A Hangya Termelő, Értékesítő és Figyasztási Szövetkezetet 1898-ban alapították, mezőgazdasági és ipari termékek beszerzésével, értékesítésével foglalkoztak, nélkülözve a korabeli gazdaság profitérdekeltségét, a cél a nemzetközi szövetkezeti mozgalmak elveinek megfelelően a szolidaritás, a demokratikus igazgatás megteremtése volt. Az ország minden településén ott volt a boltjuk, 1940-re több mint 2000 szakszövetkezetük volt hétszázezer taggal, ipari üzemekkel, konzervgyárakkal.

A Hangya központi raktára egy korabeli rajzon. Figyeljük meg a képen található vonatot is!<br>(a képre kattintva fotógaléria nyílik)

Budapest X. kerületében, a Ceglédi út, a Hizlaló tér és a Gém utca által határolt 8171 négyszögöles területen 1917-ben épült fel hatalmas, 11 600 négyzetméteres raktáregyüttesük (ma talán logisztikai központnak neveznénk), amelynek négy sínpárjára naponta érkező tehervonatok hordták az árut. A kiszolgálóvágány Kőbánya-Hizlaló állomásról ágazott ki, és az Árpa utcán végighaladva érte el a Hizlaló téri bejáratot. A Ferencváros–Kőbánya-Kispest vágány 1928-as töltésre emelése után a Veszteglő déli maradványához, a Kőér utcán át volt bekötve, és a Ceglédi úton haladt végig.

Amíg a Ferencváros–Kőbánya-Kispest vágányt töltésre nem emelték, a Hangya iparvágánya Kőbánya-Hizlalóról ágazott ki

A szövetkezet kiszolgálóvágánya eredetileg nem tartozott az amúgy a szomszéd utcában haladó Kőbányai Iparvasúthoz. Annak hálózata a Fertő utca teljes hosszán haladt végig, és 1951-től a teherszállítás felszámolásáig, 1996-ig villamos tehermozdonyok továbbították a vagonokat. A háború után a Veszteglő déli maradványát is elbontották, a Ceglédi úton azonban a Fertő utcából kiágazva még megvolt a vágány. A Hangya államosítása után a telepet még használták, majd a rendszerváltás után is egyre elhagyatottabb lett, a településfejlesztés ezen a területen – úgy tűnik – félbeszakadt.