Talán kevesen tudják, hogy a Dunabalparti Körvasút fontos elemét, a bő száz évvel ezelőtt egészen a Markó utcáig húzódó vágányhálózat egyik fontos elágazását őrizte a nemrég lebontott vasúti épület.

A Nagykörút végleges kiépítése – és a Lipótváros elit-, bérpalotás negyeddé alakulása – előtt gyárak, malmok kísérték a Duna pesti partját. Ezek kiszolgálására épült először az Angyalföld állomástól a lipótvárosi pályaudvarig (később Vizafogó) húzódó iparvágány 1889-ben, amelyet egy évvel később a Markó utcáig, a Haggenmacher gőzmalomig hosszabbítottak meg. A Fővárosi Közmunkatanács a Margit híd térségének rendezésével egy időben sürgette a malmok és az idevezető vasúti forgalom megszüntetését is, a határozatot 1897-ben hozták a vágányok elbontására.

A vágányhálózat egy 1996-os térképen<br>A képre kattintva fotógaléria nyílik

Az évtizedek során egyre jobban rövidült a Vizafogón túli vágányhálózat. A belső, újlipótvárosi vágányokat az 1970-es években számolták fel, az angyalföldi gyárakat ekkor még komoly vasúti forgalom szolgálta ki. A cikkben szereplő vasúti lakóőrház a Magyar Hajó- és Darugyár angyalföldi gyára iparvágány-kiágazásainak és a keresztező Meder utca közúti forgalmának ellenőrzését végezte. A két átmenő vágányon kívül (a Csavargyár utca torkolatában volt a váltó) több sínpár is keresztezte a közutat.

A hajógyár végül 1994-ben zárta be kapuit. A Meder utcában a szerelőcsarnokok maradványai még sokáig megvoltak (egy épület még ma is áll), a Váci út felőli fronton 1996-ban felépült a Duna Plaza, Magyarország első, nyugati típusú bevásárlóközpontja. A funkcióját vesztett lakóőrházat felújították, de sem lakó-, sem pedig irodaépület céljaira nem volt vonzó, a kétezres évek végén kiürült. Ahogy ez lenni szokott, hajléktalanok, önkényes lakásfoglalók szállták meg, többször tüzet is raktak az épület belsejében. A teljesen leromlott őrházat végül 2013 januárjának elején bontották le.

A Csavargyár utcai vágány 2003 decemberében. Távolban a Meder utcai őrház<br>(Istvánfi Péter felvételei)