Jogilag nem jelent problémát, hogy miközben már javában folyik a tender a Budapest–Belgrád vasútvonal magyar szakaszának feljavító rekonstrukciójára, a finanszírozása még mindig nem biztos. Eleve úgy kerestek ugyanis kivitelezőket, hogy a feltételek között kikötötték, ha a kínai Eximbank a tervektől eltérően mégsem adja meg a hitelt a beruházáshoz, hiába van akár megkötött szerződés is a kivitelezésre kiválasztottak kezében, nemhogy üzlet nincs, de még kártérítési igénnyel sem léphetnek föl.

A magyar külügyminiszter közlése tehát azt jelenti, hogy még mindig nem tekinthető tutinak a 150-es vasútvonal kétvágányúsítása, 160 kilométer per órás felújítása. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Pekingből mondta azt az MTI-nek, hogy a beruházáshoz nyújtandó kínai hitelről még folynak a tárgyalások, néhány kényes pontot még tisztázni kell. A magyar kormány szeptember közepéig adott időt a tárgyalásokat folytató kínai Eximbanknak és a magyar Pénzügyminisztériumnak arra, hogy megállapodásra jussanak e pontokról.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, Ning Csi-csö, a kínai nemzeti fejlesztési és reformbizottság alelnöke és Kern Imre, Szerbia építésügyi, közlekedési és infrastruktúra-fejlesztési államtitkára Pekingben, a Budapest-Belgrád vasútvonal projektjéről szóló háromoldalú kormányközi munkacsoport ülése után (MTI fotó: KKM)

A közvélemény eleve úgy tekintette, hogy kínai cégek építik majd az álomvasutat, de valójában elvileg ez nem volt kikötve (vélhetően részben az Európai Unió követelésére), csupán a finanszírozásban betonozták be az ázsiai nagyhatalom szerepét egy 2016-os törvényben, amely a magyar-kínai nemzetközi szerződést hirdette ki.

Persze azóta már többet tudunk, ha nem is sokkal. A projekt lebonyolítására alakult Kínai–Magyar Vasúti Zrt. (KMV) kétlépcsős beszerzési eljárása elindult, az első, részvételi szakasz 2017. november 27-től 2018. január 19-ig tartott. Vagyis már ismert, hogy annak ellenére, hogy a beszerzés dokumentációját harminc cég váltotta ki, mindössze két konzorcium pályázott, és májusban az is kiderült, a KMV mindkettőt alkalmasnak találta a további részvételre.

A MÁV-csoport nem árulta el, kik a két konzorcium tagjai, csak a fantázianevüket. Az egyik a CRE, másik a Strabag-CCCC 2018. Utóbbi név első fele mindenkinek ismerős lehet, a CCCC pedig a China Communications Construction Co., Ltd. szokásos rövidítése. Ez a tőzsdén jegyzett, de többségi állami tulajdonban álló társaság a legnagyobb infrastruktúra-fejlesztő a Kínai Népköztársaságban.

Tehervonat Szilivel kínai konténerekkel a 150-esen (Vörös Attila felvételei)

Annyit még hozzátettek, hogy mindkét nemzetközi konzorciumban jelen vannak magyar, európai és kínai gazdasági szereplők is, továbbá komoly szakmai múlttal rendelkező alvállalkozókat vontak be a konzorciumi tagok.

A munkafolyamatok az első árajánlatokkal és (a legjobb ár-érték arányú megvalósítás érdekében) tárgyalásokkal folytatódnak – írta a KMV az iho.hu-nak. – „A projektszervezet mindent megtesz annak érdekében, hogy 2018 év végéig létrejöhessen a nyertes ajánlattevővel a szerződéskötés. Ezután kezdődhetnek el a várhatóan két évig tartó tervezési és engedélyeztetési folyamatok, majd végül a kivitelezés, amely mintegy három évet vesz igénybe.”

Ezzel egybevág, amit a külügyminiszter Pekingben mondott: legkésőbb 2023 végére a Budapest-Belgrád vasútvonalnak el kell készülnie. Szijjártó Péter hozzátette: a menetrendet a szerbek is tudják tartani. A miniszter szavaiból az is kiderült, hogy a Soroksár–Kelebia szakasz ára maximum 577,5 milliárd forint lehet: „A magyar mérnökszakértők által meghatározott pénzügyi keret 525 milliárd forint, plusz 10 százaléknyi tartalék, tehát a pénzügyi ajánlatoknak ezen az összegen belül kell lenniük.”

Ma nem túl jelentős a két főváros között a vasúti személyforglom

A miniszter a Budapest-Belgrád vasútvonal háromoldalú projektjéről először a kínai nemzeti fejlesztési és reformbizottság alelnökével, Ning Csi-csövel tárgyalt egy kétoldalú megbeszélésen. Ezután volt a háromoldalú magyar-szerb-kínai kormányközi munkacsoport hetedik ülése.

Kínai részről a nemzeti fejlesztési és reformbizottság, szerb részről az infrastruktúráért felelős minisztérium, magyar részről pedig a külügyminisztérium vezette a munkacsoportot. Az ülés a munkacsoport jegyzőkönyvének aláírásával fejeződött be.

* *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!