A közlekedési tájékoztatók a választásokig utolsó epizódját tartotta hétfőn Lázár János építési és közlekedési miniszter. Számos kérdésre adott választ.
A beavatkozások együtthatójaként a Dunántúlról a Keleti pályaudvarra érkező és onnan induló belföldi távolsági vonatok Kelenföldig közlekednek, illetve onnan is indulnak.
Erre lehet következtetni a forgalom felvételéről a magyar féllel egyeztető Aleksandra Sofronijević szerb szakminiszter szavaiból. Közben indul a Keletiben a magasperon-építő projekt.
A teljes hosszán szinte tokkal-vonóval felújított vasútvonal kínai ETCS vonatbefolyásoló rendszere egyelőre nem szerezte meg a hatósági használatbavételi engedélyt, így marad az eddigi sebességhatár. Reagált a MÁV.
Pályázatot írtak ki a felvételi épület rendbehozatalára. Ha elkészül, nem kell Péterváradra utazni ahhoz, hogy felszálljon az ember egy Szabadkára, Belgrádba vagy a magyar fővárosba induló járatra.
Két 630-assal és egy Nohabbal próbázzák a vezetékrendszert és a betáplálást. Kis lépés az egyetemes, nagy lépés a magyar vasútnak.
Részsiker: komoly előrehaladást ért el a kivitelező a Budapest–Belgrád vasútvonal építésének egyik fontos szakaszán.
Április elsejétől már az RCH végzi az átállítást saját géppel, saját személyzettel. A V-Híd valószínűleg a vontatójármű-állomány leépítése okán vonult ki a szolgáltatásról.
Új üzemeltetőt keresnek a 406-os sorozatú, nagysebességű villamos motorvonatok. Az emelt sebességű Budapest–Belgrád járatokra még jók is lehetnének…
A várost északról és keletről elkerülő, 8,8 kilométer hosszú, kétszer egysávos szakasz bruttó húszmilliárd forintból készült el.
Befejeződtek a Budapest–Belgrád vasútvonal magyarországi szakaszának Budapesten kívüli, nyíltvonali vágányfektetési munkálatai, a mérföldkő kapcsán Kiskőrösön mutatta be legújabb, egyedülálló vasúti nagygépeit a kivitelező V-Híd Zrt.
A gazdasági lap szerint legalább 850 milliárd forintot költünk a Ferencváros–Soroksár–Kelebia vasútfejlesztésekre, de nem úgy tűnik, hogy beruházásnak meglesz a hozadéka, sőt...
A következő tíz évben mintegy 15 milliárd eurót fordít a kormány a vasút fejlesztésére, amely új pályaszakaszok létrejöttét és járművek beszerzését is magában foglalja.
Az 52 méter hosszú acélhíd a Duna-Tisza-csatorna fölött vezeti át a vasútvonalat. Az első hídszerkezet elkészült, múlt csütörtökön statikus próbaterhelésnek vetették alá.
A Magyar Közlönyben jelent meg a határozat, három részletben három év alatt kap további forrást a 150-es.
