találkozva Zuckerberg egy Aquila-makettel ajándékozta meg őszentségét.

Elemelkedés után

A gépnek nincs törzse, nincs farokrésze: kecses, wingletes, csupaszárny szerkezetről van tehát szó, amelynek repülési profilja némiképp hasonlít a földet körberepülő Solar Impulse-éhoz. Vagyis nappal a gép a felhőzet fölött, 90 ezer láb, vagyis nagy vonalakban harminc kilométer magasan mozogna, majd amikor lemegy a Nap, a feltöltött akkukkal enyhe siklásban lesüllyedne 19 ezer méter körüli magasságra, hogy aztán a felkelő Nap ismét életre keltse a napelemeket, és a gép megint 90 ezer lábra emelkedjen. Vagyis a szerkezet nemcsak a felhőzet, hanem a szokásos, 10–13 ezer méter magasan zajló légi forgalom fölött és annak megzavarása nélkül tevékenykedhetne három hónapon át.

A törékeny jószágot négy elektromotor hajtja légcsavarokkal, ezek ereje nem elég a felszálláshoz: a start egy vontatott rácsszerkezetről történik, amikor a gép eléri a felszálló sebességet, elemelkedik a rácsról.

A süllyedésről és leszállásról nem látni a neten felvételeket: nos, ez volt az a mozzanat, amikor a nagy fesztávolságú, de mindössze 500 kiló körüli súlyú Aquilla az NTSB szóvivőjének megfogalmazása szerint „strukturális meghibásodást” szenvedett, illetve szerinte a gép törése valójában már a megközelítés szakaszában bekövetkezett. Zuckenberg a Facebookon eleinte csak a repülés sikeréről beszélt, majd későbbi blogbejegyzésében a leszállás előtt közvetlenül történt szerkezeti problémáról írt. A gép magyarán eltört, hogy pontosan hol, hogyan, az az NTSB szóvivőjének nyilatkozatából sem derült ki egyelőre, nyilván a történtekről szóló jelentésben majd benne lesz.

Az Aquila egyébként a leszállást is viszonylag egyszerűen oldja meg, nincs futója, hanem csúszókra érkezik (gyanítható, hogy közben a légcsavarokat vízszintesbe kell beállítani, különben a motorokat is ki kellene dobni minden landolás után). Egyes hírek szerint a későbbiekben lesz majd valamiféle futóműve is, de ebből a fejlesztők láthatóan nem csinálnak túl nagy problémát, mondván, hogy a 90 napos repüléshez képest a fel- és leszállás minimális tétel...

Arizona hegyei fölött

A törés mindenesetre az ilyen típusú gépek alapvető problémáját jelzi, vagyis hogy a hosszú repülés érdekében nagyon könnyűnek kell lennie, de a kompozit struktúra közben ki kell, hogy bírja az esetleges mégiscsak meglévő időjárási megpróbáltatásokat, hiszen a gépnek fel is kell emelkednie a működési magasságába, ahol szintén tapasztalhat durva szeleket, majd vissza is kell térnie a földre, és az elkerülhetetlen manőverek okozta terhelésekkel is meg kell birkóznia.

Egy korábbi, nem a Facebookhoz kötődő kísérleti drón lezuhanását például az okozta, hogy a gép az első kísérleti felszállás alkalmával termikbe repült, és ez elég volt ahhoz, hogy megszakadjon közte és a földi irányítás között a kapcsolat. A probléma ugyancsak emlékezetesen jelent meg a Solar Impulse kísérletsorozatában is, hiszen a második, a földet később sikeresen körberepülő példány első statikus szilárdsági tesztje nem sikerült, a földi próba során eltört a főtartó, és ez egy teljes évvel késleltette a nagy vállalkozást; ezért kellett a közbülső időszakban, még a Solar Impulse 1-essel, inkább átrepülni Amerikát, hogy azért a kimaradt évben is történjen valami…

Facebook-drónok hálózata nyújtana távoli vidékeknek internet-fedést

Zuckerberg többféle módon próbálkozik az internet radikális kiterjesztésével a Föld nem igazán ellátott zónáira. Sikeres tárgyalásai voltak ezügyben a drónok felhasználásáról Indonézia alelnökével, ugyanakkor ezt a típusú megoldást erősíti az is, hogy a Facebook saját műholdja, amely Afrika fölött kísérletezett volna internetes szórással, a SpaceX hordozórakéta szeptember elsején történt robbanása miatt nem kerülhetett földkörüli pályára.

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!