Az iráni Polgári Légügyi Szervezet (Civil Aviation Organization) honlapján megjelent, perzsa és angol nyelvű előzetes jelentés a védelmi rendszer egyik berendezésének rossz beállítását, illetve több más emberi hibát és a gyenge kommunikációt jelöli meg a ukrán utasszállító januári megsemmisülésének okaként. Mint ismert, a Boeing 737-800-as lezuhanásakor 176 főnyi utas és személyzet vesztette életét, az iráni hatóságok néhány napig tagadták, majd elismerték, hogy a gép pusztulását egy iráni légvédelmi rakéta okozta.

Pontosabban kettő. A jelentés szerint a teheráni körzeti irányítás az életbe lépett gyakorlatnak megfelelően engedélyt kért a járat indítására a légvédelmi koordinációs központtól, amely az engedélyt megadta, ezután tizenhét perccel az Ukraine International PS752-es járatának személyzete felszállási engedélyt kapott.

A teheráni légivédelmi rendszer egyik egysége korábban pozíciót változtatott, és ezután a kezelői hibásan tájolták be a rakétaegységet, aminek következtében a radarészleléskor 107 foknyi eltérés adódott. Ezért történhetett meg, hogy az ukrán járat észlelésekor az operátor ugyanilyen mértékű eltéréssel detektálta a gépet. A katonai radar kezelője 56 fokos repülési irányt érzékelt, vagyis mintha a gép a szokásos kurzus helyett délnyugat felől repült volna a főváros felé, miközben az utasszállító valójában 309 fokon távolodott Teherántól északnyugatra, a szokásos indulási eljárásnak megfelelően.

Az operátor a célt jelentette a koordinációs központnak, de a jelentés szerint a légvédelmi rendszer jelzése „nem kommunikálódott sikeresen”. Az operátor a gépet támadónak minősítette, és ekkor történt a következő hiba, vagyis, ha az operátor ebben a pillanatban utasszállítóként azonosította volna a gépet, nem történt volna meg a gép lelövése.

Az iráni polgári repülési szervezet ábrái: a valóságos, és a radarkezelő által vélt repülési irányok

Azonban mintegy fél perccel az észlelés után, miközben nem kapott választ a koordinációs központtól, a légvédelmi egység rakétát indított a célra. A jelentés szerint a szabály ezzel szemben az volt, hogy ha az egység nem kap választ a központtól, nem indíthat rakétát, ez volt az események láncolatában a következő hiba.

A gép transzpondere mindeközben rendben működött, az irányítás az ADS-B adatokat rendben észlelte, egészen addig, amíg a gépet közelítő rakéta rádiózavarása be nem indult, innentől kezdve a gép pozícióját csak az elsődleges radarjelek alapján lehetett érzékelni. A légvédelmi egység radarja továbbra is követte a célpontot, és miután a gép még mindig repült, mintegy fél perccel az első után az üteg elindította a második rakétát is. A gép jobbra fordult, majd kigyulladt, végül mintegy három perccel a második rakéta indítása után a földbe csapódott.

A hibák láncolata a CAO szerint

Az eddigi adatok szerint mindkét rakéta eltalálta a gépet, vagyis károkat okozott az utasszállítóban. A jelentés rögzíti, hogy az ukrán gép az első rakéta indításakor a „normál irányon” haladt, a járat személyzete semmivel sem járult hozzá az események bekövetkeztéhez. Az előzetes jelentés konklúziókat nem tartalmaz, a kivizsgálás tovább folytatódik.

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!